Attól még, mert TSMT-re jár, nem beteg a gyerek

„Amikor magánbölcsődét kerestünk a 18 hónapos kisfiamnak, Csabinak, jó néhányat megnéztünk, míg végül Veresegyházán találtunk egy szimpatikusat, ahová be is írattuk. Ekkor még fogalmam sem volt arról, hogy itt TSMT-tornát is tartanak.

»Minden rendben volt Csabi születésekor?« – kérdezte tőlem Enikő néni, a leendő dadus, mire én azt feleltem, hogy bár másfél héttel korábban jött a világra, és nem volt magzatmázas, minden a legnagyobb rendben volt. Láttam Enikő néni arcán, hogy valami nem tetszik neki.

»Ha egy hónapon belül nem kezd el beszélni Csabi, elkezdem tornáztatni« – jelentette ki Enikő néni, és mivel a fiam nem kezdett el beszélni, elkészített egy rá szabott fejlesztési tervet, azaz TSMT-t. Mint megtudtam, a TSMT-torna a nagy- és finommozgások fejlesztésével járul hozzá az a gyermekek idegrendszerének érési folyamatához. Csabi időközben megtanult bukfencezni, padon mászni, fejenálláshoz hasonló gyakorlatokat csinálni, de olyan is volt, hogy csak pörgették őt egy székben.

Csodák csodájára hat héttel később elkezdett beszélni!

30-40 perc, hisztivel másfél óra

A foglalkozásokon Enikő néni nemcsak azt figyelte, hogy Csabi mennyire pontosan hajtja végre a feladatokat, s hogyan értelmezi azokat, hanem azt is, hogy mennyire vannak nyújtva az ujjai bizonyos feladatoknál. A siker érdekében nekem is meg kellett tanulnom a gyakorlatokat, az énekeket és a mondókákat, hogy otthon is rendszeresen tudjunk tréningezni Enikő néni utasításainak megfelelően. És persze be kellett szereznünk egy nagy felfújható labdát, egy gördeszkát, egy billenőlapot, egy ugrálókötelet és egy trambulint.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Az óvodában is folytattuk a TSMT-t, már csak azért is, mert észrevettem, hogy Csabi nem mer átmászni az otthoni dohányzóasztalunk alatt. Úgy gondoltam, ez nincs rendjén.

Minden TSMT-gyakorlatot havi 30 alkalommal kellett megcsinálni, vagyis szinte minden egyes nap tornáztunk.

Ha Csabi tökéletesen megcsinált egy feladatot, az még nem jelentette azt, hogy kész vagyunk – még jó párszor el kellett végezni. Nem mondom, hogy nem telt be néha a pohár nála… Egy torna átlagosan 35-40 percig tart, nálunk volt, hogy a kisebb-nagyobb hisztik miatt másfél óráig. De végül át mert kúszni az alatt a bizonyos asztal alatt.

Viszlát, dadogás!

Az ovi után abbahagytuk a TSMT-foglalkozásokat, mert úgy gondoltam, a suli épp elég nagy terhelés lesz neki. Csakhogy másodikos kora körül felfigyeltem arra, hogy időnként dadog. Ez nála nem stressztől alakult ki, hanem azért, mert sokkal gyorsabban járt az agya, mint ahogyan beszélni tudott. Az osztályfőnök javasolta, hogy vigyem el logopédushoz, én azonban visszavittem Enikő nénihez, aki ezúttal főleg a monotonitástűrésre fókuszált, illetve arra, hogy Csabi képes legyen megosztani a figyelmét. Ezekre kiválóak azok a gyakorlatok, amikor egyszerre kell mondókát mondani és tapsolni, ugrálni vagy labdát pattogtatni.

Ilyenkor a gyerek minden érzékszerve részt vesz a tornasorozat egészében, tehát több csatornán keresztül megy be az információ, ami segíti az érzékelés és észlelés érését, de fontos szerepet játszik a térbeli tájékozódás fejlesztésében is.

Csabi koncentrálóképessége, ritmusérzéke és kreativitása sokat fejlődött, jobban irányíthatóvá vált a figyelme, sokkal érdeklődőbb, együttműködőbb és kiegyensúlyozottabb lett. Fél évvel később a beszéde teljesen rendbe jött, minden készsége 85-90 százalék közötti lett.

Ettől még nem beteg a gyermek

10 éves volt, amikor abbahagytuk a TSMT-t – egyébként is csak 10-11 éves korig ajánlott csinálni –, és én őszintén örülök, hogy ennyi energiát fektettünk a fejlesztésébe. Merem állítani, hogy annak a gyereknek, aki megtapasztalja a változatos mozgásélményeket, nagyobb korában a problémamegoldó készsége is fejlettebb lesz. A TSMT folyamatosan érleli, strukturálja az idegrendszert, pozitívan hat az anyanyelvi készségekre is, ezért minden gyereknek segítség lehet.

Azoknak pedig különösen, akik hiperaktívak, figyelemzavarosak, beszédhibásak, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdenek, mozgásban ügyetlenek, vagy épp egyensúlyzavaruk van.

Az ismeretségi és családi körünkben voltak, akik azt hitték, Csabi azért jár TSMT-zni, mert beteg, pedig dehogy! Eleve 10/10-es Apgar-értékkel született. Tervezett SzenzoMotoros Tréningre járni nem azt jelenti, hogy a gyermeked deviáns, hanem azt, hogy tökéletesíted a már meglévő készségeit. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a változás időbe telik, és hogy egy ilyen program minden esetben a szakember, a szülő és a gyermek folyamatos együttműködésén kell, hogy alapuljon, mindenkinek oda kell tennie magát. Enikő néni keze alatt több száz gyermek megfordult már, akiknek ő a mai napig figyelemmel kíséri a sorsát.