Tíz évvel is tovább élhetsz, ha most lépsz: mit mutatnak a legújabb kutatások?

50 éves korban is érdemes változtatni

Az öt klasszikus szív- és érrendszeri kockázati tényező – a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás – több mint 10 évvel csökkentheti a várható élettartamunkat 50 éves korban, derül ki német kutatók nemzetközi tanulmányából. Azt is megmutatta ez a kutatás, hogy 50 éves korban is érdemes változtatni az életmódunkon, hiszen a kockázati tényezők csökkentésével, kezelésével egyéni szinten is tehetünk a hosszabb és egészségesebb életért. 

Dr. Christina Magnussen, a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ Kardiológia Osztályának igazgatóhelyettese kutatócsoportjával több mint 2 millió ember adatait elemezte 39 országból. A résztvevők egészségének alakulását 47 évig követték nyomon.  

Az eredmények szerint mind az öt kockázati tényező megléte esetén nőknél 13 évvel, férfiaknál 11 évvel hamarabb alakultak ki szív- és érrendszeri betegségek, mint kockázattal nem rendelkező kortársaiknál. 

A várható élettartam nőknél 14,5 évvel, férfiaknál közel 12 évvel csökkent.

Az életmód megváltoztatásával és a kockázati tényezők kezelésével viszont mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a halálozás kockázata csökkenthető. Dr. Magnussen kiemelte, hogy a vérnyomás szabályozása és a dohányzás abbahagyása volt a leghatékonyabb: a vérnyomás csökkentése 55 és 60 éves kor között a nőknél 2,4, a férfiaknál 1,2 évvel tolta ki a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését, a dohányzás abbahagyása pedig a nőknél 2,1, a férfiaknál 2,4 évvel.

Fogyás 40-50 évesen? Drámaian csökkenti a krónikus betegségek kockázatát

Azok a középkorúak, akik meg tudnak szabadulni a túlsúlyuktól, felére csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, állapították meg finn kutatók, akik három, brit és finn hosszú távú kutatás eredményeit elemezték. A három kutatásban összesen 23 ezer fő vett részt, és az időtartamuk 12–35 év volt. 

„Kevés tanulmány vizsgálta a tartós fogyás egészségünkre gyakorolt jótékony, hosszú távú hatásait a cukorbetegség kockázatának csökkenésén túl” – mondta el Dr. Timo E. Strandberg, a Helsinki Egyetem geriátriai professzora, az egyetemi kórház főorvosa. Elemzésükben a kutatók a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulását és a halálozási arányokat is vizsgálták.

Az eredmények szerint a testtömeg-index (BMI) 25 alá csökkenése kb. 50 százalékkal csökkentette a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, és 19 százalékkal a halálozást, mind a két nemnél. 

A nőknél a menopauza sem befolyásolta jelentősen az eredményeket: ugyanazt a védőhatást tapasztalták az 50 évesnél fiatalabb és az 50 évesnél idősebb nőknél is. 

A kutatások külön érdekessége, hogy olyan időszakban készültek, amikor a fogyasztó injekciók és sebészeti beavatkozások még nem terjedtek el, így a résztvevők hagyományos módszerekkel fogytak, azaz az étkezésükön és a fizikai aktivitásukon változtattak. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Ez az étrend a hosszú és egészséges élet titka

Egy idén publikált longitudinális kohorszvizsgálat szerint, amely során a kutatók 30 éven keresztül, ismételt mérésekkel követtek egy csoportot (azaz kohorszot), az egészséges öregedést leginkább egy növényi alapú ételekben gazdag, állati eredetű ételeket is tartalmazó étrend segíti elő. 

„Meglepett, hogy milyen erős a kapcsolat középkorban az egészséges étrend és az egészséges öregedés között, még akkor is, ha figyelembe vesszük az egyéb tényezőket, például a fizikai aktivitást” – mondta a tanulmány vezető szerzője, dr. Anne-Julie Tessier, a Montreali Egyetem munkatársa. – „Érdekes módon az általunk tanulmányozott egészséges étrendek mindegyike nemcsak az általános egészségi állapotot javította, hanem az egyes részterületeket is, mint a szellemi, fizikai és mentális egészség. 

Újdonság az összefüggés bizonyítása a növényi alapú étrend és az egészséges öregedés között. 

Ez az étrend minimalizálja az állati eredetű ételeket, a hangsúlyt a gyümölcsökre, zöldségekre, a teljes kiőrlésű gabonákra és az egészséges zsiradékokra helyezi. 

Ez azt mutatja, hogy követhetünk olyan étrendet, ami egyszerre van jó hatással az ember egészségére és a bolygóra.”

Nincs egyetlen, mindenkire érvényes étrend, hangsúlyozta a kutató. Fontos figyelembe venni a páciensek személyes preferenciáit, kulturális hátterét és egyéni igényeit is. Például ahogy öregszünk, úgy nő a fehérjeigényünk. Ezért az egészséges, állati eredetű élelmiszerek, például a sovány hús, hal, joghurt, vagy a kiváló minőségű növényi fehérjék, például hüvelyesek beiktatása előnyös lehet a fizikai funkciók és az általános egészség megőrzésében. 

„A saját étrendem a környezettudatos étrendhez (Planetary Health Diet) és a mediterrán étrendhez is igazodik: az étkezéseim nagy részét gyümölcsök és zöldségek teszik ki, emellett teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, kis mennyiségű egészséges állati fehérjét és olívaolajat fogyasztok” – árulta el dr. Anne-Julie Tessier.

Mutasd meg, hogy ülsz le és állsz fel, megmondom, meddig élsz

Az, hogy milyen könnyen tudunk leülni a földre és utána felállni onnan, előrejelezheti, hogy meddig élünk. 

Azoknál a felnőtteknél, akik jól teljesítenek a leülés-felállás teszten, közel négyszer alacsonyabb a betegség és a halálozás kockázata, mint azoknál, akik kevesebb pontot értek el. 

A júniusban publikált tanulmány, melyet Dr. Claudio Gil S. Araújo, a brazíliai Rio de Janeirói Clinimex edzésgyógyászati klinika dékánja és munkatársai készítettek, megmutatta, hogy az egészség és a hosszú élet szempontjából nem csak az állóképesség, az aerobikus fittség számít, hanem az izomerő, a rugalmasság, az egyensúly és a testösszetétel is. A leülés-felállás teszt ezeket méri, és semmilyen speciális eszközre nincs szükség hozzá. 

A teszten 10 pontot lehet elérni: maximum 5 pontot a leüléssel és maximum 5 pontot a felállással. 10 pontot akkor lehet elérni, ha támaszkodás nélkül tudunk leülni törökülésbe, majd onnan felállni. Minden támaszkodásért (pl. kéz, kar vagy térd) egy-egy pontot kell levonni, a bizonytalan kivitelezésért 0,5 pontot. Ha külső segítséget kell igénybe vennünk, például székbe kapaszkodunk, akkor nem jár pont. A tesztet bemutató részletes videó itt tekinthető meg: 

Ahhoz, hogy földön ülésből felálljunk, izomerőre és jó egyensúlyra van szükség. Ha nehezen megy, itt az ideje tenni ellene. Az orvosok és kutatók egyre inkább felismerik az erőnléti edzés és a fizikai aktivitás fontosságát az aerob edzés mellett. „Nem elég hetente többször úszni – mondja Dr. Daniel Forman orvos, a Pittsburghi Egyetem szakértője. – Ma már azt ajánljuk, hogy hetente legalább kétszer iktassunk be erőnléti edzést. Ez éppolyan fontos, ha nem fontosabb a leépülés megelőzésében.”