Szülői génrulett – Nyolc tulajdonság, amit az apa örökít át az utódaira

Egy kis öröklődéstan

Az ivarsejtek a szülők génjeinek kombinációját rejtik, minden petesejt és spermium más és más géneket tartalmaz a teljes állományból. Az apa és az anya génjei közül bármelyik bekerülhet a gyermek génállományába, alakítva annak testi és személyiségbeli adottságait és tulajdonságait.

A megtermékenyítés során a petesejt és a spermium egyesülésével az anya és az apa génállománya összekeveredik. Az érett ivarsejtek csak 23 kromoszómából álló kromoszómasort tartalmaznak, de a pete- és a hímivarsejt egyesülésekor az új sejtben, az ún. zigótában ismét 46 kromoszómából álló sejt képződik, amelyben 23 kromoszóma az anya, 23 pedig az apa génállományából származik.

A zigóta létrejöttével tehát egy teljesen egyedi génkombináció jelenik meg. Így lehetséges az, hogy minden ember más és más, bár egyes tulajdonságokban hasonlíthatnak egymásra.

Azt, hogy végül is milyen tulajdonságokkal bír majd az utód, a nemhez kötött öröklődés is befolyásolja. A nemi jelleget a 23. kromoszómapár határozza meg, ahol férfiak esetében a XY, nőknél XX kromoszómapár található. Ezek a kromoszómák a nemi jellegen kívül több más tulajdonságot is meghatároznak, és betegségek, fejlődési rendellenességek is kötődnek hozzájuk. Egy átlagos embernek jelenlegi tudásunk szerint 22-23 ezer génje van, és a gének által meghatározott jellegzetességek között vannak dominánsak és recesszívek. Az utóbbiak olykor egy vagy akár több generációt is átugorva nyilvánulnak csak meg látható, érzékelhető tulajdonságokként – a rokonság nem kis meglepetésére. Így lehetséges, hogy egy sötét hajú és szemű párnak a dédszülők génjeit öröklő, világos szemű és bőrű, szőke gyermeke szülessen.

Az X-kromoszómához kötött öröklődés is lehet recesszív és domináns jellegű. Ha az X-kromoszómához recesszív allél kötődik, például a vérzékenység esetében, akkor ez csak férfiakban jelenik meg, mert a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, így nem tud a helyébe lépni egy másik, ép kromoszóma. Lányoknál az egészséges kromoszómapár pótolni tudja a beteget, így a vérzékenység például azok közé a rendellenességek közé tartozik, amelyeket nők hordozhatnak, de döntően a férfiutódokat betegíti meg.

Lássuk, mely tulajdonságokat örökítenek át inkább az apák utódaikra!

1. A baba neme

A gyermek nemét az határozza meg, hogy a petesejtet megtermékenyítő spermium milyen kromoszómát hordoz. A nők szexkromoszómák tekintetében csak X-szel, míg a férfiak X-szel és Y-nal is rendelkeznek. Ebből következik, hogy az apa hímivarsejtje „dönti” el, hogy egy gyermek fiú vagy lány lesz, mivel az anya az egészhez csak X-et, míg az apa X-et és Y-t is adhat.

Ha az anya X kromoszómájával egy másik X kromoszóma találkozik, akkor lánygyermek, ha pedig Y kromoszóma származik az apától, akkor fiúgyermek születik.

2. Tüsszentési reflex, ha napba nézel

Kizárólag az édesapától öröklődhet az ún. fótikus tüsszentési reflex is. Az emberiség nagyjából 10–35%-a tapasztalja, hogy a napba nézve vagy erős fény hatására tüsszögni kezd. Ez a reflex a tudomány mai állása szerint nem más, mint egy teljesen ártalmatlan idegrendszeri elváltozás: bizonyos embereknél a látásért felelős ideg – amelynek a hatására erős fényt érzékelve a pupilla összehúzódik – túl közel helyezkedik el a tüsszentésért felelős trigeminus ideghez, és erős fény hatására nemcsak a látóideg, de a trigeminus is stimulálódik és ingerületbe jön. Ha az apánál megvan ez a reflex, 50 százalék az esélye, hogy a gyermekei is öröklik.

