Mit tehetünk a veszekedésmentes karácsonyért?

A karácsony az év egyik legszebb ünnepe, számos tradíció és hagyomány kötődik hozzá. Az ünneplés kulturálisan meghatározott módjaihoz, minden családnak a saját szokásai kapcsolódnak, s ezek generációról-generációra adódnak tovább. Ugyanakkor a média, a filmek, illetve a reklámok is alakítják, miként képzeljük el az ideális ünnepet, így számos elvárás él bennünk arról, milyen is egy tökéletes karácsony. Gyakran előfordul, hogy a családtagok eltérő igényekkel néznek az ünnep elé, a konfliktusok pedig odáig vezetnek, hogy otthonunk a béke szigete helyett harcmezővé válik, s a negatív indulatok tengerében elillan az ünnep.

Mit tehetünk a veszekedésmentes karácsonyért?
Mit tehetünk a veszekedésmentes karácsonyért?

Profimedia-Red Dot

Mindenki kicsit másképp ünnepelne

Olykor a házaspár tagjai tejesen különböző módon képzelik el a karácsony megünneplését, mivel az eredeti családjukból eltérő mintákat és hagyományokat hoztak magukkal. Ezeknek az eltéréseknek az összecsiszolását még tovább nehezítik a személyiség és temperamentumbeli különbségek, továbbá a család többi tagjának (gyerekek, anyósok, apósok, távolabbi rokonok) az igényei. Az életkori sajátosságok, a különböző életciklusokból fakadó és generációs különbségek még tovább bonyolíthatják a mindenki számára tökéletes, békés karácsonyi ünnep megszervezését.

Bizonyára mindnyájan szembetaláltuk már magunkat azzal a problémával, hogy bármennyire is szeretnénk, lehetetlen mindenkinek megfelelni. A férj nyugodt, szűk családi körben töltött ünnepre, a feleség nagy családi együttlétre vágyik. Az anyósok-apósok szeretnék, ha a család náluk töltené a szentestét, a felnőtt gyermekeik viszont a saját otthonukban, magukban szeretnének ünnepelni, és csak karácsony másnapján látogatnák meg a szüleiket. A kamasz gyermekek lazább programra, a kisebbek a biztonságot nyújtó szokások ismétlődésére vágynak. A különböző érdekek ütközésének a személyiségünktől és a család vérmérsékletétől függően számos kimenetele lehetséges. Míg egyes családoknál a véleménykülönbség szinte azonnal zajos veszekedésbe torkollik, addig másoknál a felszínen minden tökéletesnek látszik, de egy idő után a feszültség utat tör magának, és a hallgatás hirtelen dühös összecsapássá, értelmetlen civódássá válik, tönkretéve a meghittnek induló pillanatot. Ugyanakkor vannak olyan családok is, ahol bár egyetlen hangos szó sem hangzik el, a konfliktus feszültsége rányomja a bélyegét a karácsonyi békére, s az ünnepek után a családtagok kimerülten, csalódottsággal és keserűséggel telve tekintenek vissza rá, és már előre félnek a következő családi együttléttől. Miként kezelhetjük megfelelően ezeket a helyzeteket? Mit tehetünk azért, hogy a különböző érdekek, kívánságok és elvárások keltette konfliktusok ne rabolják el a békés karácsonyt a szívünkből?

Gyerekjátszmák felnőttfejjel

Az ünnepek alatt talán még nehezebb a játszmák nélküli, helyes konfliktuskezelés megvalósítása, mivel az ízek, illatok, színek a gyermekkor emlékeit idézik. Lélekben mindnyájan egy kicsit újra gyerekké válunk, és nézeteltéréseinkben fokozottan hajlamosak vagyunk az érett konfliktuskezelési stratégiák helyett különböző éretlen, gyermekkori megoldásokhoz, manipulációhoz vagy játszmákhoz folyamodni. Emellett a gyermekkori emlékek felidézése számos megoldatlan konfliktust is felszínre hozhat. Sok felnőtt küzd azzal, hogy a szüleivel szemben nehezen tudja érvényesíteni az érdekeit, mindenben meg akar felelni nekik, mivel nem tanulta meg felvállalni a véleményét, és úgy érzi, még mindig engedelmességgel tartozik nekik. Mások viszont csak a saját igényeik, kívánságaik kielégítését hajszolják, megfeledkezve arról, hogy tisztelettel és szeretettel forduljanak az idősebb generáció felé. A leválási, függetlenedési folyamat kudarca nem csak a szülőkkel való kapcsolatra van hatással, hanem más módokon is megnehezíti a konfliktusok kezelését. Ha nem történt meg a szülőkről való érzelmi leválás, majd az újraközeledés, az gyakran az egyenrangú partnerkapcsolatban is bonyodalmakat okoz, illetve a szülői szerepkör felvállalását is problémássá teheti. Tovább bonyolítja a helyzetet az ünnep körüli teendők listája, amelyekre gyakran nem tudunk kellő figyelmet, időt és energiát fordítani, mégis úgy érezzük, hogy maradéktalanul teljesítenünk kell őket. Az utolsó pillanatra hagyott ajándékvásárlás, főzés, takarítás, díszítés felemészti energiánkat, türelmünk utolsó morzsá, az ebből fakadó fáradtság, stressz pedig megnehezíti a konfliktusok helyes kezelését. Mindazonáltal a nézeteltérések, valamint a véleménykülönbségek megfelelő kezelése elsajátítható, és módunkban áll változtatni a kialakult, sok esetben reflexszerű reakcióinkon.

