Agyrohasztás, brainrot: akkor is terjed, ha nekünk nem tetszik, és ha inkább félrenézünk

Első lépés: a digitális bevándorló nyomozni kezd

Elképesztően bosszantó és teljesen értelmetlen – vágták rá egybehangzóan a gyerekeim, amikor némi előzetes puhítást követően nekik szegeztem a kérdést: ismerik-e, és ha igen, mit gondolnak a legújabb TikTok-őrület, az agyrohasztó mémek kapcsán. A nagyfiam, amilyen gyorsan csak lehet, visszavonult a szobájába, világosan értésemre adva, nincs érkezése mélyebbre merülni a témában. Kiskamasz lányom pedig egy szokásos „jaj Mama!” felkiáltással és némi szemforgatással, később egy kisebb gyorstalpalóval könyörült meg digitális bevándorló, X generációs édesanyján. 

„Tudod, sokféle ilyen karakter létezik” – világosított fel, hozzátéve, ő először az osztálytársaitól hallott róluk. Mivel ezek a lények sokuk szerint nagyon viccesek, ezért kezdett utána nézni, miről beszélnek a többiek. 

És hogy véletlenül se higgyem, hogy ezek a brainrot mémek csak a TikTok-on terjednek, ő például találkozott már netes játékban is velük. 

Remek, gondoltam magamban, akkor legfőbb ideje, hogy én is ugyanezt tegyem, mármint, hogy felzárkózzak.

Maradt a „jó öreg” Google, mint oly sokszor, amikor a gyerekek olyasmiről beszélnek, olyan szlenget kevernek a mondókájukba, aminek a jelentését találgatni se tudnám. (Legutóbb, azt hiszem, a „yappel” kifejezés volt az, amit ki kellett „szótáraznom”, a fiam ugyanis a fejemhez vágta, hogy én ezt túl sokszor csinálom. Mint kiderült, ez nagyjából annyit tesz, hogy valaki túl sokat beszél valamiről…) 

Visszatérve: a kulcsszavakat a keresőbe pötyögve mesterségesen megkomponált, szürreális lények egész virtuális univerzuma tárul fel előttem. Mint megtudom, a brainrot mémek legújabb trendjét az álolasz nevekkel felruházott kreatúrák képviselik: olyanok, mint például Ballerina Cappuccina, a kávéscsészefejű balerina vagy Bombardiro Crocodillo, aki nem más, mint egy krokodilfejű vadászgép. Szintén nagyon népszerű Tung tung tung Sahur karaktere is, ami egy fadarab, baseballütővel a kezében. 

Egyébként, aki pontosan utána szeretne olvasni az egyes mémkaraktereknek, a történetüknek, az online mémlexikonban megteheti – mert már ilyen is létezik, amint a kutatómunkám során ez is világossá vált számomra. Eszerint az olasz csengésű halandzsaneveken futó – emiatt „italian brainrot karakterekként” aposztrofált – lények csupán ez év elején, 2025 januárjában tűntek föl a TikTokon. 

Közülük elsőként Tralalero Tralala, a Nike cipőt viselő háromlábú cápa debütált. 

A mesterséges intelligencia segítségével, általában valamilyen élőlény és tárgy „keresztezéséből” generált szürreális, szándékosan abszurd figurák és a belőlük gyártott mémek sora kisvártatva tízmilliós nézettséget produkált a legnagyobb videómegosztó platformon. Nem véletlen, hogy a legújabb keletű mémhullám is épp a TikTok-on lett ennyire népszerű. 

Ballerina Cappuccina

Az általában 15–30 másodpercnél nem hosszabb tartalmakat előnyben részesítő közösségi platform szakértők szerint a legprofibb módon ejti rabul a felhasználók figyelemét, építheti le koncentrációs képességeiket, a szókincset, a kognitív funkciókat, más felületekkel összehasonlítva.

Bevallom, már a második rövidke kliptől – amiben Tung Tung Tung Sahur véletlenszerűen feltűnő, szintén animált emberek fejét csapkodja baseballütőjével, hogy őt nézzék és hallgassák Tralalero Tralala helyett – az én agyam is zsibbadni kezdett. Ám ahogy olvasom, a reakciómban nincs semmi meglepő: ez meglehetősen tipikus azoktól, akiknek a születési évszáma hozzám hasonlóan 1-es számmal kezdődik. 

