Ahol Szent László megmenekült – Erdély egyik legszebb túrahelye, a Tordai-hasadék
„E helyen a természet nagyszerűségével a történelem varázsa karöltve jár” − írta Orbán Balázs történész a Torda város és környéke című 1889-ben megjelent könyvében a Tordai-hasadékról. Erdély egyik legnépszerűbb természeti látványossága, a Kolozs megyében található mészkőszakadék egyedülálló növényvilágával és nem mindennapi túraútvonalaival várja a történelmi legendákra is éhező kirándulókat.
A víz ereje
„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormózata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli” − írta Jókai Mór az Egy az Isten című könyvében a mészkőhasadékról, amelynek kialakulása 150 millió évvel ezelőtt kezdődött a Torockói-hegységben.
A „Thorda hasadékja” elnevezés először 1291-ben bukkant fel III. Endre király tordai kereskedőknek kiadott kiváltságlevelében. A hasadék keletkezésének történetét 1926-ban Cholnoky Jenő író, földrajztudós írta meg.
Az évezredek során az üledékes és vulkanikus kőzetre mészkő rakódott, ez pedig 150 millió évvel ezelőtt a csapadék hatására karsztosodni kezdett.
Így szép lassan kialakult egy barlangrendszer a mélyben, amely egyszer csak beszakadt. A keletkező hasadékot az évezredek során az ott futó, Aranyosba ömlő Hesdát-patak elmélyítette és kiszélesítette. A 170 hektáron elterülő természeti látványosság hossza közel 1270 méter, a sziklafalak magassága pedig a 250‑350 métert is eléri.
Különleges flóra és fauna
A Tordai-hasadékot botanikai szempontból elsőként Lerchenfeld József tanulmányozta. Az addigi legátfogóbb kutatás Nyárády Erazmus Gyula nevéhez fűződik, aki 1937-ben egy 117 ábrával és térképpel illusztrált monográfiát jelentetett meg. Vizsgálata szerint a területen a Romániában fellelhető 3400 növényfajból 997 megtalálható itt − közülük számos nem él meg máshol Európában. Legjellegzetesebb növényei a merev nyúlfarkfű, a díszes zabfű és a csillogó boglárka, míg a legkülönlegesebbek közé tartozik a magyarföldi husáng és a tordai hagyma.
Nem meglepő, hogy a terület állatvilága is számtalan különlegesség otthonául szolgál: több mint 230 lepke- és 110 madárfaj él itt, többek között szirti sas, vándorsólyom, kuvik, fekete gólya és fülesbagoly. A terület 1938 óta védettséget élvez, mára pedig már élőhely- és madárvédelmi terület, illetve országos védettséggel bíró vadrezervátum.
Napjainkban összesen több mint száz kilométernyi, különböző nehézségi szintű turistaút szeli keresztül-kasul a Tordai-hasadékot, ezek többsége könnyen bejárható. Az útvonalak érintik többek között a Sárga-torony nevű sziklát, a mászókat hívogató Falkolosszust, a Csorgó-forrást, valamint a Balika-barlangokat is. A hasadék két oldalát függőhíd köti össze, félúton pedig a patak kiszélesedő, lassú folyású része, a Danila-tó várja a kirándulókat.
A barlangok titkai
A különleges növények, erdők tarkította hasadék több tucat barlangot rejt, amelyekből harminckettőt tártak fel.
Ezek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, ahol az ásatások során számos őskori leletre, kő-, csont- és fémszerszámok darabjaira, fegyverekre és ékszerekre bukkantak.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a középső paleolitikum korszakában már elődeink itt éltek. „Amint a falakat szemléljük, az egyiken óriási nyílással bíró barlangot veszünk észre. (...) A bejáratot kőfal szűkíti s azontúl magas boltozatú tágas barlangba jutunk, mely mintegy 100 lépés hosszú tágas üreg. Végén egészen összeszűkül s járhatatlanná lesz. (...) Állítólag tó is van benne, valahol mélyen a föld alatt, − legalább a nép azt hiszi. Ha a barlang szélén állva széttekintünk, a völgy túlsó oldalán levő, velünk szemközti falon egy másik barlang tág nyílása látszik, (...). A nép e barlangokat Balika- vagy Bajka-barlangoknak nevezi” − olvasható a Turisták Lapja 1925-ös számában.
A húsz-húsz méter magasságban található barlangok II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kapitányához, Balyka László román betyárhoz kapcsolódnak, akinek alakja a legendák szerint nagy viharban, a villámok fényénél még ma is felbukkan. A Tordai-hasadék barlangjait már évszázadokkal korábban is gyakran használták rejtekhelyként az itt élők. Azonban nem csupán ők maguk bújtak itt el, a közhiedelem szerint például a Kéményseprő-barlang Dárius kincsét rejti, a Tündérvár-barlang pedig Szent György-éjszakáján megnyílik, és tündérek repülnek ki ragyogó kincsekkel.
„Természetes, hogy az ilyen magasztos természeti alakulat eredetét, mint amilyen a Tordai-hasadék, a lakosság a mythos ködébe burkolja. A monda szerint Szent László királyunknak a kunokkal volt e vidéken csatája, mit elvesztvén, a kunok üldözőbe vették s mikor a szent király ezen a hegygerincen lovagolt, mögötte hirtelen megrepedt a hegy s elválasztotta őt üldözőitől” − írta a Turisták Lapja 1925-ben.
Ennek emlékét őrzi a Patkós-kő tetején a király lovának ma is „látható” patkónyoma.
A sziklatömb széthasadására több legenda is született, az akciódúsabb történetek kedvelői szerint a hasadék már a magyar csapat közeledtével kezdett szétnyílni, és a király az utolsó pillanatban tudott átugratni, míg a kunok a mélybe vesztek.
Más források szerint a király kardjával suhintott a sziklára, mire az kettérepedt. Bárhogy is, ez az esemény annyira megragadta a nép fantáziáját, hogy a legenda szerint az ugratás közben László kalapjából kihullott egy szál rozmaring, amely gyökeret eresztett, és mára terebélyes bokorrá nőtt.
Szent László nevéhez fűződik a hasadék egyik forrásának története is. Eszerint a király a kunokkal harcoló vitézeinek életét mentette meg azzal a friss vízzel, amely bárdja nyomán fakadt a kősziklából. A lovának különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak, ugyanis a legendának egy olyan változata is fennmaradt, amely szerint a ló patkójának dobbantására tört fel a forrás, sőt, még olyanról is olvasni, hogy ugyanez a ló orra bukott, és ahol az orrával a követ érte, ott fakadt víz, míg mások szerint elég volt csak ráfújnia a sziklára.
A misztikus történeteknek köszönhetően a hasadék a búcsújárások kedvelt helyszínévé vált. Patkós-kő közelében kápolnát, majd kolostort is építettek, ahová pünkösdkor Szent László megmenekülésének emlékére zarándokoltak ide a hívek.
Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava”
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