Kép

Kép: Unsplash / Edi Libedinsky

3. Színtévesztés

A vörös–zöld színtévesztés egy rendellenesség, amely férfiaknál lényegesen gyakoribb, mint nőknél, éppen ezért sokkal valószínűbb, hogy az a családi vonal adja tovább ezt a génmutációt, ahol több férfi is színtévesztő. Egy lánygyerek csak akkor lesz színtévesztő, ha az apja színtévesztő, az anyja pedig hordozza a hibás gént. A zavart az okozza, hogy a színek érzékeléséért felelős ideghártya receptorai, a csapok nem működnek megfelelően vagy a mennyiségük nem elegendő. A rendellenességért egy hibás X-kromoszóma a felelős, és azért érinti jóval nagyobb arányban a férfiakat, mert náluk nincs még egy X kromoszóma, amely ellensúlyozni tudná a problémát (míg a nőknél a második X-kromoszóma viszont igen).

4. Fogazat

Ha az apának jók a fogai, vagy éppen sok problémája van a fogaival, ez a gyerekeinél is nagy valószínűséggel így lesz.

Bár a fogak alakját és méretét mindkét szülőtől örökölhetik, a férfi örökség dominánsabb.

5. Ujjlenyomat

Az ujjlenyomat teljesen egyedi, ami azt jelenti, hogy nem létezik belőle két egyforma – még az ikreknél sem, és még egyazon ember két különböző ujján sem. Ugyanakkor vannak bizonyos jellemzők, amelyek hasonlóságot mutatnak az apáéval (sokkal inkább, mint az anyáéval).

6. Élethossz

Alapvetően attól függ genetikusan az életünk hossza, hogy a DNS-eink részét képező és azt a káros hatásoktól védő telomerek mennyire hosszúak, ebből következően mennyi ideig tudják kifejteni sejtöregedést gátló hatásukat. Minél hosszabbak ezek a telomerek, annál valószínűbb, hogy sokáig. Svéd kutatók állapították meg több évtizedes kutatómunka eredményeként, hogy a telomerek hosszát az apa örökíti tovább az utódaira. (Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az emberi élet hosszát sok tényező együttese határozza meg: többek között, hogy hol, milyen körülmények között él, milyen az életmódja.)

7. Hajlam a mentális betegségekre

Idővel a spermiumok minősége romlik, az idősebb férfiak ezért örökíthetnek át utódjukra nagyobb valószínűséggel hibás géneket. Ez növeli a mentális betegségek, az autizmus, a hiperaktivitás, a bipoláris zavar kockázatát. A szívbetegségben szenvedő férfiak kortól függetlenül átörökíthetik betegségüket a fiúgyermekükre. Ez utóbbit a meddő férfiak is, akiknél a gyermekáldást csak mesterséges úton sikerült létrehozni, továbbadhatják fiaiknak.

8. Testmagasság

Körülbelül 60–80%-ban a testmagasságot az apától és anyától örökölt gének határozzák meg, ezen belül az apák génjei jobban befolyásolják a gyermek testmagasságát, mint az anyáké – a magas férfiaknak általában magas lesz a gyermekük is. A többi pedig az életmódtól, például a táplálkozás minőségétől és az egészségi állapottól függ.

+1: Amikor megjelennek az ősök

Ha kíváncsi vagy, hogyan fog kinézni a gyermeketek, csak vedd elő mindkettőtök családi fotóalbumát! Figyeld meg azokat a fő jellegzetességeket, amikkel a legtöbb rokon rendelkezik (pl. göndör haj, sasorr, nagy metszőfogak, sötét szemszín). Ezek a jellegzetességek dominánsak, és nagy eséllyel a te gyermeked is örökli majd ezeket.

A genetikán túl

A gének meghatározók már az első találkozásnál is – egy kutatás szerint az ösztöneink már első „szippantásra” tudják, hogy az illető, akivel találkoztunk, passzol-e hozzánk genetikailag vagy sem: akivel összeillünk, annak például kedveljük az illatát. Ez sajnos nem jelenti mindig azt, hogy akit ösztönösen hozzánk illőnek érzünk, annak a genetikai örökségével összeadódva majd a legegészségesebb utódokat hozzuk létre. A „gének vonzalmán” felül persze számos egyéb tényező van még, ami alapján végül meghozzuk azt a döntést, hogy valakit párunknak választunk, és vele alapítunk családot.

Genetika ide vagy oda, az ösztönlény-énünkön túl mégiscsak érző, gondolkodó emberek vagyunk, akik elsősorban nem az alapján lesznek szerelmesek, hogy a másik milyen génkészlettel rendelkezik.

A szerelem már csak ilyen: mindent és mindenkit megszépít.

A cikk fő forrásai (ahol további hasznos olvasnivalókat is találhat):
https://www.yourgenome.org/facts/what-is-inheritance
https://www.news-medical.net/life-sciences/Genetic-Inheritance.aspx
https://www.betterhealth.vic.gov.au/health/conditionsandtreatments/genes-and-genetics
https://bhc.hu/betegsegek/szintevesztes_szinvaksag/