Az agyrohasztás nagy veszélye, hogyan töltjük vele az időnket 

Ahhoz, hogy jobban megértsük az agyrohasztó mémjelenséget, érdemes egy kicsit visszamenni a „kályhához”. Az angol „brainrot” (magyarul agyrohasztás, agyzsibbasztás) kifejezés nem csak a kamaszok szüleinek lehet ismerős, főleg azok után, hogy az Oxford University Press 2024-ben ezt választotta az év szavának. 

Azt a szellemi fáradtságot, ködös állapotot írja le, amit silány és értelmetlen online tartalmak túlzott fogyasztásának következtében tapasztalhatunk. 

Ám épp amiatt, hogy a kifejezés pontosan nevén nevezi a jelenséget, népszerűségének növekedése arra is figyelmeztet, hogy az alacsony minőségre gyakran már csak legyintünk. „A brainrot kifejezés az online tér veszélyeire hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogyan töltjük el vele a szabadidőnket” – véli Casper Grathwohl, az Oxford Languages elnöke. 

Egyfajta digitális „megfáradás”, túlterhelődés ez, aminek az állapotába a közösségi média végeláthatatlan görgetésétől kezdve a streamingszolgáltatók kínálta sorozatok ész nélküli darálásán (angolul „binge watching”) át – kinek milyen típusú agyzsibbasztó tartalom talál be inkább – mindannyian könnyedén és észrevétlenül belesodródhatunk. 

Bombardiro Crocodillo

A silány színvonalú tartalmak sorába természetüknél fogva a brainrot mémek is tökéletesen illenek. Ide sorolható a „skibidi toilet” jelenség is, ami még az Italian brainrot karakterek felbukkanása előtt tarolta le az online teret. 

Ez a karakter nem más, mint egy vécékagyló, amiből férfifejek bukkannak elő, és ami – abszurd kinézetével összhangban – megmagyarázhatatlan dolgokat cselekszik. 

Összességében teljesen mindegy, hogy skibidi toilet vagy Bombardiro Crocodilo néven fut az épp aktuális őrület, e tartalmak közös nevezője, hogy szürreális képi világukkal, a szervesen hozzájuk tartozó hangeffektusokkal és helyenként elég durvának tűnő humorral cincálják a fiatalok képzeletvilágát, elméjét. 

Versenyt futnak a figyelmünkért  

„A közösségi média tartalomgyártói is élesedő versenyt futnak az ember egyre korlátozottabb szabadidejéért és a figyelméért – vélekedik a szakértő. – Ha ezt épp a mesterséges intelligencia által generált szürreális figurák, vagy például a dzsungel közepén sártéglákból mesés lakot építő bennszülöttről készült rövidke videók segítségével sikerül megszerezniük, az algoritmus rendre efféle tartalmakat dobál majd elénk” – mondja megkeresésünkre Dr. habil. Zelena András.

Azt is hozzáteszi: a figyelemgazdaság korszakát éljük a közösségi médiában, mire azon kezdek töprengeni, vajon egyes, általam is igen kedvelt kutyás videók is ebbe a kategóriába tartoznak-e. Gyanítom, nem véletlenül találom szembe magam egyre több hasonló tartalommal a közösségi fiókjaimat tallózva.

Kép

Tung tung tung Sahur

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Marketing és Üzleti Kar dékánjának véleménye szerint azt is fontos látni, hogy bárki, aki manapság TikTok-csatornát üzemeltet, nem csak azt tudja lekövetni, mely tartalmait nézik végig a felhasználók. „Arról is pontos információja lehet, hogy egy általa feltöltött videó hány másodperc alatt hozza a nézőjét az úgynevezett vásárlói döntéshozatal pillanatába. 

„A kinyert adatok alapján tisztán lehet látni, mely tartalmak azok, amiket érdemes gyártani” – hívja fel a figyelmet a társadalomkommunikációban, magatartástudományban és manipulációkutatásban jártas szakember. 

