Mikor végrendelkezzünk, s mi lesz a vagyonunkkal, ha nincs végrendeletünk, sem törvényes örökösünk?
Nem vidám, hanem inkább kényszerű kérdés. Egyszer mindenkinek eljön az életében az a pont, amikor döntenie kell arról, halála esetén kire hagyja vagyonát, tulajdonát. Mikor érvényes, és mikor nem egy végrendelet? Mit tehetnek azok, akiknek nincs törvényes örökösük, vagy nem nekik szánják a vagyonukat? Egyre többen végrendelkeznek közjegyző előtt, és egyre népszerűbb az öröklési szerződés is. Közjegyzőt kérdeztünk a szabályokról, a gyakori hibákról és a változó tendenciákról.
Egyre bonyolultabbak a családi viszonyok: mozaikcsaládok, nem közös gyerekek…
Tíz év alatt megduplázódott a végrendelkezők száma a közjegyzőknél. Tavaly körülbelül öt százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2022-ben – hívta fel a figyelmet a közelmúltban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Mi okozza növekvő tendenciát? Egyrészt tudatosabb lett a társadalom, az emberek egyre inkább szeretnék meghatározni, hogy haláluk után mi legyen a vagyonuk sorsa. Másrészt megváltoztak, egyre bonyolultabbak a családi viszonyok. „Mozaikcsaládok, új kapcsolatok, külföldön élő hozzátartozók. Egyre több olyan körülmény van a mindennapi életben, ami szükségessé teszi, hogy az emberek végrendelkezzenek, és később egyszerűbb legyen a hagyaték kezelése” – mondja dr. Toldi Judit közjegyző.
Egyre gyakrabban végrendelkeznek házaspárok közösen vagy egymással egyeztetve, különösen akkor, ha a törvényi szabályozáshoz képest többet szeretnének egymásra hagyni, vagy ha mozaikcsaládban élnek, és korábbi kapcsolatukból is van gyerekük. Gyakran tesznek letétbe végrendeletet a nem az első házasságban élő szülők, különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és szeretnék, hogy a nem közös gyermekeik egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ez azért szükséges, mert ha a törvényi szabályokra bízzák az öröklést, akkor kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg, ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, az ő halála után pedig a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökösévé. Ezt sokan igazságtalannak tartják – derül ki a MOKK közleményéből.
Kézzel írott vagy nyomtatott legyen a végrendelet?
De mikor érvényes egy végrendelet, és milyen buktatókra figyeljünk?
A legegyszerűbb formája, ha valaki a saját kezével ír egy végrendeletet, és azt alá is írja, ellátja dátummal, illetve ha több lapból áll, a lapszámozásra is figyelni kell. Ez ugyanolyan érvényes irat, mintha ügyvéd vagy közjegyző segítségével készült volna.
„Ha az örökhagyó az elejétől a végéig saját kezűleg írja a végrendeletet, majd aláírja, akkor nem szükséges tanúk közreműködése” – fogalmaz Toldi Judit. Viszont, ha géppel készül, akár a saját számítógépén, az már nem számít saját kezű írásnak, ezért mások a formai követelmények. Ilyenkor fontos, hogy ketten letanúzzák.
Mik a leggyakoribb buktatói a végrendelet-készítésnek?
„A legkülönfélébb hibatípusokkal találkozunk a hagyatéki eljárások során. Előfordul, hogy hibás a keltezés, vagy nem tüntetik fel a tanúkat – ez nagyon gyakori hiba. Az is fontos, kinek juttat az örökhagyó. Amennyiben az örökhagyó a közreműködő személyre hagy vagyontárgyat, az a végrendelet is lehet érvénytelen” – sorolja. Közreműködőnek számít például az, aki leírja, megfogalmazza, szerkeszti a végrendeletet.
A közjegyzők gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor az örökösök vitatják, volt-e olyan szellemi, fizikai állapotban az örökhagyó, hogy érvényes végrendeletet tegyen. Ez már nem a közjegyzők kompetenciája, ilyen esetben a felek peres eljárás keretében bizonyíthatják igazukat.
Fiók helyett – hogyan őrizzük meg?
Amikor közjegyzőnél készül a végrendelet, automatikusan bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). Vagyis nincs meg az a veszély, hogy beteszik a fiókba és eltűnik, nem találják meg az örökösök. Ha otthon készül a végrendelet, az örökhagyó akkor is elviheti egy közjegyzői irodába, és kérheti a nyilvántartásba vételét.
Egyedi esetekben csak közjegyző előtt készülhet végrendelet. „Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra illetve nevének aláírására képtelen, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet” – magyarázza Toldi Judit.
Milyen esetben érdemes végrendelkezni?
Végrendeletet készíteni nemcsak idős korban érdemes. „Kiszámíthatatlan, mikor távozik valaki a földi világból. Sajnos látunk olyan eseteket is, hogy fiatalon megy el valaki, egészen komplex vagyoni elemeket hátrahagyva” – fogalmaz Toldi Judit.
Ha valakinek nincs törvényes örököse, vagy van, de nem rá szeretné hagyni a vagyonát, akkor feltétlenül érdemes végrendelkezni.
Családi cégek esetében is praktikus lehet, ha nem mindegy, ki viszi tovább a vállalkozást, a brandet. Élettársak esetében is különösen fontos, hiszen ők nem egymás törvényes örökösei. Ha valaki azt szeretné, hogy halálával párja részesüljön a vagyonából, vagyontárgyaiból, akkor azt csak így tudja megvalósítani.
Végrendeletet készíteni persze nem muszáj. „Ez lehetőség, nem kötelezettség” – hangsúlyozza a közjegyző. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés rendje az irányadó, amit a Polgári Törvénykönyv határoz meg. Elsősorban a gyerekek, majd a távolabbi leszármazottak örökölnek. Ha van, akkor az örökhagyó házastársa és a szülei is örökölhetnek. Végső soron, ha nincs más örökös, akkor a magyar államra száll a vagyon. Ha valaki ezt nem szeretné, van rá lehetőség, hogy egyesületre, civil szervezetre hagyja a vagyonát.
Léteznek persze tiszta öröklési helyzetek, például ha egy özvegy meghal, és egyetlen gyermekével jó kapcsolatot ápolt, ilyenkor egyértelmű, hogy ő az örökös. Már ha szeretne örökölni, mert olyan eset is van, hogy visszautasítják az örökséget.
Egy szülő kizárhatja a gyermekét az örökségből? Igen, hiszen nem kell indokolni, kire és miért hagyja a vagyonát. Akár hallgatólagosan is kizárhat valakit a végrendeletből.
De a törvényes örökösök bizonyos köre a kötelesrészre igényt tarthat, ami az egy örökösre jutó hagyatékrész harmada.
Ennél szigorúbb a kitagadás, ami csak alapos indokkal történhet. Például ha egy gyermek bántalmazta szüleit, és emiatt jogerősen elítélték. Ilyenkor a kötelesrész sem jár neki.
Ha nincs, aki gondoskodjon az idősekről, megoldás lehet az eltartási szerződés
„Fiatal, leinformálható, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező pedagógus házaspár eltartási szerződést kötne idős személlyel / házaspárral. Kizárólag hivatalos úton ügyvéd, közjegyző jelentététben. Célunk nemcsak egy szerződés aláírása, valamint az adott személy életkörülményeinek javítása, hanem a valós segítségnyújtás fizikailag, anyagilag és akár szellemileg. ”
„Eltartási szerződést szeretnék kötni. Ha netán valakit érdekelne, kérem, keressen. Felújításra szoruló házat tudnék cserébe felajánlani. Nem szorulok ellátásra, de kicsi a nyugdíjam. 62 éves vagyok.”
A fenti bejegyzések egy olyan Facebook-csoportból származnak, ahol az ország különböző szegleteiben élők próbálnak egymásra találni, hogy eltartási szerződést kössenek egymással. Hiszen sokan idős korukra egyedül, állandó segítség nélkül maradnak: gyerekeik külföldre távoznak vagy tőlük messze, falvakból városba költöznek. Az itt maradó pedig próbálja bebiztosítani, hogy legyen valaki, aki gondoskodik róla.
Eltartási vagy öröklési szerződés?
Egyre népszerűbbek az öröklési szerződések is. Az öröklési és az eltartási szerződés, bár tartalmában hasonló, nem egy és ugyanaz. Előbbi nagyobb biztonságot nyújt az időseknek, hiszen csak halálukkal száll át például a lakásuk tulajdonjoga a szerződéses örökösre, míg az eltartási szerződés esetében ez már az életükben megtörténik.
Egy öröklési szerződéssel – ami általában ingatlanra szól, de lehet a tárgya más vagyontárgy vagy pénz is – életük végéig biztosíthatják maguknak a megfelelő gondozást és eltartást.
Az öröklési szerződés is végintézkedésnek számít, az örökhagyó halála után a teljes vagyont vagy egy részét juttatja az örökösnek ellenszolgáltatás fejében.
„Az öröklési szerződés nagyobb biztonságot jelent egy idős ember számára, aki gondozásra szorul, mint a végrendelet. Hiszen ez kétoldalú jognyilatkozat, míg a végrendelkezés csak egyoldalú és bármikor visszavonható. A másik fél csak akkor kapja majd meg az ellenszolgáltatást, ha életében ápolja az idős embert” – hangsúlyozza a közjegyző.
Akár végrendeletről, akár öröklési szerződésről van szó, érdemes jogászhoz, közjegyzőhöz fordulni, aki segít eligazodni a tartalmi, formai követelmények útvesztőjében.
Források:
jogaszvilag.hu ; kozjegyzotkeresek.hu
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Nem a gyerek válik, a szülő válik – Milyen változásokat hoz a „válási törvény”?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
