Egy csík nem minden – mire valók az egészségügyi gyorstesztek és mire nem?

Manapság a legkülönfélébb tesztek kaphatók a patikákban, köztük olyanok, amelyek alkalmazásával azt is megtudhatjuk, hogy egy felsőlégúti-betegség vírusos vagy bakteriális eredetű-e. Sokaknak az is feltűnt már, hogy a koronavírus-járvány alatt megszokottá vált Covid-tesztek mellett megjelentek olyan kombinált változatok is, amelyek az influenzát és az RSV-fertőzést is azonosíthatják. Ezek segítséget jelenthetnek a családoknak, de csak rájuk támaszkodni olyan hiba, amely veszélyeket rejthet. 

„Ha egy szülőben felmerül annak gyanúja, hogy a gyereke beteg, akkor elsődlegesen orvossal kell beszélnie. Ő dönt arról, hogy adott esetben szükség van-e bármilyen diagnosztikai vizsgálatra, vagy sem.

Ez azért fontos, mert az egyszerű tesztek nem adnak olyan pontos eredményt, mint a laboratóriumban elvégzett vizsgálatok, és sok esetben feleslegesek. 

Emiatt szerencsésebb, ha az adott helyzetet ismerve orvos mondja ki, hogy szükség van-e laborvizsgálatra vagy diagnosztikai tesztre. Az nem jó, ha a szülők spontán módon, az orvosi vizsgálatot – vagy a konzultációt – kihagyva használják az utóbbiakat. Ilyenkor az a gond, hogy az eredményeket laikusként nem tudják ugyanolyan szakmai szinten értékelni, mint az orvosok” – mondja dr. Kádár Ferenc csecsemő- és gyermekgyógyász, iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakorvos.

Rutinból Covid-tesztet?

Érdemes tudni, hogy a gyerekorvosok rutinból soha nem javasolnak és nem végeznek koronavírus-tesztet, ilyet csak akkor kérnek, ha egy probléma meghatározása diagnosztikai szempontból nehézséget okoz. Ettől függetlenül a szülők beszerezhetnek ilyen tesztet olyan esetekben, ha valaki lázas és végtagfájdalomra, torokfájásra panaszkodik, és esetleg a szemén is kötőhártya-gyulladás alakul ki. De fontos, hogy a tesztek elvégzéséről és eredményéről a szülők a gyerekorvost is tájékoztassák, mert az számukra lényeges információt jelent. 

„Azt látjuk, hogy manapság a koronavírus okozta megbetegedések ritkábbak, mint a korábbi években, és a lefolyásuk is enyhébb. Igazából az történt, amit vártunk. A vírus úgymond megszelídült, és besimult a korábbi vírusos fertőzések közé. Emiatt különösebb teendő a pozitív Covid-teszttel sincs, esetében is csak olyan jellegű, tüneti kezelésre van szükség, mint bármelyik hasonló betegségnél” – mondja szakértőnk. Ugyan sokan amiatt végeztetnek tesztet, hogy nehogy idős rokont fertőzzenek meg, túl sok értelme ennek sincs, mert a fertőzések egy része úgyis tünetmentes. 

Ehelyett érdemes inkább arra törekedni, hogy a beteg gyerek – okozza a fertőzést bármilyen vírus – a teljes gyógyulásig ne találkozzon a nagyszülőkkel, vagy ha mégis, akkor viseljen maszkot.

Segíthet és megnyugtathat

Az influenza- és RSV-tesztekre ugyanaz vonatkozik, mint a koronavírus-tesztekre. Ezeket is bárki beszerezheti, ugyanakkor az alkalmazásukról szóló döntést nem célszerű önhatalmúlag meghozni. 

„Ezek indokoltságát vagy feleslegességét az orvosok látják leginkább, ezért az elvégzésük előtt fontos minimum egy telefonos konzultáció, de még inkább egy vizsgálat. Ennek a két tesztnek az elvégzése egyébként azért lehet hasznos, mert az orvosokat megerősíti abban, hogy nem kell antibiotikumot adniuk, és segítenek megnyugtatni a szülőket, illetve a betegeket is afelől, hogy a panaszok ellenére – mivel ezek a betegségek vírusos eredetűek – nincs szükségük antibiotikumra. Vannak olyan tesztek is, amelyek akkor jelenthetnek segítséget, ha az orvosok a tünetek alapján nem tudják eldönteni, hogy a beteg torokgyulladása vírusos vagy bakteriális eredetű-e. Ilyenkor tesztek segítségével lehet meghozni az antibiotikumról szóló döntést. Ha a teszt azt mutatja, hogy vírus áll a háttérben, akkor nem kell ilyen gyógyszert szedni, és akkor sem feltétlenül indokolt ez, ha a kórokozó baktérium. Ezt muszáj hangsúlyozni, hiszen nem minden baktérium legyőzéséhez szükséges antibiotikumot szedni, de léteznek olyanok, amelyek esetében mindenképpen javasolt” – mondja dr. Kádár Ferenc.

Mennyire súlyos?

Vannak olyan tesztek is, amelyeket az orvosok azért végezhetnek a rendelőben, hogy jobban meg tudják ítélni egy-egy betegség súlyosságát. Ilyen például a CRP-vizsgálat, amelyhez már vérvételre van szükség. 

„A C-reaktív protein szintje a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok, fertőzések és szöveti sérülések mértékét mutathatja meg. A tesztet nem feltétlenül kell laborban kiértékelni, lehetséges a rendelőben is. Itt azonban már felmerülnek finanszírozási kérdések, hiszen az ilyen tesztekre a praxisoknak nincs külön keretük. Ettől függetlenül vannak orvosok, akik ezeket megveszik, míg mások nem. Olyan rendelők is léteznek, ahol az árukat kifizettetik a betegekkel. A gyakorlatok tehát különböznek, de az biztos, hogy ezeket rutinból sehol nem végzik el” – mondja szakértőnk. 

Vannak olyan gyorstesztek is, amelyek emésztőrendszeri betegségek kiszűrésére adnak lehetőséget. Ilyen elérhető a lisztérzékenységre is. 

Ezekről a tesztekről fontos tudni, hogy eredményük nem megbízható, funkciójuk inkább csak a figyelemfelhívás. Így, ha egy szülőben felmerül a lisztérzékenység gyanúja, akkor csináltathat ilyen tesztet, de annak eredménye alapján nem szabad diétáról döntenie. 

A helyes gyakorlat az, ha a szülők gyanú esetén szakorvoshoz fordulnak, és csak a diagnózis birtokában tesznek további lépéseket. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>