14 év alatti gyereknek ne legyen telefonja! – A szakértők kongatják a vészharangot az MI kapcsán

Az MI a mindennapokban terített asztal, tele csábító finomságokkal

Dr. Aczél Petra rávilágított: a fiatalok többségét (19–25 évesek) ma a jövőjük, a mentális egészségük és a családi kapcsolataik foglalkoztatják, az MI csak elvétve szerepel elsődleges érdeklődésként. Ez fontos, mert jelzi: a technika önmagában nem válik céllá, vagyis a kapcsolatok és az életminőség számítanak.

Az MI sokféle formát ölt: van, amelyik fajtája jegyzetet ír, van, amelyik jósol vagy éppen beszélgetőpartnerként jelenik meg. Mind ügyes, de hibáznak, és nem képesek szeretni – a lényeg, hogy tudjuk, melyiket mire használhatjuk.

A szülők többsége nem beszél a gyerekeivel erről, pedig a biztonságos digitális jelenlét otthon kezdődik. 

Aczél Petra erős képpel érzékeltette a helyzetet: mintha a családdal sétálva belebotlanánk egy gyönyörűen megterített asztalba, tele mindenféle finomsággal, leülnénk, és minden előzetes mérlegelés nélkül falni kezdenénk. Pontosan ez történik most a mesterséges intelligenciával.

A gázpedál a gyereknél, a fék még a felnőttnél

Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő elmondta: a kamaszok naponta átlagosan nyolc órát, a 8–12 évesek pedig több mint öt és fél órát töltenek okoseszközök előtt.

A közösségi média hatásmechanizmusai sem véletlenek. Már a kétezres évek elején B. J. Fogg amerikai társadalomtudós felvázolta az alapelveket, amelyek ma is működnek: a lájkok, az azonnali visszajelzések és az állandó figyelemfelkeltés célzottan tartják a gyerekeket a képernyő előtt, gyakran a mentális egészségük rovására.

Az idegrendszer fejlődése szempontjából különösen fontosak a korai évek. Pöltl Ákos képszerűen úgy fogalmazott: a gyerekek limbikus rendszere – az „érzelmi gázpedál” – gyorsan fejlődik, míg a „fék”, vagyis a frontális lebeny csak húszéves korra érik meg. Ezért nem várhatjuk el, hogy a fiatalok egyedül kontrollálják magukat. 

A megoldás a szülői jelenlétben rejlik: a határok, keretek és szabályok nélkülözhetetlenek. 

Az egészséges fejlődéshez szükség van minőségi időre a családdal, ahogyan mozgás, kreatív és szabad játék, megfelelő mennyiségű alvás és zenetanulás is szükséges vagy ajánlott.

Az MI és a virtuális társak – például Character.ai, Ani vagy Bood Rudy – új veszélyzónát nyitnak. Pöltl Ákos szerint ezek a rendszerek könnyen elérhetővé teszik a „kapcsolatot” a gyerekek számára, még mielőtt megfelelően megtapasztalnák a valódi emberi interakciók nehézségeit, konfliktusait és kiszámíthatatlan örömeit. 

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus ajánlásait is felidézte az előadó, amelyek szintén a szülői szabályozásra irányítják a figyelmet: a 14 év alatti gyerekeknek ne legyen saját okostelefonjuk, 16 éves korig ne használjanak közösségi médiát, az iskolában legyen telefonmentes a környezet, a szabad játékot engedjük felügyelet nélkül, és az MI használatát csak 13 éves kortól érdemes megengedni.

Az MI beköltözött az otthonainkba – a virtuális társ, aki láthatatlanul irányít

Gold Ádám játékos kérdésekkel indította előadását: legalább egyszer már beleszerettünk-e egy sorozatbeli karakterbe vagy hírességbe, titokban vágytunk-e arra, hogy egy virtuális influenszerrel randizzunk, vagy megnyugtatott-e minket, amikor a ChatGPT azt írta: „ne aggódj, minden rendben lesz”? Ha akár csak egy kérdésre is igennel válaszolunk, máris érezhetjük, mennyire közel került hozzánk a mesterséges intelligencia.

Az MI domesztifikációja zajlik: ahogyan korábban a rádió, a televízió és a számítógép talált helyet a nappalinkban, úgy az MI is szinte észrevétlenül vált a mindennapjaink részévé. 

Egyre természetesebb, hogy a mindennapi tevékenységeink során találkozunk vele, csevegünk, kérdezünk, tanácsot kérünk tőle – gyakran észre sem vesszük, mennyire beépült az életünkbe.

Ezzel párhuzamosan kialakulnak a paraszociális kapcsolatok új formái. Korábban irodalmi vagy médiahősökhöz fűződő „egyoldalú” kötődések léteztek, ahol a szereplőkkel csupán képzeletben találkoztunk, hallgattuk vagy néztük őket. A web 2.0 azonban lehetővé teszi, hogy olyan „személyekkel” is kapcsolatba lépjünk, akikkel sosem találkoztunk, és akik talán nem is emberek: influenszerek, chatbotok vagy virtuális karakterek. Már nemcsak elképzeljük őket, hanem valós időben cseveghetünk velük, és a rendszer reagál a viselkedésünkre.

Gold Ádám szerint az MI egyfajta „társpótlékká” vált a Z és Alfa generáció számára: játékosan találkoznak vele, rutinszerűen használják, és sokaknál függőség alakulhat ki. Az elmúlt évben 125 százalékkal nőtt azoknak a kereséseknek a száma, amelyek az ember–MI érzelmi kapcsolatok lehetőségét firtatták. 

A Z generáció háromnegyede elképzelhetőnek tartja, hogy az MI akár partnerkapcsolatot is helyettesíthet. Ez azonban komoly kockázatokat hordoz: torzulhatnak a valódi emberi kapcsolatok, függőség és elszigeteltség alakulhat ki, a reklámok hatékonyabban céloznak, és felvetődnek etikai, jogi kérdések, miközben az intimitás könnyen árucikké válhat.

Mit tehetünk itt és most? – 12 pontban

Ne hagyjuk, hogy az MI családtaggá váljon; tekintsünk rá eszközként.
Adjunk példát: a szülői telefonhasználat számít.
Otthon és az iskolában beszéljünk nyíltan az MI-ről.
Tanuljunk együtt: ne hagyjuk a gyereket egyedül a technológiával.
Adjunk időt, helyet és kereteket a képernyőmentes tevékenységeknek.
Ne bízzunk az MI-re morális döntéseket; használjuk javaslatokra.
Ellenőrizzük az MI-t, mint a gyerek hátizsákját – ne engedjük korlátlanul.
Késleltessük az okostelefon- és közösségimédia-hozzáférést a serdülőkor kritikus szakaszáig.
Biztosítsunk több személyes, mentorált tanulást az iskolában.
Készüljük fel pedagógiailag: tanítsuk az oktatókat és a szülőket.
Kínáljunk élő, offline alternatívákat a fiataloknak.
Figyeljünk a kereskedelmi és adatvédelmi kockázatokra: az MI üzlet is – ne feledjük!

Fenti gondolatok a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat XV. Média- és Internetkonferenciájának előadásaiból származnak.

Gyakran ismételt kérdések az MI-használatról:

Miért pont 14 éves kor alatt nem ajánlják az okostelefont?
A kutatások szerint a gyerekek idegrendszere ebben az életkorban még nem elég érett ahhoz, hogy az okostelefon és a közösségi média állandó ingereit megfelelően kezelje.

Milyen veszélyeket rejt a korai telefonhasználat?
A túl korán megkezdett digitális jelenlét ronthatja az alvásminőséget, a figyelmet és a tanulási képességeket, sőt növeli a szorongás, a depresszió és a különféle függőségek kialakulásának kockázatát. Ráadásul a gyerekek könnyen kerülhetnek olyan online helyzetekbe vagy kapcsolatokba, amelyek veszélyeztetik a biztonságukat.

Miben segíthet a mesterséges intelligencia – és mik a buktatói?
A mesterséges intelligencia hasznos lehet tanulásban, például jegyzetelésben vagy fordításban, de nem képes szeretetet nyújtani vagy erkölcsi döntéseket hozni. Ha a gyerek túl korán a virtuális társakhoz fordul, torzulhat az emberi kapcsolódása, és nehezebben tanulhatja meg a konfliktusok kezelését.

Hogyan adhatnak a szülők egészséges kereteket a digitális eszközhasználathoz?
A legfontosabb a szülői jelenlét és példamutatás. Érdemes nyíltan beszélgetni otthon a digitális világ veszélyeiről és lehetőségeiről, kijelölni képernyőmentes időszakokat, valamint biztosítani a gyereknek offline alternatívákat: szabad játékot, sportot, zenét, kreatív hobbit. 

Pótolhatja-e az MI az emberi kapcsolatokat?
Bár egyre többen fordulnak tanácsért vagy érzelmi támogatásért chatbotokhoz és virtuális karakterekhez, ezek hosszú távon nem tudják helyettesíteni a valódi emberi kapcsolatokat. A kiszámíthatatlanság, a konfliktusok és a szeretet valódisága csak a valós kapcsolatokban élhető át. Ezért kiemelten fontos, hogy a gyerekek először ezeket tanulják meg megélni.