„Ha a gyökereinkhez kapcsolódunk, nem sodor el a mai kor vihara” – Ilyen lesz a Minden Magyarok Ruhája

Az Avatar című filmben volt egy csodálatos fa, amely világított, ahogy rákapcsolódtak az ott élő különleges lények; fel tudták venni a kapcsolatot egymással és az egész univerzummal a fa segítségével. Amikor először láttam a Minden Magyarok Ruháját, még ha távolinak tűnik is a hasonlat, pontosan ez a kép jutott eszembe Németh Hajnal Auróra most készülő különleges darabjáról. Erről is beszélgettünk a Hungarikum-díjas iparművésszel.  

Minden Magyarok Ruhája
Minden Magyarok Ruhája - Kép: Németh Hajnal Auróra

A Minden Magyarok Ruhája olyan, mint egy spirituális szimbólum, amely egybefonja azokat az energiafonalakat, amelyek összekötik a magyarságot a világban, az országban. Ősi tudást képvisel számomra ez a ruha. 

Megérint, amit mondtál, mert én mindig azon dolgozom, hogy a múltat idehozzam a jelenbe, összekapcsolódva másokkal. A Mesés Aurora Divatbemutatóimmal is végigutazzuk a világot, és mindig a helyi magyarokkal együtt valósítom meg a bemutatót, amely igazából a magyar népi kultúra újratervezve. A Minden Magyarok Ruhája is erről szól, hogy mint egy két lábon járó viselettörténet, megmutassam, milyen a kalotaszegi népviselet meg a széki, a tardi, a bagi, a turai, és sorolhatnám nagyon sokáig. Talán lehetek most én ez a fa, amit említettél… Akárcsak az életfa, amely egy nagyon erős szimbólum a magyar népi kultúrában, és szinte minden hímzésen, ruhámon, papucsomon, ékszeremen rajta is van. 

Az elmúlt években nagyon sok mintát feldolgoztál a kollekcióidban, komoly ismerettel rendelkezel az egyes tájegységek mintáit, népviseletét, kulturális hagyományait illetően, de mindig vannak olyanok, akár idős emberek, akár hagyományőrzők, akik mutathatnak újat. Kikkel és hogyan kapcsolódtál a Minden Magyarok Ruhája projektnél? 

Mindenkitől, aki alkotóként hozzájárult a készülő ruhához, azt kértem, hogy írjon egy pár sort magáról, fotózkodjon le az általa hímzett darabbal, s meséljen. Szívet melengető, hogy még kézzel írott kis levélkéket is kaptam, amelyekben a hímzést készítők nagyon személyesen írnak arról, hogy miért azt a hímzést választották, amit elkészítettek, s hogy mióta hímeznek. Ez már nemcsak egy ruháról szól, hanem sokkal-sokkal többről. A régi viseletek is őrzik annak a történetét, akié a viselet volt, és a Minden Magyarok Ruhájában az alkotóknak is benne lesz a csodálatos energiája.  

Nemcsak Kis-Magyarországról érkeznek hímzések, a határon túli magyarok is részt vesznek az alkotásban; érkezett hímzés Felvidékről, Erdélyből, Ausztria területéről, és óriási öröm, hogy Kanadából, Amerikából, Belgiumból, sőt Ausztráliából is hímeznek rá.  

Azt kértem minden külhoni meg elszármazott magyartól, hogy azt hímezze meg nekem, ami az ő vagy a szülei gyökere. 

Sokszor láttam gyerekkoromban a nagymamámat kézimunkázni, párnákat, hímzett csipketerítőket készíteni, és úgy éreztem, számára ez egyfajta „zen” tevékenység. A kézimunkázás flow-ban tart, az ember megnyugszik, és teljesen átadja magát ennek a csöndesen szemlélődő alkotási folyamatnak. Te magad hogyan éled meg a tervezést, a gyűjtést, az összeállítást? 

Ugyanígy, de a flow-hoz hozzátenném a slow szót. A mai kor embere mindig rohan, és nagyon sokan hímeznek ma úgy, hogy ez a lelassulás legyen a lényeg. Jelen lenni. Sokan olyan munkát végeznek, aminek nincsen kézzelfogható, fizikai eredménye, s azért kezdenek hímezni, mert amit így létrehoznak, az fizikailag jelen lesz. Ráadásul valóban egyfajta relaxáció is. A Minden Magyarok Ruhájának megszületése is félig vicces történet. Nagyon beteg voltam, csak feküdtem és olvasgattam, amikor rábukkantam egy amerikai művésznőre, aki a világ minden hímzését rá akarta tenni egyetlen ruhára. Innen jött az ötlet, hogy mekkora kincs van a kezünkben, hiszen ezt a magyar hímzésekkel is meg lehet csinálni. Nyilvánvalóan nem fogom tudni minden falu meg tájegység hímzését rátenni a ruhára, de amennyit lehet, összegyűjtök. 

Ha valaki végignézi az elmúlt évek kollekcióit, a menyasszonyi ruháidat, szembetűnő lesz számára a világító kékek, a hívogató pinkek, a harsány pirosak színkavalkádja. A Minden Magyarok Ruhájánál milyen színekben gondolkodsz? 

A fekete bársony az alap, a színek pedig pink, piros, bordó és napsárga, s arra kértem a hímzést készítőket, hogy köralakba rendezzék a mintát.  

Azt szeretném, ha egy átlagember is, aki nem annyira szereti a népi kultúrát (egyelőre), azt mondaná, hogy ez egy divatos, különleges, elegáns darab.  

