Négy élménydús hazai kerékpártúra, amit kevesen ismernek
Magyarország tájait ideális kerékpárral felfedezni: szelíd lankák között, árnyas erdőkben, csodálatos tavak, folyók és holtágak partján tekerhetünk, kastélyokat és várakat is felfedezhetünk két keréken. Kevésbé ismert túrák között szemezgettünk.
Tekerés az Upponyi-hegység festői szépségű tava körül
Igazi élménytekerésre számíthat, aki ezt a túrát választja, mert van benne minden, amire egy bringás vágyik: hegyek-völgyek, emelkedők, lejtők, lélegzetelállító panoráma, romantikus tavacska és erdei út. Hallottál már a vadregényes Lázbérci-víztározóról? Ha nem, itt az ideje, hogy körbetekerd! A tájvédelmi körzet számtalan, természet alkotta látnivalóban bővelkedik, amelyekért akár a nyeregből is érdemes leszállni, és kicsit közelebbről felfedezni. A víztározó mellett jó minőségű aszfaltút vezet, és már a túraútvonal eleje is látnivalót ígér: a Festék-bányát a tó melletti hegyoldalban, amely nevét a sárga és vörös színeiben pompázó kőfejtőről kapta. A bánya két kis barlangszerű ürege ma is járható, mélyebb részein sokféle denevérfaj él.
Uppony irányába haladva a tó egyre keskenyedik, mígnem az őt tápláló, kis zubogókon át csörgedező patakká változik. A meder mentén eltekerhetünk az Eszkála-szirtre vezető útig, ahol két lehetőség közül választhatunk: hátrahagyjuk a kerékpárt, és megmásszuk a meredélyt a hegytetőig, vagy kényelmes túraúton bandukolunk végig a Kalica-tető oldalában álló Herkó páter keresztig, amely az Upponyi-hegység egyik panorámapontja.
A barkó hagyomány szerint az upponyi és a sajónémeti hegyen azért állítottak keresztet 1802-ben, mert „Herkó páter”, a híres-hírhedt ellenreformátor itt állította meg a kálvinistákat.
Visszatérve a kerékpárokhoz, a túrát a tó végétől induló erdei utakon folytathatjuk. A teljes túrakör érinti a kaptatós, kanyargós, de kis forgalmú közutat, amely a legnagyobb kihívása ennek a 17 kilométernek, ám az útközben átélt élmények, a látvány bőven kárpótol majd az izomlázért.
Tipp: A környék többnapos túrát is megér, mert a közelben számtalan látnivaló van, így Eger, Szilvásvárad, Lillafüred és a dédesi vár.
A 2021-es Év Kerékpárútja döntőse
A Pálháza–Bózsva útvonal 2021-ben a kerékpárosok szavazatai alapján lett az Év Kerékpárútja dobogós helyezettje. Nem véletlenül. Vadregényes erdei út, hullámzó hegyek, égbe törő vár, több mint ezer lépcsővel elérhető kilátó – csak néhány látnivaló, ami útba esik. A túra Pálházáról, a kisvasút állomásától indul Bózsva irányába egy alpesi hangulatú bringaúton – amelynek hátterét a Zemplén vonulata adja –, ami a végén egy kis forgalmú közútra téved. Bózsvára érve érdemes közelebbről megnézni a Bózsvai-sziklát, ahol a helytörténet szerint IV. Béla lovának patkónyomai is megmaradtak, és ahonnan már látható a füzéri vár sziluettje.
Innen továbbra is közúton, Nyíri érintésével haladunk észak felé, utunkat a vár impozáns látványa kíséri végig. Ám ha azt gondoljuk, ez túránk csúcspontja, tévedünk. Füzérkomlóstól ugyanis – ahonnan ismét kerékpárúton tekerhetünk – az élmény még tovább fokozódik: mezőkkel tarkított dombokon haladunk felfelé, festményszerű táj ölel körbe bennünket.
Füzérre beérve könnyű megtalálni a várhoz felvezető impozáns lépcsősort. A kerékpárunkat letehetjük a parkolóban, de elég jól járható földút vezet fel a várhoz is, így akár fel is tekerhetünk.
A Milic hegycsoport, amely Füzért körbeöleli, 2008-ban elnyerte a Magyarország természeti csodája címet, a füzéri vár 2020-ban az Év Turisztikai Attrakciója címért folyó versenyben a második helyezést érte el.
Vétek lenne kihagyni!
Ha nem megerőltető túrára, hanem inkább egy kellemes tekerésre vágyunk, érdemes a Pálháza–Bózsva-Nyíri–Füzérkomlós–Füzér útvonalat vonaltúraként teljesíteni.
Tipp: A zempléni hegyek között tekergő kisvasút (Pálházi Állami Erdei Vasút) különlegessége az egyre szűkölő völgyben vezető vonala, amely Kőkapu megállóhelyénél sziklába vájt alagúton halad át – egy vadászkastély alatt! A kisvasúton zötyögve az ember úgy érzi, mintha gyermekkora meséinek színhelyein járna, és ez az érzés az úton mindvégig vele marad.
Tekerés az Alföld békés holtágai között
A Gyomaendrőd–Csárdaszállás–Mezőberény–Köröstarcsa–Körös-gát–Gyomaendrőd útvonal azok számára valódi élmény, akik hamisítatlan vidéki nyugalomra, természetközeli élményre vágynak.
