Soha nem volt autója, pedig róla kapta a nevét a Mercedes

Osztrák-magyar diplomata és kereskedő 

Adolf Jellinek a 19. század közepén jól ismert cseh-magyar rabbi volt Lipcse és Bécs zsidó közösségeiben. Bettelheim Rozália, Rózsika Budapesten született vallásos zsidó családban, majd 18 évesen hozzáment a nála tizenegy évvel idősebb rabbihoz. Amikor harmadik fiuk, Emil Jellinek 1853-ban megszületett, a család már Németországban, Lipcsében élt. 

A kis Emilnek meggyűlt a baja az iskolával és a tanulással, nehezen tudott odafigyelni, inkább a csínytevésben jeleskedett. Szülei nem voltak fiukkal megelégedve, ezért inkább munkát szereztek neki: 17 évesen már egy morvaországi vasúttársaságnál dolgozott irodai tisztviselőként. 

Két év után azonban elbocsátották – miután kiderült, hogy éjszakánként vonatversenyeket szervezett.

Végül a 19 éves fiatal Franciaországba költözött, ahol apja kapcsolatai révén az Osztrák-Magyar Monarchia marokkói konzulja alkalmazta, majd egymás után diplomáciai posztokra helyeztette a marokkói Tangerben és Tetouanban. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, Rachel Goggmann-nal, egy Algériában született törvénytelen zsidó lánnyal.

Jellinek Algériában folytatta diplomáciai pályáját osztrák alkonzulként, miközben Rachel apjával algériai dohánykereskedelembe is kezdett, Európába exportáltak, kezdetben ebből szerezte a vagyonát. A húszas évei végén járt, amikor feleségül vette Rachelt, majd megszületett két fiuk, Adolf és Fernand.

Úgy érezte, a Mercedes név szerencsét hoz neki

Mercédès. Ezt a nevet adták kislányuknak, aki már Baden bei Wienben jött világra. A spanyol eredetű név jelentése: „kegy”, „kedvesség”, „irgalom” vagy „megbocsátás”. A kislány mindössze négyéves volt, amikor az édesanya elhunyt, azonban Jellinek úgy érezte, hogy a Mercedes név szerencsét hoz neki, ezért minden tulajdonát róla nevezte el. Egyik fia később így írt róla: „Olyan babonás volt, mint az ókori rómaiak.”

Jellinek ekkor már sikeres üzletember volt, ezért a család a teleket Nizzában, a Francia Riviérán töltötte, végül oda is költöztek, az özvegyen maradt apa pedig kapcsolatokat épített ki nemzetközi üzletemberekkel és a helyi arisztokráciával. Osztrák főkonzul lett Nizzában, és elkezdett automobilokat értékesíteni azoknak az európai arisztokratáknak, akik a régióban töltötték a téli vakációjukat. Nagy villát vásárolt, amelyet Villa Mercedesnek nevezett el, innen irányította üzletét. 

1897-re évente körülbelül 140 autót adott el, és ekkor kezdte ezeket „Mercedes” néven emlegetni. 

Lenyűgözte az autó, sorra vásárolt különböző típusokat: az első járműve egy motoros tricikli volt, de vásárolt négyüléses Benz kocsit is. 

„Monsieur Mercedes” néven emlegették

Egy újságcikk felkeltette érdeklődését a Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) német autógyártó iránt – első Daimler autóját, 1897 októberében szállították ki neki. Azonban hamar rájött, hogy az autó 24 kilométer per órás végsebessége nem elegendő, ő 40 kilométer per órára is képes kocsit akart, ezért két újabb autót rendelt. Ezek voltak a világ első négyhengeres motorral felszerelt közúti járművei.

Emil Jellinek úton - forrás: Wikipédia

Egyre aktívabb lett autókereskedőként, és a Daimler kocsikat a társadalom legfelsőbb köreinek adta el. Jellinek egyre gyorsabb és erősebb autókat követelt a DMG-től. Ezekkel versenyeken indult – elsősorban a Nizzai Versenyhéten. 

Álnéven versenyzett, mégpedig lánya nevét használta. Először 1900 tavaszán tette fel 11 éves lánya nevét versenyautójának hűtőrácsára, és a nevezési papírokon is így szerepelt a kocsi. A Mercedes név bekerült a köztudatba. A diplomata-üzletember hamarosan autós körökben „Monsieur Mercedes” néven vált ismertté.

„Ez az első alkalom, hogy egy apa felveszi a lánya nevét”

Amikor megállapodást kötött a Daimler vállalattal az autók és motorok értékesítéséről, az volt a feltétele, hogy a „Mercedes” nevet használják terméknévként. Abban is megegyeztek, hogy új motort fejlesztenek ki, amely Jellinek lánya nevét viseli majd.

Különösen nagyra értékelte Wilhelm Maybach német autótervező és feltaláló munkáját. Kérésére Maybach versenyautót tervezett: a prototípus 1900 decemberében készült el, és 1901-ben számos versenysikert aratott. A motor neve Daimler-Mercedes lett. 

Ezzel „beköszöntött a Mercedes-éra. Hamarosan már az utcai autókat is ilyen néven forgalmazták.

