Szemfényvesztő vagy a 18. század zsenije – Ki volt Kempelen Farkas?
1734. január 23-án egy pozsonyi nemesi családban kisfiú született. Alig húszévesen már kivívta a bécsi udvar elismerését, és amellett, hogy hivatalnok volt, folyton valamilyen találmányon törte a fejét. Az utókor leginkább sakkozó automatájáról, a „sakkozó Törökről” és beszélőgépéről ismeri. Előbbivel már korában hírnevet szerzett, utóbbi jelentőségét azonban csak később ismerte fel a világ. Mária Teréziának betegágyat, egy vak művésznőnek írógépet készített, de megtervezte például a Várszínházat is. Mégis szegényen, kegyvesztettként hunyt el. Ő volt Kempelen Farkas.
Kora polihisztora volt
„Volt egyszer egy híres magyar, aki az ördöggel cimborált. Legalábbis ezt fogták rá, akik megirigyelték, hogy sorjában minden sikerül neki. Még a királyok is úgy emlegették mint varázslót. Egész Európa megcsodálta tüneményes találmányait... Hívták pedig ezt a nevezetes embert: Kempelen Farkasnak.” Így kezdődik Szalatnai Rezső Kempelen, a varázsló című történelmi regénye. Főhőse a 18. század zsenije volt, élete pedig valóban regénybe illő.
1734-ben járunk, Pozsonyban, cikkünk főszereplője itt látta meg a napvilágot Wolfgangus Franciscus de Paula von Kempelen néven, nemes Kempelen Engelbert császári és királyi kamarai udvari tanácsos és Spindler Anna Terézia legkisebb gyermekeként. Több testvére volt, de csak hárman, két bátyja és ő élték meg a felnőttkort. A Kempelen gyerekek egyszerre három nyelven tanultak: magyarul, németül és latinul. Apjuk azzal szórakoztatta magát, hogy ebédnél, vacsoránál a nyelveket váltogatva kérdezgette fiait.
A legifjabb Kempelen Pozsonyban, majd Győrben és Bécsben végezte iskoláit.
Tanult filozófiát, jogot, ötvösmesterséget, de a matematika és a fizika is érdekelte.
Amikor átvette diplomáját, elővett egy papirost, és levélírásba fogott. „Bár azt írhatnám, hogy ezzel együtt elvégeztem a tévedéseket és csalódásokat, amik az ifjút kísérik, csalogatják, sőt üldözik. Azt hiszem, ezt a stúdiumot még nem fejeztem be, mint a mai napon jogi tanulmányaimat. Megelégedetten írhatom, hogy mint első eminens jöttem ki az akadémiáról. Vajon az életben milyen osztályzatot fogok kapni? Megállom-e a helyemet ott, ahová a sors rendel?” – írta szüleinek. Kétségei ellenére már ekkor kijelentette: célja nem más, mint Magyarország felvirágoztatása. „Erőmet említem itt elsőnek, mivel tehetségben sohasem volt hiány Magyarországon, annál inkább szilárd elhatározó akaratban. Én akaratomnak ura szeretnék lenni, s minden erőmmel azon akarok dolgozni, hogy hazám újra elérje azt a virágzást, melyet Hunyadi Mátyás alatt megélt. Remélni óhajtom, hogy nem marad el mellőlem azoknak támogatása, akik nálam idősebbek, s kezükben tartják a hatalom jelképeit.”
Kempelen felnőttkorára nyolc nyelven írt és beszélt (többek között németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul). A tanulóévek után itáliai körútra ment, mivel a festészet érdekelte.
Gőzgép, írógép, budai Várszínház
A hatalom támogatására hamar rászolgált, miután 21 évesen latinról németre fordította Mária Terézia Polgári Törvénykönyvét. Három hét alatt végzett vele, így ismerte meg a bécsi udvar, egyúttal Mária Terézia látókörébe került. A fordítás azért volt fontos, mert állítólag a nemes urak a benne lévő reformokat figyelmen kívül hagyták, ám a német fordítással már el lehetett érni, hogy a legszegényebb rétegek számára lényeges intézkedéseket is végrehajtsák.
23 évesen már bécsi udvari tanácsos, majd 25 évesen a magyarországi sóbányák felügyelője lett. Bácska kormánybiztosaként betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. Kétszer nősült, első felesége, Piani Franciska két héttel az esküvőjük után himlőben meghalt. Később Gobbelius Anna Máriát vette el, két gyermekük született.
Amellett, hogy tisztviselő volt, folyton dolgozott valami találmányon.
