Mikor melyikhez forduljunk: coachhoz, mediátorhoz, pszichológushoz, pszichiáterhez vagy mentálhigiénés tanácsadóhoz? – Minden embernek szüksége lenne segítő beszélgetésre

Minden segítő foglalkozás abból indul ki, hogy az ember figyel egy másik emberre. A különbség abban mutatkozik, hogy milyen eszköztárral és tapasztalattal rendelkeznek a különböző lelki segítők, s mi az a kompetenciahatár, ameddig elmehetnek.

Pszichológus és pszichiáter

„A pszichiáter olyan általános orvos, aki öt éves pszichiátriai szakképzéssel és klinikai gyakorlattal, majd ezt követően szakvizsgával rendelkezik. Ő a lelki betegségek kutatásával, diagnosztizálásával és gyógyszeres kezelésével foglalkozik. Dolgozhat akár egészségügyi intézményben vagy folytathat magánpraxist” – magyarázza dr. Fejér Katalin pszichiáter.

„Ehhez képest a pszichológus bölcsész alapdiplomával rendelkezik, amely még nem jogosítja fel arra, hogy önállóan foglalkozzon kliensekkel. Ehhez további tanulmányokra van szüksége, amelyek közül egyik lehetőség az egészségügyi szakirányú szakképesítés, ilyen például a neurológiai, a felnőtt és gyermek klinikai és az egészségpszichológiai szakképesítés. A másik lehetőség, hogy nem egészségügyi szakképesítést szerez, hanem pedagógiai, tanácsadó, munka- és szervezetfejlesztési irányba specializálódik, vagy szexuálpszichológusként tanul tovább. Ezek a szakképesítések gyakorlat-orientáltak, és hosszú évek alatt szerezhetők csak meg, céljuk pedig, hogy specializálják a pszichológusokat azokra a feladatokra, amelyekkel a munkájuk során találkoznak. Gyakran kérdezik, hogy pszichológus írhat-e fel gyógyszert. Nem, gyógyszeres kezelést csak pszichiáter alkalmazhat” – meséli Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus.

Pszichoterapeuta címet pedig csak az kaphat, aki pszichiáterként vagy klinikai szakpszichológusként további tanulmányokat folytat a képzést hirdető egyetemek valamelyikén.

Tehát ahhoz, hogy valaki a pszichoterapeutává váljék – az alapképzésektől függően –11-12év tanulás szükséges. Ennek azért van jelentősége, mert 2020 februárjában lépett hatályba a kuruzslótörvényként elhíresült Büntető törvénykönyv-módosítás, amely egy év szabadságvesztéssel bünteti azt, aki jogosulatlanul – rendszeresen és ellenszolgáltatás fejében – pszichoterápiát végez.   

„A képesítéseknek és a segítő szakember tapasztalatának azért van jelentősége, mert az emberi elme nem játék – magyarázza dr. Fejér Katalin. – A tudat nagyon okos, csak azt engedi fel a tudattalanból, amivel az ember képes megküzdeni. Ezért nem szabad rögtön a tudattalan szintjére lemenni, mert nagy károkat lehet okozni. Ezért hosszú a terápiás folyamat, és segítőként nagy tapasztalatot igényel.”

De mi is az a pszichoterápia? „A pszichoterápia tulajdonképpen lélektani eszközökkel végzett kezeléssorozat, amely különböző módszereken alapul, s ezeket a módszereket a Pszichoterápiás Tanács akkreditálja” – magyarázza dr. Fejér Katalin. A pszichoterápiás szakmai protokoll szerint ilyen módszer például a pszichoanalízis, a hipnoterápia, az autogén tréning. Jogilag ellentmond a fenti jogszabálynak, hogy például autogén tréninggel foglalkozhat olyan pszichológus is, aki módszerspecifikus képzés keretében abból vizsgát tett.

„A pszichoterapeuta, a pszichiáter és a szakpszichológus képzések hosszú idejének hátterében nemcsak az elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása áll, hanem egy hosszú önismereti folyamat is – mondja dr. Fejér Katalin. – Minden lelki segítő ugyanis csak addig tud a másik embernek segítséget nyújtani, ameddig ő maga a saját önismereti folyamatában eljutott. Tehát ez nemcsak külső tanulási folyamat, hanem egy belső munka is, amely képessé teszi a szakembereket arra, hogy meg tudják gyógyítani a hozzájuk forduló pácienseket.”  

Kép

Kép: Freepik

„Egy pszichológusnak pontosan tudnia kell, hogy kompetens-e – teszi hozzá Geszvein Erika. – Ha egy tanácsadó szakpszichológushoz bejön egy súlyosan depressziós személy, klinikai szakképesítés híján tovább kell irányítania egy klinikai szakpszichológus kollégához. Csakhogy gyakran előfordul, hogy a páciens »csak« azért jön, mert stresszes és relaxációt szeretne tanulni, és nem azért, mert depressziósnak érzi magát. Ahhoz, hogy egy pszichológushoz betévedő páciens a lehető legjobb kezekbe kerüljön, a pszichológusnak rendelkeznie kell azzal a tudással, hogy hová irányítsa őt ahhoz, hogy a lehető legjobb kezelést kaphassa. Ebben segít, ha van egy jó szakmai csapatunk, akikhez információért fordulhatunk, ha továbbképezzük magunkat, ha önismeretbe járunk, és ha rendszeresen szupervízión (szakmai fejlesztésen) veszünk részt. Sajnos az emberek sokkal később fordulnak pszichológushoz, mint kellene. Az ember a testi panaszával hamarabb fordul orvoshoz, mint a lelki problémákkal, sokszor már bekövetkezik a krízis, vagy fizikailag már betegek a stressztől, amikor felkeresnek bennünket.”  

Mediáció

„A mediáció a konfliktusok kezelésének kevéssé ismert területe, határterület a lélektan és a jog között – meséli dr. Németh Gábor mediátor. – Amíg a pszichológushoz elmegy valaki és panaszkodhat mindenkiről, addig a mediáció során ott van minden érintett. A mediációban nem ásunk le a traumák mélyére, hanem azt mondjuk, hogy hagyjuk azt, ami volt, és nézzük meg, mi legyen. Én segítek konstruktívan megoldani a vitákat: lehet, hogy a felek például el akarnak válni, de békés szülőtársak akarnak maradni, és dolgozni kívánnak ezen.”

„Fontos tudni, hogy nemcsak a szorongásainkkal mehetünk el szakemberhez, hanem a konfliktusainkkal is, és azok megoldásához is kaphatunk technikákat.”

Mentálhigiénés segítő szakember

Kerülhetünk olyan helyzetbe az életünk bármely szakaszában, amellyel nehezen tudunk megküzdeni: lehet ilyen egy szülő elvesztése, betegség vagy akár egy gyermek születése. Nonn-Sarkadi Krisztina mentálhigiénés szakember olyan családoknak nyújt támaszt, ahol Down-szindrómás gyermek született. Krisztina maga is egy Down-szindrómás kisfiú édesanyja, és személyes példáján keresztül tudja, milyen sokat segít egy segítő beszélgetés egy sorstárssal.

„A kétéves elméleti és gyakorlati alapokat adó, posztgraduális egyetemi képzés formájában megvalósuló, mentálhigiénés szakemberképzés elsősorban egy szemléletmódot ad – meséli Krisztina. – A képzés nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlatra, sok kiscsoportos műhelymunkát végeztünk, mert a segítő hozzáállást nem lehet tankönyvből bemagolni. Mi, mentálhigiénés segítők olyan, pszichológiai értelemben vett egészséges emberekkel foglalkozhatunk, akiknek élethelyzeti elakadásaik vannak. Mi nem diagnosztizálunk, pszichés zavarokkal nem foglalkozunk. Hozzánk eljönni egyfajta prevenció. Amikor érezzük, hogy összecsapnak a hullámok a fejünk felett, nem értjük, mi miért történik, mi ebben a helyzetben segítünk, mielőtt tovább menne a helyzet egy depresszió irányába.”

„Én nem adok tanácsot, a beszélgetés empatikus légköre az, ami hozzájárul ahhoz, hogy a páciens megnyíljon. Már önmagában a gondolatok szavakká formálása segítő erejű.”

„Én a lényegi dolgokat visszatükrözöm a kliens számára, aki erre reagálni tud, és képes lesz arra, hogy rálásson a saját működési mechanizmusaira, és tudatosítás által megváltoztassa őket. A mentálhigiénés segítők mozgósítják azokat az erőket, amivel a kliens maga is képes lesz megbirkózni a problémáival, a folyamat végén pedig ott lesz a sikerélmény, hogy ezt ő maga hozta össze.”

Coach

A coaching egy olyan segítő szakma, amelynek az alapja egy személyre szabott, fejlesztés céljából történő beszélgetés.

„Nagyon sokféle coachképzés van, kezdve az üzleti és life-coachokon át egészen az egészség (health) coachokig. Nincs standardizált tananyag, a coachok pszichológiai alapokat és kommunikációs technikákat tanulnak, képzéstől függően gyakorlási lehetőséggel – meséli Flóra Gábor coach, aki nyolc éve dolgozik a területen. – A coach nem diagnosztizál, nem keres betegséget. Tapasztalatom szerint a legtöbb embernek arra van szüksége, hogy beszélgessenek vele, figyeljenek rá. Feltérképezem a kliens erőforrásait a magáról és környezetéről meséltek alapján, így nem egy általános, sematikus megoldással próbálom rávenni a jó irányra, sokkal inkább megerősítem abban, hogy a benne rejlő készségek és képességek segítségével változtasson. Elsődleges célom segíteni a klienst abban, hogy az éppen megélt beszűkült, sokszor döntésképtelen helyzetében megtalálja azt a nézőpontot vagy értelmezési keretet, amelyben könnyebben mozogva, számára jobb döntéseket tud hozni. Itt lép be a coachtechnika: segítek neki átkeretezni az eseményeket, hogy megélhesse, hogy a legnehezebb élethelyzetnek is számtalan aspektusa létezik. Természetesen ez nem a helyzet nehézségének relativizálásán keresztül történik, sokkal inkább a helyzetben rejlő, addig meg nem élt döntési szabadság megélése a cél.”

„Az oly sokszor szűk csatornának vagy zsákutcának tűnő helyzetben is számtalan választási lehetőség rejlik!”

„Hogy ezek közül a megoldások közül végül a kliens melyiket választja, sose lehet előre biztosan tudni, de az önismeret és az önreflexió fejlesztése, valamint a saját élettörténetünk elmesélésének megváltoztathatósága a legtöbb esetben komoly segítség a döntések meghozatalához.”