Akentannos! Élj száz évig! – A kék zónák hosszú életet ígérő titkai

Számos írás jelent már meg magyarul is a hosszú élet titkait rejtő kék zónákról, vagyis földünk azon régióiról, ahol különösen magas az idős – akár a százéves kort is megélő –, jó egészségnek örvendő, boldog emberek aránya. A fogalom nem újdonsült irányzatot takar, amelyet később majd az újabb és újabb kutatási eredmények felülírnak. Sőt, valójában nincs is szó titokról, hiszen ezek a tényezők nem mások, mint a mindennapokban megélt, évszázadok alatt kiforrt szokások, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődtek. 

Az itt élő szépkorúak egyik leginkább szembetűnő jellemzője az, hogy átlagos emberek, akik egyszerűen, szerényen, szélsőségektől mentesen élnek. 

Dan Buettner amerikai újságíró több mint húsz éve orvosokból és tudósokból álló csapatával azt kutatja, mi lehet a hosszú élet titka. Öt olyan régiót neveztek meg a világban, ahol az emberek a legtovább élnek. Ezeket a területeket kék pöttyökkel jelölték, és megalkották a kék zónák koncepcióját, amely alapján megismerhetők azok az összefüggések, amelyek a jó egészségben megélt, magas életkorhoz vezetnek. Az élettartamot meghosszabbító tényezők hosszú távon erősítik egymást.

Az öt kék zónát a világ öt különböző pontján találjuk. Szardínia hegyvidéki falvaiban a világ legidősebb férfijai élnek. Az itt lakók a mai napig egy ősi szardíniai áldással koccintanak: Akentannos!, ami annyit jelent: Élj száz évig! A Csendes-óceán déli részén fekvő Okinava szigetén érik meg az emberek a legnagyobb arányban a százéves kort, főleg a nők. A görögországi Ikaria szigetén élők „elfelejtenek meghalni”. A Costa Rica-i Nicoya-félszigeten várhatóan egy teljes népesség ünnepelheti – jó eséllyel egészségesen – a kilencvenedik születésnapját. A kaliforniai Loma Lindán és környékén pedig a hetednapi adventisták egy csoportja akár egy évtizeddel is tovább él, mint egy átlag amerikai.

A többévnyi megfigyelés és kutatás során lassan kirajzolódott az a mintázat, amely jellemző a kék zónákra. Ezeket a kultúraközi összehasonlításon alapuló tanulságokat, „titkokat” – amelyek érintik az életszemléletet, a társas kapcsolatokat, a táplálkozási szokásokat, a munkát, a kikapcsolódást – kilenc „leckében” összegezték. 

Először is a természetes mozgás a kék zónákban élők mindennapjainak a része. Bárhová mennek – munkába, barátokhoz, templomba vagy étterembe –, a gyaloglást választják. Kertjükben könnyű, alacsony intenzitású munkát végeznek, nincsenek háztartási vagy kerti gépeik, mindent a két kezükkel végeznek. Mindennap töltenek időt a szabadban. 

A kék zónák lakói nagyon szeretik a finom falatokat. 

Étrendjük nagy részét a növényalapú ételek képezik: a teljes kiőrlésű gabona, a zöldségek, az édesburgonya, a magvak, a bab, amely minden hosszú élethez vezető étrend alapeleme. 

Húst és állati fehérjét csak kivételes alkalmakkor fogyasztanak. Konyhájukban elengedhetetlenek a maguk termesztette vagy vadon szedett fűszer- és gyógynövények. Mindennap isznak gyógyteát. 

Szintén közös és mindennapos gyakorlat a kék zónák százévesei között a kis mennyiségű bor elfogyasztása családi vagy baráti körben, kivéve a Loma Linda-i hetednapi adventistákat, akik nem isznak alkoholt, viszont nagyon figyelnek a napi szükséges vízbevitelre, illetve az okinavaiakat, akiknél a pohárka a baráti körben megivott szakét jelenti. 

Kép

Fotó forrása: Profimedia – Red Dot

Egy másik tanulság az étkezési szokásaikra jellemző mértékletesség. Az okinavai emberek egy régi bölcs mondást követnek, amely így hangzik japánul: Hárá hácsi bu. És ez arra emlékezteti őket, hogy akkor fejezzék be az evést, amikor már majdnem jóllaktak. A kék zónák lakói megadják a módját az étkezésnek, amely előtt kifejezik a hálájukat. Családi körben vagy barátokkal együtt fogyasztják el az ételt, lassan esznek, közben beszélgetnek. 

Fontos tényező továbbá az életcélok megfogalmazása és az azokért való munkálkodás, ami bizonyítottan hozzájárul az önbecsüléshez, az általános egészséghez, a jó közérzethez, sőt még az élettartam növeléséhez is. Az okinavaiak ikigainak, a nicoyaiak plan de vidának hívják, de mindkét kifejezés ugyanazt jelenti: az ok, amiért felkelek reggel. 

Mind az öt zóna szépkorúi tudják, miért kelnek fel reggelente, és azért dolgoznak napközben. 

Szólni kell még a stresszkezelésükről is. A kék zónák lakóit is éppúgy éri a stressz, mint mindenki mást, de a rituáléik segítségével túljutnak rajta, és így könnyebben elkerülik az azzal járó, a szervezetben megjelenő gyulladásos folyamatok kialakulását. Pihenőt tartanak, és családi, baráti társaságban rendszeresen kikapcsolódnak, szórakoznak, sokat nevetnek, énekelnek, táncolnak százévesen is! Munka közben is meg tudnak állni egy rövid pillanatra, hogy rácsodálkozzanak az élet szépségeire: egy káprázatos zivatarra vagy épp a már több ezerszer látott smaragdzöld mezőkre. 

Érdekes megállapítás, hogy a százévesek a világ mind az öt kék zónájában vallásosak. Mindannyian erős hívő közösséghez tartoznak. Hitük átitatja mindennapi életüket, gondolkodásukat. Az, hogy vallásos közösséghez tartoznak, nagyobb és erősebb társadalmi háló kialakítását teszi lehetővé. A vallás pozitív jövőképre ösztönöz, a hit pedig megtartó erővel bír. 

A felsorolás végére hagytuk a legfontosabbat, a társas kapcsolatok nélkülözhetetlenségét. Úgy tűnik, a hosszú életűek legfontosabb szociális hálója a család. 

A kék zónák százéveseinek életében a család áll az első helyen. Energiát fektetnek a párkapcsolatukba, a családjuk iránt egész életükben tanúsított szeretet és önfeláldozás pedig gyümölcsöző: a gyermekeik mindezt viszonozzák szüleiknek. 

Körülveszi őket a szeretet és a valahová tartozás érzése. Nemzedékek élnek egy fedél alatt vagy egymás közelében, így gondoskodva egymásról. Fontos az ősök és a hagyományok tisztelete. 

A társadalmi kapcsolatok is a kék zónák mindennapjainak szerves részét képezik. Ezekben a közösségekben fontosnak érzik magukat az emberek, szükség van rájuk, és ők maguk is számíthatnak mindenben a többiekre. Megtartó és védő hálót jelent ez. Az okinavai moaik például egész életükben összetartanak, egyfajta kölcsönös segítségnyújtó hálózatként működnek, de tulajdonképpen életre szóló baráti körökké válnak az idők folyamán. 

Magyar hagyományainkban számos olyan szokás él, amelyek szépen illeszkednek a kék zónák életfilozófiájába. Ezzel a cikksorozatunkkal többek között ezekre igyekszünk felhívni a figyelmet. Szakemberek segítségével körüljárjuk a kék zónák mintáját. Magyarországi jó példákat, egyéni és csoportos kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek inspirálóak lehetnek, és hozzájárulhatnak a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb és boldogabb mindennapokhoz és a hosszú élethez. Mindez pedig segíthet kialakítani a magunk kék zónáját. 

A https://apps.bluezones.com/en/vitality oldalon pedig kitölthetjük a kék zóna programban résztvevő szakemberek által összeállított angol nyelvű vitalitástesztet, amelynek segítségével megtudhatjuk, mennyire hasonlít életmódunk a kék zónák lakóinak életéhez. 

A cikk Bodnár Zita A kék zónák hosszú életet ígérő titkai című sorozatának részeként jelent meg, amelynek további részei itt érhetőek el.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.