Az első autót, amely az új motorral készült – egy 35 lóerős versenyautót – 1900. december 22-én szállították le Jellineknek. A négyszemélyes, nyitott karosszériával rendelkező autó nagy feltűnést keltett a Francia Riviérán.

Az új autómodellt végül 1901. március 31-én, 125 évvel ezelőtt mutatták be Nizzában. A márciusi Nizzai Versenyhéten a Mercedes autók szinte minden kategóriában verhetetlennek bizonyultak, ami Jellineknek és járműveinek rendkívül nagy hírnevet hozott. Hivatalos neve Mercedes 35 PS volt, ami egy korabeli „sportautónak” számított, ami versenyeken indult, de négyüléses változatban is létezett, és közutakon is használták. Bemutatása után egy évvel a Mercedes név hivatalos védjeggyé vált, sőt az üzletember felvette a Jellinek-Mercedes nevet. 

„Valószínűleg ez az első alkalom, hogy egy apa felveszi a lánya nevét” – jegyezték meg akkoriban. 

Két évtizeddel később, amikor a Daimler és a Benz egyesült, a márkanév Mercedes-Benz-re módosult. A mai napig a Mercedes-Benz az egyetlen olyan márkanév az autóiparban, amelyik női nevet visel. A háromágú csillag embléma, amely a DMG cég alapítója, Gottlieb Daimler ötletén alapult, a szárazföldi, légi és vízi közlekedést szimbolizálta.

Az autók szerelmesét 1907-ben az Osztrák–Magyar Monarchia főkonzuljává nevezték ki, nem sokkal később pedig Mexikó konzulja is lett, ezért visszavonult az autóipari tevékenységétől, de 1918. január 21-én bekövetkezett haláláig érdeklődve figyelte az autóipar fejlődését.

A Jellinek-lányok és az autók

De milyen élete volt a lánynak, akiről elnevezték a világhírű autót? A korban nagy ritkaságnak számított, ha a nők volán mögé ültek – Mercedes Jellinek feltehetően tudott vezetni, de csak alkalmanként volt erre lehetősége. A bécsi Karl Schlosser báróhoz ment feleségül, két gyermekük született. Majd egy bécsi szobrásszal kötött házasságot, hamar megözvegyült, és 1929. február 23-án, mindössze 39 éves korában daganatos betegségben halt meg Bécsben. 

Fiatalabb, 17 évvel később született húga így emlékezett rá: 

„Mercedes nagyszerű és okos ember volt, és nagyon jól kijöttünk egymással. Színpadias személyiség volt, és szívesen lett volna színésznő.”

Azonban munkamániás apjával ellentétben ő nem szerette a reflektorfényt, és noha saját autója sohasem volt, beírta magát az autóipar történetébe. 

Kevesen tudják, hogy Jellinek másik lánya után is autót neveztek el. A kereskedő felesége halála után újranősült, és további négy gyermeke született. Amikor a Daimler-alapító Gottlieb Daimler fia, Ausztriában létrehozta a helyi gyárukat, egyik legelső autótípusukat hű támogatójuk, Emil Jellinek kérésére, annak fiatalabb lányáról Majának nevezték el.

Emil Jellinek - forrás: Wikipédia

Hitler saját céljaira használta fel a gyártót

A német mérnöki tudásnak és autógyártásnak a 20. század első felében komoly versenytársai csak néhány országban – például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Olaszországban – akadtak.

Ahogyan a német ipar számos területén cselekedett, úgy a náci rezsim saját agresszív céljaira használta fel az autógyártót is. Számtalan kép maradt fenn, amelyeken Adolf Hitler náci karlendítéssel áll egy Mercedes-Benz járműben. 

A náci párt vezetője a legjobb német autókat tudhatta magáénak. Hitler és az autógyártó kapcsolata közel két évtizeden át tartott; a Mercedes-Benz nemcsak közúti járműveket, hanem hadikocsikat és felszereléseket is gyártott a német hadsereg számára. 

Vajon tudta-e Hitler, hogy kedvenc gépkocsija egy magyar felmenőkkel is rendelkező zsidó lány után kapta a nevét?

Ajándék Sztálinnak

Hitler összesen öt darab 770K golyóálló, páncélozott luxuskabrió túraautót használt. A Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylet után, hasonlótól tartva gyakran zárt járművekkel utazott. De Mercedest használt a többi náci vezető, Hermann Göring, Heinrich Himmler és Reinhard Heydrich is.

A Mercedes-Benz autógyártót Adolf Hitler és a náci párt a II. világháború idején kisajátította. A háborúra készülve a Mercedes fontos szerepet játszott a teherautók gyártásában. A II. világháború kezdetén a náci hatóságok minden 1000 köbcentinél nagyobb motorral rendelkező magántulajdonú járművet lefoglaltak. A Mercedes-Benz autókat és buszokat is katonai célokra használták fel.

Hitler büszke volt országa legjobb autóira: 1939-ben, amikor Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött, egy Mercedes roadstert ajándékozott Sztálinnak. Miután Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin nem használta tovább az autót, hanem egyik tábornokának adta.