„A szakirodalomban ma már rengeteg cikk foglalkozik azzal, hogyan hanyatlanak a kognitív funkcióink, miként épülhet le a szókincsünk. Úgynevezett kognitív laborokban – miközben az arcizmok mikormozgásait és a pupilla változását elemzik mesterséges intelligencia vagy nagyon erős képalkotó technikával bíró számítógép segítségével – ma már az is vizsgálható, hogy a különféle digitális tartalmak, így a brainrot milyen érzelmeket vált ki belőlünk. Nyálmintákból pedig az is kimutatható, hogy eközben milyen neurotranszmittereket termel a szervezetünk” – mondja Dr. Zelena András. 

Emellett az is jól látszik, hogy sok esetben konkrét elvonási tünetek figyelhetők meg, ha például lemerül a fogyasztók telefonja, és emiatt nem férnek hozzá a tartalmakhoz. Ilyenkor eluralkodik rajtuk a kimaradástól való félelem (angolul fear of missing out, azaz FOMO) érzése. Heves szívdobogást érezhetnek, izzadhat a tenyerük, fűzi hozzá a szakember. 

„Ezek a digitális drogok, az online függőség a DSM-5-ben (az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének 5. kiadásában – a szerk.) már ugyanúgy nevesítve vannak, ahogy az egyéb függőségek” – emeli ki a szakértő. 

A marketingkommunikációnak ma már egy külön területe, a neuromarketing kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a potenciális fogyasztók marketingingerekre adott tudattalan válaszait mérve-kutatva ösztönözzön hatékonyabban vásárlásra, fogyasztásra, további tartalomgyártásra. 

Ennek fényében az sem véletlen, hogy a merch piac is villámsebesen ráugrott a brainrot karakterekre, hogy képüket bögrékre, pólókra nyomva a kezünkbe is foghassuk az agyrohasztás illusztris képviselőit.

Ijedtség, tagadás és tiltás helyett – ezt teheti a szülő, a pedagógus

Don Caldwell, a korábban említett online mémlexikon alapítója szerint ne legyenek illúzióink, ilyen vagy ehhez hasonló, saját agyzsibbasztó karakter és mém előállítása nem igényel különösebb tudást vagy előképzettséget, de még csak a videószerkesztésben való jártasságot sem. „Nem véletlenül szaporodnak ilyen őrületes sebességgel ezek a fajta brainrot tartalmak” – teszi hozzá. Elég, ha megkérjük a ChatGPT-t, hogy jelenítse meg például Bombardiro Crocodillót egy általunk kiválasztott környezetben. Vagy egy teljesen új, lehetetlen karaktert is kitalálhatunk ebben az olaszos brainrot stílusban. 

Caldwell azzal nyugtat, szerinte ez nem az a fajta felhasználása a mesterséges intelligenciának, ami veszélyes. Nem lép ugyanis az ember helyébe, olyan értelemben legalábbis, hogy bár a hangokat és a képi megjelenítést a gép adja, az alapvető poén egy ember fejében születik meg. Egy, a brit Guardian által megkérdezett pedagógus viszont már kevésbé derűlátó, legalábbis óvatosságra int. 

Személyes tapasztalatait a lapnak kifejtve elmeséli: amikor olyan kreatív írásbeli feladatot ad az osztályának, amihez a diákoknak alapvetően a saját fantáziájukat kellene használniuk, a legtöbben automatikusan a ChatGPT-től kérnek segítséget. 

„Azt gondoltam, ki fogom kötni, hogy nem fogadok el semmilyen Chimpanzini Bananini-t és hasonlókat. Találjanak ki egy saját karaktert, és írjanak róla valamit” – fogalmaz a tanár, hozzátéve, hogy egy ideje a feleletválasztós tesztekbe is beleépít egy-egy agyzsibbasztó karaktert, a vicc kedvéért, és hogy hatékonyabban fenntartsa a fiatalok érdeklődését. 

„A brainrot tartalmak másfelől médiatudatossági beszélgetésekhez is jó alapot adhatnak, de nem csak az iskolában, otthon is. „Életkortól függetlenül mindenkinek érdemes lenne tudatosítania magában, ténylegesen mennyi időt tölt képernyő előtt, a percekből ugyanis nagyon gyorsan és észrevétlenül órák lehetnek” – figyelmeztet Dr. Zelena András, hozzátéve: manapság már sokféle praktika létezik, amikkel akár magunkat, akár a fiatalabb korosztályt tudatosabb használatra szoktathatjuk. Korlátozhatjuk például a képernyőidőt, vagy élhetünk napi alkalmazáskorláttal is.