Földig érő fekete bársonyszoknyát terveztem, arra varrom föl egyesével, kézzel ezeket a kerek mintákat, amelyek 10 vagy 20 centi átmérőjű körbe vannak rendezve. Ehhez készült egy fűző, illetve egy kis bolerószerű kabát, meg egy olyan szegedi papucs, amelynek a formája szegedi, de a teljes mintája Aurora FolkGlamour. Raktunk rá egy pántot is, tehát tulajdonképp szandál, cserélhető pomponokkal a pánton, ami szintén fekete és pink, mint a ruha. Persze eredeti formában nem ilyen színűek a hímzések, de a lényeg, hogy tudjunk arról beszélgetni, hogy milyen a karádi fehér hímzés vagy a höveji csipke, vagy a matyók milyen színeket álmodtak meg. Az a fontos, hogy el tudjon indulni egy beszélgetés bárhol, bárkivel, és talán azokat is meg tudom szólítani, akik a divat világából érkeznek, s nincs közük a népi kultúrához. 

Kép
Minden Magyarok Ruhája - Kép: Németh Hajnal Auróra
Minden Magyarok Ruhája és a tájegységeket jelképező hímzések - Képek: Németh Hajnal Auróra

Az ősi szimbólumok, mint a nap, a csillag, a madár, nagyon fontosak a magyar népi kultúrában, ahogyan erősek a Mária-ünnepkör jelképei is. Te magad kapcsolódsz a Mária-kultuszhoz? 

Feltétlenül. A Covid alatt sokat foglalkoztam zarándokérmékkel, amelyek zarándokhelyeken szerezhetők, és a papok meg is szentelik. Nemcsak fémmedálokat, de zománcfestékes medálokra festett Máriákat is lehet venni. A szüleim régiségboltjában én is találtam egyet, amelyikből magamnak akartam tervezni valamit. Megosztottam a közösségi oldalamon, és egyre többen jelentkeztek, hogy nekik is van ilyen Mária-medál a családi örökségben, foglaljam be olyan hímzésmintába, ahonnan ők származnak, vagy ami a nagyszüleinek fontos volt.  

Egy nem használt, de fontos hagyaték így családi ékszerré válik, amelyet több generáción át lehet örökölni.  

Nagyon megérintett, amikor olvastam a Patrona Hungariae legendáját, amely szerint Szent István királyunk fölajánlotta Máriának az országát. Van egy nagyon szép leírás, Hartvik püspök jegyezte le, ezt most beépítettem a legújabb mesés divatbemutató előadásomba is, amelyben ennek a felajánlásnak a története egy szép Mária-énekkel együtt hangzik el. Nagyon szeretem a Mária-énekeket, örülök, hogy meg tudom jeleníteni különböző ékszereken is a Mária-kultuszt. 

Mária az anyaságot, de a női energiát is kifejezi. Ráadásul a magyar népi kultúrában a szín- és formavilág is megjeleníti ezt az ősi nőiséget. E kettő együtt pedig visszavezet a gyökerekhez. 

Pontosan! Én is erre törekedtem nemrég egy Babba Mária-medálokra épített kollekcióval. A csángóknál a babba azt jelenti, hogy szép. Régi korokba, mélyebb jelentésrétegekbe visszatérve sok helyen felbukkan Babba Mária alakja és neve. Szeretem olvasni a néprajzi gyűjtéseket, amelyek helyi idősekkel készültek, olyan tudásuk van, ami nekünk már nincs. Vannak imádságok, amelyeket a templomban mondtak el, s vannak, amelyeket csak otthon. Ezeket sokszor le sem írták, csak szájról szájra adták át a következő generációknak. A mostani fast fashion divat sajnos gendersemleges, ráadásul elterjedt az oversize méret, ami eltakarja az alakot. Szerintem sok nő szívesebben visel olyan ruhát, amivel szép homokóra-alakot alakít magán egy fűzővel, egy szoknyával. Nagyon nőiessé válik tőle a viselője. Szépnek látja magát egy ilyen ruhában, és ez sugározni fog róla. Sok művésznő lép fel a divatbemutatóimon, és amikor ruhapróbán vannak itt, a műteremben, mindegyikük azt mondja, még sosem volt ennyire nőies, ennyire szép. Hogy lehetne ilyet minden nap hordani? Én úgy hordok viseletszoknyát, hogy fölülre egy pólót veszek, s a szoknya egy viseletes szoknya picit átalakítva. Sok fotót teszünk ki a Facebookra, Instagramra is, hogy példát mutassak arra, hogy ez nem jelmez.  

Én ma így voltam a postán is, és így megyek el a boltba, ha olyan kedvem van. Nyilván muzeális értékű darabban nem fogok dolgozni a földön térdelve, de figyelek arra, hogy mindig legyen rajtam valami, ami a népi kultúrában gyökerezik. 

Minden népnek megvan a maga lelkisége. A magyar néplélek is nagyon sajátos, ezt tükrözi a népi kultúránk, a népviseleteink. Te hogyan határoznád meg? 

Számomra jellegzetes magyar szimbólum az életfa két pávával. Az életfa köti össze és fejezi ki az alvilágot, evilágot, a túlvilágot és az életünket. A két páva-jelkép, ha közrefogja ezt az életfát, megvéd a rossztól, a sötétségtől. Annyira összetett, annyira sokrétegű a magyar néplélek, hogy nehéz röviden leírni. Azt gondolom, ha a gyökereinkhez kapcsolódunk, akkor nem sodor el a mai kor vihara. Akkor stabilan a földön tudunk állni, van mibe kapaszkodni. A posztjaim végén mindig szerepel a #amagyarviseletmenő hashtag, mert valóban így gondolom, és így is járok mindennap. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti