Elfeledjük-e Faludyt, a költőt, aki halála után is megviccel minket?

Szerencsére a selejtezés közben éppen kéznél volt egy Faludy-kutató, Gál József, a szegedi bölcsészkar harmadéves doktorjelöltje, aki a sokak által csak Gyuri báként emlegetett költő műveiből írja disszertációját. Bár szerinte teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, de nagy valószínűséggel Faludytól származik a kézírás – a kalligráfia és az életrajz alapján.

A felirat akkor kerülhetett a bútordarabra, amikor Faludy György a ’80-as évek legvégén vagy a ’90-es évek elején előadást tartott az egyetemen (teltházasat).

Gál József nem is habozott sokáig, és Szilágyi Zsófiánál, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjénél elkezdett alkudni az asztalra. Kitartása sikeres volt (hat széket és egy asztalt ajánlott fel cserébe oktatási célra), így tulajdonába került a relikvia, amelyet egyben nem tudott megtartani. Az aláírást tartalmazó részt beüvegeztette, az eredeti állapotról készült fotó a kecskeméti Forrás folyóirat székházában tekinthető meg.

De nemcsak a szegedi egyetem kollégáit vicceli meg Faludy György mostanában, hanem az irodalmi kánont is. Leginkább azzal, hogy nem találja benne a helyét. Gál József szerint ennek a mellőzöttségnek az az oka, hogy a sokáig emigrációban élő, majd 1988-ban hazatelepülő, frivol élethelyzetkbe keveredő és azokat verseiben is ábrázoló költő „saját magát a nagybetűs politikán mindig kívül helyezte, miközben szinte minden politikai változásról véleményt formált”. Így valamennyire magyarázatot nyerhet, miért nem lobbizik senki azért, hogy Faludy műveinek népszerűsítése és kiadása legalább picit megbolygassa a mai irodalmi életet. Bár a kutató azt is megjegyzi, hogy szerinte Faludy jelenleg nincs a periférián, inkább a „purgatóriumban van, és vár a döntésre, hogy fölfelé vagy lefelé mozdul el”.

Ebbe a költői purgatóriumba érdemes ellátogatni, hiszen a versek segítségével átérezhetővé, közelebbivé tehetők olyan történelmi helyzetek, amelyek mára száraz tanulnivalóvá váltak a tankönyvek lapjain.

Aki szeretne a bebörtönzött szemszögéből rálátni a Rákosi-korszakra, vagy alaposabban elmélyülne abban, miért vettek fegyvert a kezükbe a magyarok 1956-ban, azoknak érdemes beleásniuk magukat a Börtönversek 1950–53 című kötetbe. Elég itt kiemelni a megpróbáltatások közül a kistarcsai internálást, az ÁVH pincebörtöneit és a recski munkatábort, ahol Faludy György egyik legfontosabb verse is fogant 1952-ben: a Monológ életre-halálra. Gál szerint ez a magyarságvers minőségileg nyugodtan odatehető Radnóti Miklós Nem tudhatom című műve mellé. Amíg Radnóti költeménye a heidenaui munkaszolgálat előtt kapott végső formát, addig Faludyé – saját bevallása szerint – fejben született az ÁVH egyik cellájában, és toll híján saját rabtársaival osztotta meg szóban a szerző. A YouTube-on itt érhető el a Monológ életre-halálra Faludy saját előadásában, és ahogy mondani szokás a közösségi oldalakon, ha csak egy verset hallgatnak meg ma, ez legyen az.

A doktorandusz elárulta, hogy a hagyaték kutatása manapság nem egyszerű feladat. Ennek főleg az az oka, hogy a bonyolult örökösi tulajdonjog miatt nehéz a hozzáférés a meglévő tárgyakhoz. Gál József a költő 1956 és 1963 közötti levelezésének összegyűjtésén fáradozik, emellett főleg az Államvédelmi Szolgálatok Történeti Levéltárában gyűjt adatokat, ahol megőrződött egy jelentősebb mennyiségű iratot tartalmazó dosszié.

Javarészt az ÁVH-s besúgók jelentéseiből igyekszik rekonstruálni a költő életének talán legtermékenyebb és legjelentősebb szakaszát (az 1945 és 1963 közöttit).

A kutató szerint új eredményeket hozhat az a helyzet, hogy a hatalmat gyakorló állami szervek nézőpontjából lehet egy jelentős irodalmár életét vizsgálni.

Mivel Faludy írásainak mennyisége már-már Márai naplóinak mennyiségéhez közelít, nincs könnyű dolga Gál Józsefnek, és sajnos a konkurencia sem túl nagy. Gyuri bá versei kezdenek kihullani a középiskolai tananyagból, és szavalóversenyeken is egyre ritkábban hangzik el másik fontos hazafias verse, az Óda a magyar nyelvhez. Egyre kevesebben tudnak arról, amit ez a néhány hete meglelt dedikáció is kijelent, hogy „Itt járt Faludy György”. Egy fontos életmű kezd kikopni az emlékezetből.