Megtervezte a pozsonyi vár vízvezetékét, a schönbrunni kastély szökőkútrendszerét, megoldotta a budai vár vízellátását, foglalkozott egy Száva–Adria csatorna építésével.
Építészként is tevékeny volt, ha ma élne, projektmenedzsernek neveznénk, ugyanis elkészítette a budai Várszínház terveit, és irányította a kivitelezést.
Tökéletesítette a gőzgépet, megszerkesztette a turbina ősét. Rájött, hogy a vakok ki tudják tapogatni a domborított betűket, ennek köszönhetően írógépet készített Mária Terézia keresztlánya, Paradis Teréz vak bécsi zongoraművésznő részére. A himlőben megbetegedett császárnőnek pedig mozgatható betegágyat álmodott meg. Ha mindezek mellett még volt üres órája, rajzolt, verseket és drámákat írt.
A „sakkozó Török” legyőzte Napóleont
A világhírnevet egyértelműen sakkozó automatája és beszélőgépe hozta meg számára.
„Felséges asszonyom, fenségek, főrangú hölgyek és urak, uraim! Fél évvel ezelőtt, ezen a helyen tudós francia professzor mutogatta, minő csodákra képes a mágnes. Én akkor ígéretet tettem felséges asszonyomnak, hogy mi, magyarok is tudunk ilyesfélét produkálni, ha van az embernek egy kis ideje efféle játékokra. Pozsonyi házamban összeállítottam egy gépembert, aki az én bánsági emlékeimből jött elő úgy, ahogy itt látják. Még az aranyszín kaftánja is olyan, mint a hírhedt Arany Basáé volt, aki ott rémítgette a népet. Ez nem rémít, igen jámbor lény, mindössze pipázik. Most megkérem, tegye félre a pipát, s ha éppen kedve tartja, játsszék valakivel egy parti sakkot. Ez mind nagyon egyszerű dolog, ne tessék elképedni, mert a jó gép mindenre képes, még erre is. Tehát!”
Az 1969-ben bemutatott „sakkozó Török” Mária Terézia kérésére készült el. A turbános emberi alak alacsony szekrény mögött egy széken ült, és az előtte lévő sakktáblán játszott. Állítólag Kempelen nem szerette ezt a művét, nem tartotta jelentősnek, ezért miután bemutatta Mária Teréziának, tíz évre, mondhatni, eldugta. Később Mária Terézia fia, és a trónon utódja, II. József kérésére turnéra indult vele.
Az egész világot bejáró gépezet olyan ellenfeleket győzött le, mint Napóleon, II. Frigyes porosz király és az amerikai Edgar Allan Poe.
A detektívregény atyja újságcikkben emlékezett meg a bemutatóról. „Ha Kempelen sakkjátékosa valóban önállóan működött volna, a legcsodálatosabb, az ember minden mást toronymagasan felülmúló találmánya lett volna” – írta Edgar Allan Poe a Töröknek a Virginia állambeli Richmondban tartott bemutatóját követően.
Rejtély vagy szemfényvesztés?
De hogyan működött a szerkezet? Mi vagy ki mozgatta a bábu kezeit?
Kempelen mágneseket alkalmazott, amelyek a tábla aljára voltak erősítve. A sakkfigurák fém magokat rejtettek magukban, amelyek megemelték a tűket, amint elmozdították őket. Így a játszma aktuális állása könnyen követhető volt.
A figura képes volt felemelni a bábut, és áthelyezni a megfelelő helyre. A nézők nagy részének világos volt, hogy a bábu karjainak mozgatását ember végzi, de azt nem értették, miként képes követni a dobozban elrejtett játékos a külső táblán zajló sakkjátszmát.
A feltaláló nem csinált belőle titkot, hogy ez egy trükk, de nem árulta el, hogyan működik. Gyermekjátéknak, mechanikai tréfának nevezte, ám kora legnagyobb szenzációja lett, sőt egyesek a mesterséges intelligencia megalapozójaként tekintenek rá. Ma már tudjuk, hogy a doboz belsejében valószínűleg egy törpe növésű, nagyon jól sakkozó ember ült. Kempelen az előadásokon a játszma előtt mindig kinyitotta, majd becsukta a doboz ajtajait, úgy, hogy az apró termetű embernek volt ideje helyet változtatni, elbújni.
A tudós halála után a német Johann Nepomuk Mälzel – a metronóm, a zenében használatos tempójelző feltalálója – vette meg a szerkezetet, aki először nagy haszonnal eladta, majd visszavásárolta. Mälzel showműsorainak állandó fellépője lett a sakkautomata, amellyel Bonaparte Napóleon és Benjamin Franklin is összemérte tudását.
Az eredeti Török ma már nincs meg, egy philadelphiai múzeumba került, ahol egy 1854-es tűzvészben végleg megsemmisült. De tervrajzok megmaradtak, ezek alapján rendszeresen újjáépítik.
A német nyelvben a getürkt szó a hamisított dolgokat jelöli, egyesek szerint ez utalás Kempelen Törökjére.
A masina, amely utánozta az emberi hangot
Míg a sakkgépet hat hónap alatt, addig a beszélőgép végleges változatát Kempelen 22 év alatt készítette el. 1791-ben adta közre Az emberi beszéd mechanizmusa című tanulmányát, amely a modern fonetika alapja lett. Tanulmányozta az állatok hangadását, a nem beszéd jellegű emberi hangképzést (fütyülés, krákogás, horkolás, csók), sőt a beszédhibákat is, és javaslatokat is tett a javításukra.
A masina gyermekhangon szólalt meg, a hangképző szervek működését utánozta. Egy könnyen formálható gumitölcsér ügyes manipulációja és jó hallóérzék kellett ahhoz, hogy megközelítően felismerhető hangok keletkezzenek. Nem az akusztika törvényei irányították a gépet, hanem a kezelő, aki figyelmesen hallgatta, milyen hangot állít elő a gép. A tüdőnek fújtató, a hangszalagoknak sípok, az orrüregnek nyílások, a szájüregnek tölcsér felelt meg, a hangok képzésekor nyílásokat fedett le, és tett szabaddá.
A szerkezetet azonban nem volt olyan egyszerű szóra bírni. Ha a fújtatót az ember megmozgatta a könyökével, a szélládába levegő került; ezt a légtömeget aztán különböző szelepek és billentyűk irányították. A felhasználó keze eközben eltűnt a láda külső borításának két nyílásában, amely a gépezetet a portól védte. Miközben az ember jobb kézzel a szélláda emelőjét és a szelepeket mozgatta, bal kézzel a puha tölcsért fogta, amely végül kiadta a hangot. Több nyelven lehetett vele szavakat létrehozni. „Én minden egyes francia vagy olasz szót, amelyet előre mondanak nekem, rögtön utána mondatom, ezzel szemben egy kissé hosszú német szó mindig sok fáradtságomba kerül, és csak ritkán sikerül egészen érthetőre” – írta Kempelen tanulmányában.
Siketnémáknak akart segíteni
Célja nem csupán az emberi hang működésének megértése, hanem a siketek segítése volt. Azt akarta, hogy az eszköz segítségével ők is képesek legyenek kifejezni gondolataikat.
„Összegyűjtött felismeréseimnek minden haszna, minden érdeme legfeljebb csak abban van, hogy általuk néhány süketnémának beszélni tanítása megkönnyíthető, valamint a hibás beszédű emberek egy részének kiejtése az én útmutatásaim alapján megjavítható.” Azt azonban nem tisztázta, hogyan lehetséges ez, ha nagyon jó hallásra van szükség ahhoz, hogy a kívánt hangok létrejöjjenek.
A polihisztort 43 évnyi szolgálat után nyugdíjazták. I. Ferenc osztrák császár – valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt – megvonta járadékait. A 18. század egyik legragyogóbb elméje szegénységben halt meg 1804-ben.
Kempelen élete legnagyobb alkotásának a beszélőgépet tartotta, de saját korában nem ismerték fel a jelentőségét. Magyarországon Nikléczy Péter és Olaszy Gábor fonetikusok, nyelvkutatók 2001-ben építették meg újra eredeti formában, a BME Informatikai Épületében van kiállítva. Kempelen több mint 200 évvel előzte meg az informatika korát, a 21. század elejét, amikor szinte minden digitális eszközbe már beépítenek egy beszédszintetizátort.
Felhasznált források:
- MTI
- Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló (történelmi regény)
- https://www.mek.oszk.hu/01000/01069/01069.htm
- http://fonetika.nytud.hu/wp-content/uploads/2016/04/Nikleczy-Olaszy_KempelenBeszelogepe.pdf
- http://www.kempelen.hu/munkassaga.html
- Előadás Kempelen Farkasról az MNM Rákóczi Múzeumában https://www.youtube.com/watch?v=8BPZhz2NDDs
- https://www.vik.bme.hu/hir/2625-kempelen-farkas-beszelogepe
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Kempelen_Farkas
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Mesmer és az életmagnetizmus – A történelem egyik legnagyobb csalójának sztorija
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Rubik Ernő, az építész, aki egy világhírű kockát is épített – Találmánya emberek millióit köti össze
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Nemsokára megtudom, mi a fény és a villamosság” – Jedlik Ányos élete és találmányai
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