A túra Gyomaendrődről indul, itt a kerékpárút a 46-os főút mellett halad. Érdemes letérni róla, és felfedezni a város 16 félkör alakú holtágát, amelyek a Hármas-Körös egykori nyomvonalát mutatják. A legszebb út, ha az Erzsébet hídon áttekerünk az Erzsébet ligetbe, és a Hantoskerti hídon jövünk vissza. Gyoma után véget ér a kerékpárút, a 46-os főúton lehet biciklizni 12 kilométert a tanyákkal tarkított békés rónaságon Csárdaszállásig. Innen viszont kiváló bicikliút vezet 8 kilométer hosszan Mezőberényig. A város szélén forduljunk balra, majd a Hosszú-tó mellett eltekerve kijutunk a 47-es főútra. Itt ugyan nagy a forgalom, de jó minőségű bicikliút vezet mellette egészen az 5 kilométerre fekvő Köröstarcsáig, a Hármas-Körös hídjáig.
Itt forduljunk balra, és a Körös bal partján biciklizzünk tovább, a gáton. Az út igencsak göröngyös, de bőven kárpótol bennünket a látvány: ez a Félhalmi-holtág, a Körös–Maros Nemzeti Park legszebb része. A gát egyik oldalán ártéri erdők, a másikon végeláthatatlan szántók között tekerhetünk.
Az egykori mocsárvilág számos jellegzetes növény- és állatfaja megtalálható itt. Ha szerencsénk van, láthatunk mocsári teknőst, fekete gólyát és rétisast.
Tavasszal pedig különösen szép a kilátás a gátról, repcevirágzás idején ugyanis ameddig a szem ellát, sárga virágtenger borítja a tájat. A gáton 20 kilométer az út, amely lezárja körtúránkat Gyomaendrőd felé.
Tipp: A mezőberényi Medvefejes-tó – amely nevét a madártávlatból jól látható alakjának köszönheti – a Kárpát-medencében egykor hatalmas területeket elfoglaló szikes tavak öröksége, amely körül megmaradt a mocsári növényzet és az összefüggő nádas. Olyan különleges madárfajok élnek itt, mint a gulipán, a nádi sármány vagy a kanalas gém. A tó körül tanösvény húzódik, amelyet érdemes bejárniuk a kíváncsi madárbarátoknak.
Kastélytúra két keréken
A 31 kilométeres túra Békéscsaba Erzsébethely vagy Jamina részéből indul és a Nagyerdő tanösvénynél ér véget. A Modern Városok Program keretében épülő Wenckheim turista- és kerékpárút egy szakasza a Békéscsabához tartozó Jaminán található bányatavak mellett fut, amely a város legkiválóbb agyaglelőhelye. A tavak története Békéscsaba szlovákok általi újratelepítésének 300 évvel ezelőtti időszakához nyúlik vissza azáltal, hogy ezen a területen fogtak hozzá annak a jó minőségű földnek a kitermeléséhez, amelyből házaikat építették. A vályogvető gödrök szlovák „jamina” elnevezését megörökölte a szőlőskertekből később településrésszé fejlődő terület, olyannyira, hogy azt legtöbben ma is az eredeti szlovák ragadványnevével illetik a hivatalos Erzsébethely elnevezés helyett. Az agyagbányászat eredménye a 21 természetessé szelídült tó, amelyeknek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere. A tavak környékén időről időre felbukkannak, telepeket alkotva fészkelnek és költenek értékes, akár fokozottan védett madarak, mint például a bakcsó, a nagy kócsag és a vörös gém, valamint a szikes pusztákra jellemző gulipán és gólyatöcs, az emlősök közül pedig a szintén fokozottan védett vidra.
A bányatavak körbekerekezése után érdemes célba venni a szabadkígyósi neoreneszánsz-eklektikus stílusú Wenckheim-kastélyt, amelyet az 1800-as években a család kérésére Ybl Miklós tervezett. 1882-es átadásakor a kor legkorszerűbb kastélyának számított, a korabeli újságok csodálattal és elismeréssel írtak róla.
A birtok úrnője, Wenckheim Krisztina mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és felesége, Sissi.
Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett, amelyet a második világháború után elbontottak, és 2000-ben újra felépítettek. A kastély káprázatos belső terein túl érdemes bebarangolni a kastélykertet és a franciakertet, és gyönyörködni az évszázados fákban, a bájos tavacskákban, szökőkutakban.
A település déli határban elterülő Kígyósi-puszta Békés megye egykori folyóvölgyekkel szabdalt tájkörnyezetének egyik legjelentősebb pusztai ősgyep-területe. Évezredek óta őrködő kunhalmai, egyedi természeti értékei, legelőin kérődző szürkemarhacsordái, birkanyájai sajátos hangulatot adnak a vidéknek. A Borostyán Tanösvény szabadon és szakvezetéssel is látogatható, hossza 5 km. Hét állomása nagyjából két óra alatt járható be kényelmesen. Ha tehetjük, maradjunk itt megcsodálni a naplementét, nem bánjuk meg!
Tipp: Az Ókígyósi Aranyménest az 1800-as években Wenckheim Antal József alapította – arab lovakkal. A hagyományt felelevenítve 2004-ben Balogh József, Szabadkígyós polgármestere hét lipicai kancát vásárolt, ez a második ménes ma már 47 lóból áll. A híresen értékes, intelligens, elegáns lovakat tenyésztők és versenyzők számára eladásra is kínálják, de a ménest bárki megcsodálhatja, a lovak meglátogatása az egész család számára remek program lehet.
A cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Öt varázslatos magyar kastély, amely újra teljes pompájában várja látogatóit
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
