Magyar orvosoknak köszönhetően csökkenhet a korababáknál az agyvérzés

Számos oka van annak, hogy egy baba idő előtt jön világra, és sok esetben sajnos nem lehet megelőzni a koraszülést. Az ilyen esetek gyakorisága kilenc-tíz százalék, hátterükben pedig több ok is állhat. Rizikófaktor lehet például a bakteriális fertőzés, a nagyon fiatal vagy az idősebb anyai életkor, az édesanya valamilyen alapbetegsége. Vezethet koraszüléshez terhességi toxémia is, amely magas vérnyomást és többszervi károsodást okozó állapot az anyukánál. Mivel a koraszülötteket számos betegség és akár maradandó egészségkárosodás is veszélyezteti, ha fenyegető koraszülés jelentkezik, az orvosok mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt megállítsák. Ha ez akárcsak rövid időre is sikerül, akkor a kismama kaphat olyan szteroidgyógyszert, amely a babát felkészültebbé teszi a születéssel járó „megrázkódtatásokra” és kihívásokra, és egyben csökkenti a koraszülöttséggel járó betegségek rizikóját.

„Az anyának adott szteroid egy stresszhormon, amely a méhlepényen keresztül bejut a babába, úgymond becsapja a szervezetét. Hatására a magzat mozgósítani kezd minden olyan funkciót, amelyre a méhen kívüli élethez szüksége van. Például elkezdődik az anyagcserében résztvevő enzimek gyors érlelődése, a tüdőben pedig beindul a légzés működéséhez szükséges anyagok termelése. Mindez a normális magzati életben ekkor még nem történne meg, de ilyen esetben életmentő. Olyan ez, mint ahogy a felnőttekre is hatnak a stresszhormonok, csak itt a beindított folyamatok sokkal komplexebbek. Itt azok a méhen kívüli életre való felkészülésnek adnak hatalmas lendületet” – mondja prof. dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Neonatológia Tanszék vezetője. A legjobb az, ha a megszületéssel lehet várni legalább negyvennyolc órát, mivel a szteroid kedvező magzati hatásainak kifejlődéséhez – például a jótékony anyagok megtermelődéséhez és a megszületéshez szükséges élettani folyamatok végbemeneteléhez – ennyi idő kell. Ha sikerül ezt kivárni, akkor a baba – az adott helyzethez képest – már optimális állapotban jön a világra, és kisebb eséllyel alakulnak ki nála olyan problémák, amelyek a koraszülöttséghez kötődhetnek. Az agyvérzés rizikója azonban továbbra is fennáll. Ez a szakirodalmi adatokból egyértelműen látszik, azok ugyanis mutatják, hogy 

hiába javult világszerte a koraszülötti ellátás, az agyvérzések száma nem csökkent az elmúlt húsz évben.

Sérülékeny erecskék

„Az agyvérzés leginkább az éretlen, huszonhatodik gesztációs hétnél korábban született kicsiket veszélyezteti, mivel náluk még nagyon éretlenek és sérülékenyek az agy kapilláris erei. Ez azért rejt veszélyt, mert a babáknak a megszületés igencsak stresszes, és az ezzel járó átalakulások az erekben nagy nyomásváltozásokat eredményeznek, ami az agyi erekre is áttevődik. Ennek nyomán lehet agyvérzésük” – mondja dr. Nagy Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszék csecsemő- és gyermekszógyásza, neonatológusa. A Neonatológia Tanszék munkatársai elkezdtek azon gondolkodni, hogy a megszületés alatti és utáni vérnyomás-ingadozást miként lehetne tompítani. Egy ausztrál kutatócsoport bárányokon végzett kísérleti eredményeiből indultak ki, annak alapján valószínűsítették, hogy ha a megszületés után a koraszülött babák köldökzsinór-összeköttetését a méhlepénnyel még perceken át fenntartják, akkor a méhlepény úgymond pufferelni, tompítani tudja a vérnyomás-ingadozást. Olyan klinikai megfigyelések Hollandiában is történtek koraszülött babákkal, amelyeknek az eredményei biztatók, a sejtések beigazolódtak.

Kell az a zsinór!

Érett, jó állapotú babák esetében már korábban is felmerült, hogy a szülészeteken érdemes elhagyni azt a régi gyakorlatot, amely szerint az orvosok a köldökzsinórt minél előbb elvágják. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a babát hamar meleg helyre vigyék, megóvják a lehűléstől, és mihamarabb lélegeztetni tudják, ha arra volna szüksége. Az előnyök miatt az érett babáknál mára egyértelmű nemzetközi ajánlássá vált a legalább egy perccel késleltetett köldökzsinór-lefogás gyakorlata. Ez az új eljárásrend a világon mindenhol terjed, a Semmelweis Egyetemen is három éve ez a bevett gyakorlat. Ezt követően merült fel az a kérdés, hogy koraszülött babáknál – akiknek gyakran nincs elég erejük az első légvételekhez – hogyan lehet megoldani azt, hogy úgy lehessen lélegeztetni őket, hogy a köldökzsinórt ne kelljen elvágni. Ennek áthidalására vásárolt meg a Neonatológia Tanszék – Magyarországon elsőként – olyan élesztőberendezéseket, amelyekkel az édesanya testének közelében is kivitelezhető a lélegeztetés. Így a köldökzsinórt nem kell elvágni azonnal a megszületés után, még akkor sem, ha a baba lélegeztetésre vagy élesztésre szorulna.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Rawpixel

Segítő közelség

„Mi a koraszülött kisbabát is az anya hasára tesszük a születés után, és a köldökzsinóron keresztüli összeköttetést a méhlepénnyel meghagyjuk. A gázcserét ekkor még a méhlepény végzi, az látja el a kicsi szerveit oxigénnel. Mivel a legkisebb babák légzésének megindulását és a hatásos légvételeket sokszor segíteni kell, az új berendezésekkel – egy picike maszkon keresztül – a légvételeket utánozva levegőt fújunk a kicsik orrába. Ezzel próbáljuk megnyitni és nyitva tartani a tüdőt, kipréselni belőle a magzati életből még ott lévő folyadékot. A köldökzsinórt csak azt követően vágjuk el, ha a babának stabil a szívműködése, erőteljesen és hatékonyan tudja venni a levegőt, és nem is kell, vagy csak minimális oxigént kell adni neki. Sokszor fordul elő, hogy a megszületés után csak öt-tíz perc után fogjuk le a köldökzsinórt. Ma már bizonyított az, hogyha ez így történik, akkor kisebb és kevesebb lesz az agyban a nyomásingadozás” – mondja dr. Nagy Zsuzsanna. 

A neonatológus két éve döntötte el, hogy a koraszülöttek agyvérzésének csökkentése érdekében tudományos kutatásba is belevág. 

A PhD-képzést az egyetem Transzlációs Medicina Központjában kezdte meg Szabó Miklós professzor és Arjan B. Te Pas holland professzor közös témavezetésével. Utóbbinak a nevéhez fűződik az úgynevezett fiziológiás köldökzsinór-ellátás koncepciója.

Nemzetközi sikerek

„A kutatásom első szakaszában azt tartottuk kulcskérdésnek, hogy kiderítsük, mikor a legmagasabb az agyvérzés rizikója. Tehát hogy a megszületést követően pontosan mikor, hányadik életórában következik be a koraszülöttek agyvérzése. Tudtuk, ha ez a kérdés megválaszolható, akkor sokkal határozottabban lehetne azonosítani az agyvérzés közvetlen okait, egyúttal azokat a megelőző intézkedéseket, amelyekkel hatásosan lehet csökkenteni a rizikót. A legnagyobb gond ugyanis az, hogy a koraszülöttek agyvérzésének ritkán vannak azonnali, a babán kívülről látható tünetei. Emiatt az ilyen problémákat nehéz észrevenni” – mondja dr. Nagy Zsuzsanna. A hétköznapokban az inkubátorok mellett dolgozó neonatológus tudományos munkáját a Transzlációs Medicina Központ kutató szakemberei segítették. Korábban publikált tudományos cikkek feldolgozásával csaknem tízezer olyan koraszülött baba adatait dolgozták fel újra, akiknél az első életnapokban több alkalommal is történt koponyai ultrahangvizsgálat az esetleges agyvérzés diagnózisának érdekében. Ezek alapján sikerült pontos leírást adniuk arról, hogy a koraszülöttek agyvérzése az első három életnapon következik be, változó időpontban, például a megszületést követő első hat órában csupán a babák tíz százalékánál. A kétéves kutatómunka eredményét az Egyesült Államok legrégebbi, jelenleg legnagyobb presztízsű gyermekgyógyászati lapjában, a JAMA Pediatricsban publikálták. A cikk már a megjelenést követő első napokban komoly visszhangot váltott ki. A jövőben – ebből a kutatási eredményből kiindulva – az agyvérzés elleni intézkedések kidolgozása várhatóan felgyorsul. Nagy Zsuzsanna álma, hogy a Semmelweis Egyetemen nemzetközi partnerekkel folytatott kutatásai bizonyítékkal fognak szolgálni arra, hogy a természetes köldökzsinór-ellátással nemcsak késleltetni, de csökkenteni is lehet a koraszülöttek agyvérzését. Ha ez sikerül, akkor széles körben be lehet vezetni az eljárást, és a jövőben sok ezer babát lehet megvédeni az agyvérzés okozta ártalmaktól. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.