Hogyan beszéljük meg?

Gyakran félünk felvállalni a konfliktusokat, mert úgy gondoljuk, hogy helytelen, illetve káros lenne, ezért inkább nem nézünk szembe a kapcsolatainkban felmerülő problémákkal, amelyek így megoldatlanok maradnak. Az egészséges konfrontációnak azonban az a célja, hogy a problémákra megoldást találjon, illetve hogy jó irányba változzunk/változtassunk. Miközben megőrizzük és elmélyítjük a köztünk lévő szeretetkapcsolatot, közelebb kerülünk egymáshoz,  elkezdünk reálisabban tekinteni önmagunkra, a másikra, illetve a feszültséget okozó helyzetre egyaránt. Éppen ezért, mielőtt tisztázó beszélgetésbe kezdenénk, lényeges, hogy tudatosítsuk magunkban indítékainkat. A konfrontáció soha ne legyen a másik fél megváltoztatására tett kísérlet, vagy akaratunk mindenáron való érvényesítésének eszköze. A helyes konfrontáció során, nem saját magunk, hanem a kapcsolat kerül a középpontba – a kifejezés ugyanis odafordulást, szembenézést jelent, így a hangsúly azon van, hogy odafigyeljünk a másikra.

Amennyiben különböznek az igényeink, elvárásaink az ünneplés módjával, annak megszervezésével, lebonyolításával vagy akár a munkamegosztással kapcsolatban, ne söpörjük szőnyeg alá a problémát, mert a nehezteléssel terhes hallgatás megkeseríti a meghitt együttlétet. Ugyanakkor a hangos veszekedés, zsörtölődés, szemrehányás, vagy érzelmi zsarolás sem vezet célra, inkább kezdeményezzünk párbeszédet a vitás kérdésekben.

  • Forduljunk empátiával a másik felé, képzeljük magunkat az ő helyzetébe, így nem csak saját igényeinkkel, elvárásainkkal és elképzeléseinkkel leszünk elfoglalva.
  • Tisztázzuk magunkban igényeinket és elvárásainkat! Olykor hajlamosak vagyunk áldozatként tekinteni önmagunkra, és félünk megfogalmazni, illetve kifejezésre juttatni szükségleteinket, kéréseinket, vágyainkat. Sokszor olyan dolgok miatt hajszoljuk túl vagy emésztjük magunkat, amelyeket valójában senki nem vár el tőlünk, illetve olyan dolgokat várunk el a környezetünktől, amelyeket soha nem fogalmaztunk meg konkrétan.
  • Tisztázzuk magunkban a saját érzéseinket! Feszültség vagy konfliktus esetén a kavargó érzelmek megnehezítik, hogy tisztán lássuk a kialakult helyzetet, és olykor még azt is tévesen ítéljük meg, hogy mit is érzünk valójában. Ilyenkor könnyebbnek tűnhet arról beszélni, hogy mit gondolunk, ahelyett, hogy arról beszélnénk, mit érzünk. Lényeges, hogy vállaljuk a felelősséget az érzéseinkért, és ne vádoljuk a másikat azzal, hogy ő okozza azokat.
  • A konkrét konfliktusról beszéljünk! A régi sérelmek felhánytorgatása soha nem viszi előbbre a probléma megoldását, ezért ne engedjük, hogy a kialakult párbeszéd ebbe az irányba menjen el!
  • Ne akadjunk fenn minden apróságon, illetve ne szenteljünk túl nagy figyelmet a lényegtelen dolgoknak! Vannak olyan kérdések, amelyek miatt nem érdemes konfliktusba bonyolódni. Ha úgy érezzük, hogy minden apróság miatt felmegy bennünk a pumpa, érdemes tisztázni magunkban, hogy valójában mi kelt bennünk rossz érzéseket. Lehetséges, hogy egy másik, eddig kezeletlen és megoldatlan probléma húzódik meg a háttérben, amellyel viszont foglalkoznunk kell. Amennyiben eldöntöttük, hogy az apró-cseprő frusztrációkat nem fogjuk felhánytorgatni, ne tekintsünk mártírként magunkra, akinek mindig mindent el kell viselnie.

A fenti tanácsok minden konfliktushelyzetre érvényesek, de érdemes a karácsonyi időszak alatt is figyelmet fordítani rájuk, hogy az ünnep valóban ünnep lehessen, s az eltérő igények, a véleménykülönbségek, a nézeteltérések, illetve az esetleges konfliktusok ne lopják el az év legmeghittebb, legszebb napjait.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti