Olaszországban is lehet Istennel magyar nyelven „beszélgetni” – 14 olasz városba jut el magyar pap a magyar katolikusokhoz

– Milyennek ítéli meg a magyar katolikusok hitéletét Olaszországban?

– A közösségek egy szűk magját még az ötvenhatosok adják, akik a forradalom és szabadságharc ideje alatt emigráltak Olaszországba. A leszármazottaik a legtöbb esetben olasz társsal kötötték össze életüket, és a vegyes házasságokban már nem biztos, hogy prioritást élvez a magyar nyelv vagy a magyar szentmisén való részvétel. Az idős korosztály a koronavírus-járvány miatt máig fél közösségbe menni, ami teljesen érthető. Az utóbbi évtizedekben leginkább munkavállalás céljával érkeznek honfitársaink Olaszországba, ezért megpróbáljuk a dolgozó fiatalokat „toborozni”. Sajnos egyelőre még több a temetés, mint a keresztelő, lelkipásztori sikerről majd akkor beszélhetünk, ha ez a tendencia megfordul, még ha ez egyben demográfiai kérdés is. Azért vannak szép eredményeink, új közösségi élet indult el idén Bariban, ahogy ebben az évben tartottuk az első szentmisét a nápolyi és a doberdói magyar közösségnek, utóbbi városba várjuk a trieszti és akár a padovai magyarokat is. Várhatóan ősszel Veronában indítunk magyar nyelvű szentmisét. Örömnek és ajándéknak tartom a misszió élete és történelme szempontjából egyaránt, hogy új közösségek születnek. Ez az élet jele.

– Hány városban teljesít jelenleg szolgálatot?

– Az olaszországi magyarok lelkipásztoraként hétvégente az Alpoktól az Etnáig járom az olasz csizmát, tizennégy nagyvárosba látogatok el, ahol jelentős számú magyar közösség él.

Magamban tréfásan csak Giro d’Italiaként jellemzem ezt a missziós szolgálatot. Bariban, Bolognában, Cataniában, Firenzében, Loretóban, Nápolyban, Padovában, Palermóban, Parmában, Sagradóban, Torinóban, Velencében és persze Rómában keresem fel a magyar közösségeket, ahol szentmisét tartok, keresztelek, esketek, temetek.

– Hogy tud ennyi városba eljutni?

– Sehogy, hiszen nincs annyi hétvége, mint ahány „magyar” település. Ezért a Pápai Magyar Intézet (PMI) papi kollégiumának nyolc kiváló papja segíti a munkám. Hétfőtől péntekig egyetemre járnak, hétvégén felüdülésként élik meg, ha felülhetnek a vonatra, és felkereshetnek egy magyar közösséget. Így a lelkipásztori élet gyakorlatából sem szakadnak ki.

– Mi alapján dől el, hogy hol szervezik meg a liturgikus alkalmakat?

– A nagykövetség és a konzulátusok segítségét kérjük, hogy lássuk, hol élnek nagyobb számban magyarok. Ezen kívül figyeljük azt is, hogy a Wizz Air hová indít új járatot, hiszen ott vélhetően sok magyar megfordul. Ha a légitársaságnak megéri oda menni, akkor a lelkipásztornak is.

– Ki finanszírozza a misszió működését?

– Nagy részben a magyar állam, a támogatás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alá tartozó Missziós Központon keresztül érkezik.

– Hol él a legnagyobb magyar közösség?

– Természetesen Rómában, a közösség centruma a Szent István Ház, amely nemcsak lokális, de spirituális hely is.

A ház lényegében Szent István király öröksége, aki nemcsak koronát kapott II. Szilveszter pápától, hanem azt a lehetőséget is, hogy a Szent Péter sírja fölé emelt bazilika tőszomszédságában magyar zarándokházat építtethessen.

Az épület a 18. század végéig fennállt, amíg a bazilika sekrestyéjét fel nem építették a helyére. Ennek a jogutódja a via del Casalettón található Szent István Ház.

Kép

A római Szent István Ház – Forrás: Facebook

– Az imént úgy jellemezte a zarándokházat, hogy a magyar közösség centruma. Hogy értette ezt?

– Az épület nem csupán zarándokház, vagyis szálloda, hanem lelki központ is, ha úgy tetszik, zarándokház plusz. A ház két éve befejeződött felújítása során sikerült úgy kialakítani az épületet, hogy közösségi tere legyen a római magyaroknak. Nyelvében él a nemzet, mondjuk, ezért szerettünk volna az itteni magyaroknak anyanyelvükön biztosítani lelki, kulturális, tudományos impulzusokat. A tanult nyelv ugyanis soha nem lesz olyan szintű, hogy azon valaki a legmélyebb érzelmeit olyan precizitással és mélységben tudja kifejezni, mint ahogyan azt az anyanyelvén tenné.

– Mire számíthat, aki ellátogat a via del Casalettóra?

– Az épület mínusz első és második szintjén kialakítottunk egy nagytermet, ahol színházi vagy mozielőadásokat, táncházat tarthatunk.

Található itt egy – talán furcsa lesz a szóhasználat – kocsmarész is, a Morzsa kocsma, amely a nevével ellentétben kulturális találkozóhely. Itt rendezünk könyvbemutatókat, beszélgetünk Magyarországról meghívott vendégekkel, kötetlen formában, egy pohár bor és pogácsa vagy házi sütemény mellett. 

– Miben látja a Morzsa kocsma programjainak legnagyobb hozamát?

– A beszélgetések során megnyíló szívekben hihetetlen kincsek tárulnak fel, mindenki egyenlő, egy a közösségből. Tulajdonképpen minden keresztény közösségnek, ami az egyház keretein belül működik, ez lenne az alapja, hogy ne azt mondjuk, ami jól hangzik, vagy aminek örülne a téma moderátora, hanem azt, ami az egyénben megszületik egy téma kapcsán. Mindezeken túl a házban rendezünk rétegprogramokat is, például „ringatót” a kisgyermekes szülőknek és csemetéiknek. A foglalkozásokon mondókákat, verseket tanulnak, a népi kultúrával ismerkednek a magyar gyerekek, és mesekönyveket is kapnak. A nagy liturgikus időszakokban, például adventben koszorút kötünk, forralt bort fogyasztunk a szentmise után, nagyböjtben pedig tojást festünk. Évente négyszer-ötször szervezünk hasonló programokat.

– Hol gyűlhetnek össze liturgikus alkalmakra a római magyar katolikusok?

– Minden kedden a Szent Péter bazilikában a magyar kápolnában tartunk magyar misét, a Santo Stefano Rotondóban pedig havonta egyszer van magyar anyanyelvű mise. Utóbbi templomban vagy annak kertjében a személyes találkozásokra, beszélgetésekre is lehetőség nyílik, szemben a Szent Péter bazilikával. Van felnőtt hittancsoportunk is, amely a via Giulián található Falconieri-palotában működik, a PMI otthonában, amelynek néhány programját szintén a Szent István Házban bonyolítjuk le. A csoporttal a PMI két ösztöndíjas papja foglalkozik, feldolgozzák a katekizmus nagy témáit vagy akár a tízparancsolatot. A résztvevők ezeken a foglalkozásokon bátran mernek beszélni a Jóistennel való kapcsolatukról. Öröm, hogy erre is van igény.