A lány, aki hallássérültként legyőzte a La Manche hullámait, és történelmet úszott
Kilencévesen tanult meg úszni, még nem volt húszéves, amikor váltóban olimpiai bajnok lett. Nem elégedett meg mindezzel, hanem fejébe vette, hogy első nőként átússza a La Manche csatornát. 14 óra 34 perc alatt megtette a távot, ezzel Trudy Ederle 1926. augusztus 6-án beírta magát a történelemkönyvekbe. Történetéből könyv és életrajzi film is készült.
„Már majdnem tizenkét órája van a vízben. A Franciaország és Anglia közötti csatorna tajtékja testét fel-le, előre-hátra, tótágast és oldalra dobálja. A doveri fehér sziklák mindössze néhány kilométerre magasodnak előtte a horizonton a gyérülő fényben, és Cap Gris-Nez-t, azt a sziklaszirtet, ahol Franciaországban a vízbe lépett, már majdnem több mint harminckét kilométerrel és egy fél nappal hagyta maga mögött.
A víz hőmérséklete épp hogy meghaladja a 15 és fél fokot, nem melegebb a környező levegőnél.
Esik az eső, és a fehér sapkás hullámok majd két méter magasak: minden lökésnél nagyot dobnak rajta. Az erős szél arcába fújja a vízpermetet a hullámok csúcsáról.
Trudy Ederle azonban szinte észre sem veszi ezt.”
(részlet Glenn Stout Lány a hullámok hátán című könyvéből)
Egy folyótorkolatban tanult meg úszni
Gertrude Caroline Ederle 1905. október 23-án született New Yorkban, ötgyermekes család harmadik lányaként látta meg a napvilágot. Szülei Németországból vándoroltak be az Egyesült Államokba, Ederle két idősebb nővérével, Helennel és Margarettel, valamint két fiatalabb testvérrel, George-dzsal és Emmával nőtt fel. A szülők, Henry Ederle és Gertrude Haverstroh nem németként, hanem német-amerikaiként nevelték gyermekeiket. Az Ederle lányok igazi amerikai modern lányok voltak: szerették a divatot, könnyűzenét hallgattak gramofonon, táncolni tanították egymást, moziba jártak, télen pedig a Central Parkban korcsolyáztak.
Ötéves korában Trudy elkapta a kanyarót, ami súlyos fülgyulladáshoz vezetett. A fertőzés halláskárosodást okozott nála, ami az egész életére kihatott.
Ennek ellenére kilencévesen megtanult úszni a Shrewsbury folyó torkolatában, családi nyaralójuk közelében, New Jersey államban. Édesapja, Henry a mólónál ruhaszárító-kötelet kötött a derekára, és a mélyebb vízbe engedte, ez a módszer segített neki legyőzni a kezdeti félelmét. Majd nővérei, Helen és Meg bátorításával megtanult lebegni és karcsapásokat tenni a vízben.
Tinédzser világrekorder
Ederle mindössze tizenkét éves korában csatlakozott a Női Úszó Szövetséghez (Women's Swimming Association). A WSA történelmi jelentőségű szervezet volt, amelynek vezetése és tagjai a nők választójogáért kampányoltak, és azon dolgoztak, hogy több női úszóverseny legyen, illetve több nő vehessen részt az olimpiákon.
Trudy Ederle a WSA vezetőedzőjének, az olasz származású Louis Handley-nek köszönhetően tökéletesítette a gyorsúszását. Az egykori gyorsúszó és vízilabdázó Handley több olimpiai bajnokot is nevelt, ő maga az 1904-es olimpián nyert aranyérmeket. Edzői munkája során tudományos alapokra helyezte az úszást, és jelentős szerepe volt az amerikai crawl, vagyis a mai gyorsúszás fejlesztésében és népszerűsítésében.
1922. augusztus 1-jén a brooklyni Manhattan Beach-en rendezték meg a Nemzetközi Női Hosszútávúszó Bajnokságot, ami három és fél mérföldes (5,6 kilométer) nyílt vízi verseny volt. Ötvenkét női úszó állt rajthoz, köztük olimpiai érmesek. Mindenkit meglepett, hogy a mindössze 15 éves Trudy Ederle csapott győztesként a célba, közel egy perccel a többi versenyző előtt. Megismerték a nevét, és onnantól az úszás feltörekvő csillagaként emlegették. Egy nappal a hihetetlen győzelem után családi otthonukban interjú is készült vele, ahol kijelentette: még több versenyt szeretne nyerni, és részt venne az olimpiai játékokon.
Trudy az első világrekordját 880 yardos (körülbelül 804 méter) gyorsúszásban szerezte, ezzel ő lett a legfiatalabb világcsúcstartó úszásban.
Összesen 29 amerikai országos és világrekordot tartott 1921 és 1925 között.
Nem adta fel az első kudarc után
Az 1924-es Párizsi Olimpiáról egy arannyal és két bronzzal tért haza, és csalódott volt, hogy csupán csapatban, a 4x100 méteres gyorsváltóban tudott a dobogó legfelső fokára állni. Még Franciaországban szöget ütött a fejében a gondolat, hogy első nőként átússza az Angliát és Franciaországot elválasztó La Manche csatornát.
A La Manche csatorna az Atlanti-óceán azon része, amely elválasztja egymástól Anglia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével. Hossza 563 kilométer, legszélesebb részén 240, legkeskenyebb pontján, a Doveri-szorosban pedig 34 kilométer széles. A csatorna feletti felségjogot a part menti országok gyakorolják.
A következő évben az első kísérlete kudarccal zárult. Az úszásra kijelölt napon, augusztus 18-án a dagály elég heves volt, és az öt-hat óránként esedékes árapályváltozás miatt nem lehetett egyenesen úszni, csak cikkcakkban.
Trudy edzője, Jabez Wolffe azt hitte, hogy az éppen pihenőt tartó lány rosszul van, ezért segítséget küldött neki, a britek pedig diszkvalifikálták. A szabályok szerint ugyanis nem érinthette meg senki a vízben úszó sportolót, csak ételt és italt adhattak neki. Egyes vélemények szerint a féltékeny britek miatt volt kénytelen beszállni a hajóba, mások szerint egyértelműen az edző hibázott.
„Ha átjut, ő lesz a világ legelismertebb és leghíresebb nője”
Rá egy évre, 1926-ban újra próbálkozott, de akkor már jobban felkészült a hullámokra és az árapályra.
Korábban használt hagyományos úszódresszét is lecserélte egy általa tervezettre.
A női fürdőruhák akkoriban gyapjúdresszből, harisnyanadrágból és cipőből álltak. Hiába voltak nehézkesek, kényelmetlenek és egy cseppet sem biztonságosak, a testre tapadós változat még tabu volt.
„Tizenkilenc éves, és egy – szinte botrányos – kétrészes selyem fürdőruhát visel. Juhfaggyú és petróleumzselé borítja, rövidre nyírt vörösesbarna hajára szűk úszósapkát húzott. Borostyánszínű úszószemüveg védi a szemét a sós víztől. Számára a tenger nem palaszürke, amilyennek felülről látszik, nem zöld, nem is kék. A szemüvegén át csodás aranyló okkersárga.
Hajnal óta úszik, először huszonnyolc tempóval percenként, most, majdnem tizenkét órával később kicsit lassabban – huszonkettővel vagy huszonnéggyel: egy új kartempóval, amit amerikai tempó néven ismernek.
Ezzel a technikával még soha senki nem szelte át a La Manche csatornát…
Ha átjut, ő lesz a világ legelismertebb és leghíresebb nője”
(részlet a Lány a hullámok hátán című könyvből)
Először az útlevelét kérték
Átjutott.A fiatal úszónő 1926. augusztus 6-án reggel 7 óra 8 perckor indult a franciaországi Cap Gris-Nez-ből, és 14 óra 34 perccel később szállt partra Angliában, a kenti Kingsdownban.
Útja közben állítólag csirkecombot, narancsot és zöldséges csirkelevest majszolt. Az Elzász nevű vontatóhajó kísérte, amin családtagjai, szponzora és két lap újságírói kaptak helyet.
Ez volt az első sportközvetítés, amelynek híreit vezeték nélkül tudták közvetíteni.
A hajóról Londonba ért a jel, ahol az újságok friss információkat szerezhettek a lányról, így óriási tömeg várta, amikor partra ért.
A „hullámok királynője” – a sajtó ezt a nevet adta neki – a partra érve alig tudott lábra állni. Arca kissé felpüffedt a hullámoktól, a nyelve bedagadt a sok sós víztől, alig tudott beszélni, ráadásul számos medúzacsípés borította a testét. Az első ember, aki üdvözölte, egy brit bevándorlási tiszt volt, aki az útlevelét kérte.
Ő volt az első nő, aki képes volt átúszni a 34 kilométer hosszú, árapályokkal, kétméteres hullámokkal, különösen hideg vízzel és rendkívül sok medúzával teli La Manche csatornát. Előtte csak öt férfi tudta teljesíteni a távot. Ráadásul Ederle az addigi legjobb szintidőt (16 óra 33 perc) is megdöntötte. Rekordja évtizedekig érvényben volt, Florence Chadwick úszónő csak 1950-ben szárnyalta azt túl.
Hallássérült gyerekeket tanított úszni
Hazaérkezésekor Manhattanban parádét rendeztek Ederle tiszteletére, kétmillióan ünnepelték. Calvin Coolidge elnök „Amerika legjobb lányának” nevezte, édesapjától pedig egy hőn áhított tűzpiros sportautót kapott ajándékba.
Sportkarrierje után kevésbé tudta kamatoztatni hírnevét és népszerűségét. 1933-ban elcsúszott otthona lépcsőjén, megsérült a gerince, ami több évre ágyhoz kötötte.35 éves korára a gyermekkori kanyaró következtében szinte teljesen elvesztette hallását.
Élete nagy részében siket gyermekek úszásoktatásával foglalkozott.
2003-ban, 98 évesen egy idősek otthonában hunyt el.
Trudy Ederle történetéből nemcsak könyv, játékfilm is született Lány a hullámok hátán (Young Woman and the Sea) címmel. A 2024-ben bemutatott életrajzi film amerikai-magyar-olasz-angol-francia koprodukcióban készült. A főszerepet Daisy Ridley játssza, a filmet Joachim Rønning rendezte, a forgatókönyvet a cikkben többször idézett Glenn Stout-könyv alapján Jeff Nathanson írta. A produkció elkészítésében egy magyar származású látványtervező, Nóra Takács Ekberg is részt vett.
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
