Vuk rekordot döntött a magyar mozikban – így készült százezrek kedvenc rajzfilmje

1981 decemberében megteltek a magyar mozitermek, de nem egy külföldi sikerfilm, hanem egy kisróka meséje csábította be a nézőket. Ő volt Vuk. Dargay Attila rajzfilmrendező egy adriai utazás során döntött úgy, hogy Fekete István kisregénye filmre kívánkozik. A mese pedig életre kelt, generációk nőttek fel Vuk, Karak, a Simabőrű és a többiek történetén. 

a Vuk rajzfilm korabeli plakátja
A Vuk egy korabeli plakátja

Vuk az utazótáskában 

Kacagó tarka tavasz – ez volt az első Disney-rajzfilm, amelyet édesanyjával közösen nézett meg a moziban. Az alkotás olyan mély nyomott hagyott gyermeki lelkében, hogy onnantól elkezdett rajzolgatni. Útja már fiatalon a művészetek felé vezetett: Dargay Attila a Képzőművészeti Főiskolára járt, de hogy a tanulmányait finanszírozni tudja, a Diósgyőri Vasgyárban játékállatokat festett. A ’40-es évek végén a kor politikai viszonyai miatt – lévén nem paraszt-, de nem is munkáscsaládból származott – mindkét helyről kirúgták.

Így végül Macskássy Gyula rajzfilmrendező műtermében kapott munkát, mint kifutófiú.

„Kellett valaki, aki a munkát elvitte a nyomdába, aki elhozza a bankból a pénzt, aki leszalad tízóraiért, és befűt” – emlékezett vissza Dargay azokra az időkre. Később, 1954-től már tervezőként, majd rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Első egész estés rajzfilmje a Lúdas Matyi volt 1976-ban, ezt követte a Vuk 1981-ben.

De mikor és hogyan álmodta filmvászonra a kis árván maradt róka történetét? Úgy történt, hogy feleségével, Henrik Irén operatőrrel, aki alkotótársa is volt, éppen Jugoszláviába, az Adriára készültek nyaralni, amikor kollégájuk, Nepp József rajzfilmrendező megkérdezte Dargaytól: „milyen könyvet viszel magaddal?” Nepp ajánlotta neki Fekete István állatregényeit, amik nem voltak ismeretlenek számára, hiszen a Vukból már csinált is képregényt. Állatfigurái először 1972-ben tűntek fel a Füles rejtvényújságban. „Miért nem csinálsz belőle filmet?” – vetette fel Nepp. Így került be az utazótáskába Fekete István Vukja, és Dargay rájött, hogy az tényleg nagyon jó.

„Egyszer csak azt vettem észre, hogy hullámozhatott a tenger, süthetett a nap, de Attilát már nem érdekelte semmi: teljesen rabul ejtette Vuk története” – idézte fel egy interjúban Henrik Irén.

A nyaralás után férje felkereste a Magyar Televíziót a terveivel, akik először egy sorozat lehetőségét látták benne.

Karácsony előtt vetítették a mozik

„Évről évre fogy a rókák száma, a mai gyerekek – az állatkerten kívül – talán csak Fekete István népszerű regényében találkozhatnak vele. A rajzfilmen megelevenedő izgalmas történet azt mondja el, hogyan menekült meg a kis Vuk a vadászok elől, s hogyan rejtőzött el nagybátyja segítségével olyan helyre, ahol még a kutyák sem lelhetnek rá…” – ezzel a szöveggel harangozta be 1981 áprilisában a tévéújság Vuk történetét.

A Magyar Televízió húsvét környékén sugározta a rajzfilmsorozat első részét, ám a Pannónia Filmstúdió úgy döntött, készüljön belőle egész estés rajzfilm. Negyvenkét évvel ezelőtt, december 10-én játszották először a mozik, és óriási siker lett. A húszperces epizódokból állt össze a mozifilm, amit 2,4 millióan láttak a filmszínházakban, ezzel az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása lett.

De külföldön is sikereket ért el, a BBC a hazai bemutató után egy évvel, 1982 karácsonyán főműsoridőben vetítette a kis róka kalandjait, angol nyelven. 

Míg Fekete István felnőtteknek szánta kisregényét, Dargay és alkotótársai áthangszerelték gyermekmesévé a Vukot. Kihagyták belőle az erőszakos részleteket és a hosszas tájleírásokat, túlsúlyba kerültek a kalandok és a vicces jelenetek. 

Jókat nevethetünk Vuk és nagybátyja, Karak élcelődésein, ahogy az idős róka tanítgatja a viszontagságos rókaéletre kis rokonát. Máskor a vadász két házőrzője, Vahur és Fickó felsülései vagy a cefrétől részegen dülöngélő gúnárok a mese fő komédiásai. Máig fülünkben cseng a „fő gonosz”, Simabőrű hangja, akit szigorúan csak deréktól lefelé, a lába, a csizmája magasságában láthattak a nézők.

Kedvenc idézeteink a meséből
„Buta vagyok én, Karak? – Nem vagy buta, csak még keveset tudsz.” 
„Felnőttél, Vuk, ez a nap is eljött. Nem lesz ezentúl róka, aki ne elismeréssel mondaná ki a nevedet. Most már a magad ura vagy!” 
„Így nehéz menni! – Hát, hogy szeretsz menni? – Úgy, hogy a fejem lefelé van. Úgy látszik, nehéz a fejem.”
„Várj csak, Simabőrű! Várj! Egyszer még megfizetek neked azért a…azért a… Tudod, miért!”

Ha már hangokról volt szó, a Vuk szinkronja is feledhetetlen. A gyerek rókát Pogány Judit, a felnőtt Vukot Gyabronka József, Karakot Csákányi László, a Simabőrűt Koltai Róbert szólaltatta meg, Haumann Péter pedig részeges lúdként alkotott zseniálisat.  

Egyszeri és megismételhetetlen?

„Mondják, a Lúdas Matyi lúdja én vagyok, s hallottam már kollégáimtól, hogy Vuk is az én gesztusaimmal forog, mozog. (…) Meglátok egy embert, rögtön azt vizsgálom, milyen állatra hasonlít, meglátok egy állatot, s azt keresem, milyen emberre emlékeztet. Torz a szemem: animációnak látom az egész világot” – fogalmazott  Dargay Attila, a Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, aki 2009-ben hunyt el. 

„Fürge rókalábak,
surranó kis árnyak
Hipp-hopp, jön Vuk!”

Nemcsak a rajzfilm volt közönségkedvenc, a Vuk című kislemez is – rajta a mese főcímdalával, amit édesapja, Wolf Péter és zenekara közreműködésével az akkor hétéves Wolf Kati énekelt – platinalemez lett. 

Próbálkoztak ugyan később a rajfilm folytatásával, de hiába. Ifjabb Fekete István Vuk és a Simabőrűek című kisregénye alapján 2008-ban brit–magyar 3D-s számítógépes animációs film készült, azonban ez egyáltalán nem nyerte el a közönség tetszését, üres mozitermekben vetítették. Terveztek még egy folytatást Vuk 2: A kis csavargó címmel, amely pénzhiány és a rajfilmrendező 2009-es halála miatt nem valósult meg. A Kis csavargó főszereplője a tervek szerint egy fehér kis róka lett volna, aki Vuk fia. Az eredeti rajzfilm és Dargay figurái hozzánk nőttek – ha valaki nemcsak a mesét nézné újra, de „élőben” is találkozna Vukkal és Karakkal, Budapesten, a Gellért-hegyi Vuk játszótéren megteheti.

Források:
Rendhagyó történetek – Henrik Irén Dargay Attiláról és a közös filmekről, 2017.
https://www.youtube.com/watch?v=yCGtKt1PrWs 
https://fidelio.hu/vizual/10-erdekesseg-a-40-eve-bemutatott-vukrol-167719.html?fbclid=IwAR05sC1RTXtDp0m7dKDFaeaO7b_Czj1axzS-sGWxjLDQYT0sdMorh7f3awM 
https://www.facebook.com/vukfilm 
https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/animacio/vuk-2.html 
https://port.hu/cikk/magazin/tudtam-hogy-nem-a-valosagot-rajzolom-de-kit-erdekelt-a-valosag-az-ott-volt-az-ablakon-kivul-94-eve-szuletett-dargay-attila/article-74486 
https://vasarnap.hu/2022/03/14/ludas-matyi-vuk-dargay-attila-henrik-iren/ 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vuk_(film) 

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti