A 82 éves Piroska néni a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatra hagyta házát – „A kipihent dolgozókat gyógyult gyerekekre tudjuk váltani”

Hajdúszoboszlótól húsz kilométerre fekszik Nádudvar. A város egyik csendes utcájában álldogál egy kis, ötven négyzetméteres, összkomfortos házikó, takaros kertben. A házat most senki nem lakja, egykori lakója Somogyi Piroska, Piroska néni tavaly decemberben, 82 évesen hunyt el. Így kezdődik a nem mindennapi történetünk.

Egy távolról jött levél

A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatot működtető alapítvány pár hónapja levelet kapott. A hajdúszoboszlói közjegyző levelében az állt, hogy végrendeletében egy nádudvari asszony őket nevezte meg háza örököseként.

„Rögtön elkezdtünk kutakodni az emlékeinkben, hogy mikor kerülhettünk vele kapcsolatba, de nem találtuk ennek nyomát. Kiderült, hogy Piroska egyedül élt, nem volt férje, gyereke. Szomszédjaival, gondozójával beszélgettünk, ők mondták, hogy elképzelhető, hogy a debreceni kórházban találkozott a mentőegységünkkel, vagy egy nádudvari ismerősénél járhattunk. De egyelőre nem tudunk semmilyen bizonyítékot” – meséli László Endre Márton, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítója. 

„Annyit megtudtunk, hogy egész életében sántított, valószínűleg volt egy veleszületett ortopédiai betegsége. Közeli rokonai nem voltak, akik gondoskodtak volna róla. Nyugdíjazásáig a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott növénygondozóként, ami egy nagy figyelmet igénylő munka. Találtunk egy régi munkakönyvet és egy családi fényképalbumot a házában” – folytatja. „Szedtünk egy kis virágot a kertből, nagyon szép rózsái voltak, épp nyíltak. És azzal kimentünk a temetőbe.”

Kép

Kép: Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat

Huszonhárom éve a gyermekmentésben

1999. április 1-jén indult az első magyarországi gyermekrohamkocsi, ezzel a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat nemcsak itthon, de világviszonylatban is úttörő volt. Jelenleg Budapesten kettő gyermekrohamkocsit, Miskolcon és Debrecenben pedig egy-egy gyermekmentő-orvosi autót működtetnek. A 23 év alatt körülbelül 60 ezer gyermekhez jutottak el. A mentésen túl az alapítványuk oktatási tevékenységet is végez: gyermek-sürgősségi ellátásban dolgozó szakembereket, háziorvosokat, illetve a laikusokat is oktatják. Az autókat az Országos Mentőszolgálat mentési rendszerén belül működtetik.
„Ha érkezik a 112-es segélyhívóra egy hívás, és a diszpécser úgy gondolja, hogy súlyos életveszélyes állapotú gyermek a beteg, akkor elindítja a gyermekrohamkocsit Budapesten, vagy vidéken a gyermekmentő-orvosi autót” – magyarázza Márton.

Budapesten az Orczy útról, a józsefvárosi mentőállomásról indulnak, amely 2017 óta működik, vidéken pedig a miskolci vagy a debreceni gyermekklinikáról. A fővárosban a gyermekrohamkocsi 60–70 százalékban végez mentést, például balesetekhez vonulnak ki. A többi esetben úgynevezett őrzött betegszállítást végez kórházak között. Ez lélegeztetett gyerekek szállítását jelenti, akár vidékről Budapestre is.

„Ma Magyarországon a gyermekrohamkocsi az egyetlen olyan egység, amely el tud hozni egy egyéves lélegeztetett gyereket, és órákon át lélegeztetni tudja.

Szokták kérdezni, hogy ez nem kevés-e, de én azt válaszolom, hogy nem, ennyire van igény ebben az országban” – fejti ki az alapító.

Guruló intenzív osztály

Hogyan néz ki egy gyermekrohamkocsi? Lényegében egy guruló mobil intenzív osztályként képzelhetjük el.

 „A legfontosabb, hogy gyermekintenzíves orvos ül rajta. Huszonhárom orvossal dolgozunk a budapesti gyermekkórházakból. Van rajta speciális lélegeztetőgép, amely MR-kompatibilis, azaz be lehet vinni az MR- (mágneses rezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárás – a szerk.) vizsgálatra is. Ez egy érzékeny dolog, mert egy MR-vizsgálóban bármilyen fém katasztrófát okozhat. Ezzel már egy két kilós gyereket is képesek vagyunk lélegeztetni. Másik fontos eszközünk egy profi monitorrendszer, amellyel szívműködéstől kezdve vérnyomáson át többféle értéket tudunk figyelni. Van ultrahangkészülék és egy mini vérgázlabor is az autón, illetve minden más is megtalálható rajta, ami egy klasszikus mentőautón: rögzítőeszközök, gyógyszerek” – sorolja.
Ugyanakkor miden adott ahhoz is, hogy egy felnőttet is el tudjanak látni. „Ha egy balesethez kimegyünk, ahol egy gyermek anyukája is megsérült, nyilván nem mondhatjuk azt, hogy őt nem látjuk el” – fogalmaz.

Budapesten egy gyermekrohamkocsi van, ebben intenzíves orvos ül, emellett van egy másik rohamkocsi is szolgálatban, szakápolóval.

Utóbbi látja el a kevésbé súlyos eseteket, ám mikor műtétre ezzel visznek egy kis beteget egyik kórházból a másikba, akkor az orvosa is felülhet a járműre. Vidéken terepjárókkal közlekednek, amelyeken nincsen hordágy, ketten ülnek benne: az intenzíves orvos és a gépkocsivezető, aki egyben szakápoló is. Ilyenkor a mentés úgynevezett randevú-elven működik: egy baleset helyszínére a gyermekmentők mellett hagyományos mentőegységet is küldenek, akik a helyszínen találkoznak.

Május elején egy csepeli karambol során felborult a koraszülöttmentésben dolgozó Peter Cerny Alapítvány autója, amikor épp egy sürgős esethez siettek. A mentővel ütköző autó sofőrje életét vesztette. Sajnos a baleset miatt az öthónapos csecsemőhöz sem értek oda időben. Ennél a tragikus esetnél a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatot is riasztották. Pár hete pedig az M3-as autópálya bevezető szakaszán egy édesanya élesztette újra a gyermekét, akkor is a gyermekrohamkocsi sietett a helyszínre, ők szállították kórházba az életveszélyes állapotban lévő kislányt.

„A történetekkel nem szoktunk kérkedni, hiszen a munkánk természetes része. Egy buszvezető se újságolja el, hogy sikerült a Széll Kálmán térig elvezetnie egy buszt.

A laikusoknak ez nagy hír, de a mi csapatunknak a hétköznapok kihívásait jelenti” – fogalmaz az alapító.

Kép

László Endre Márton dr. Tövisházi Gyula orvosigazgatóval - Kép: Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat

Piroska néni öröksége

Térjünk vissza a nádudvari házikóhoz, a 82 éves asszony ugyanis végrendeletében nem írt arról, hogyan hasznosítsák azt. Így döntést kellett hozni.

„Nádudvar egy szép település, termálfürdővel, horgásztavakkal, múzeummal, és nagyon közel van Hajdúszoboszló. Felmerült a gondolat, hogy csináljunk pihenőházat Piroska néni ingatlanából. Az autóinkon nagyjából 65–70 ember dolgozik: gépkocsivezetők, mentőápolók, mentőorvosok. A cél, hogy létrehozzunk egy kulcsos házat, ahova akár nyaranta vagy telente lemehetnek egy hétre a családjukkal pihenni.”

Az ötletet nagy lelkesedés fogadta. A szervezetnél sok a kisgyerekes kolléga, akik az egészségügy túlterheltsége miatt sokszor 24 órás szolgálat után mennek még máshová ügyelni, másodállásba. „Az orvosoknak a rohamkocsizás mellett van főállásuk a kórházakban, a sofőröket, ápolókat pedig próbáljuk minden olyan dologba bevonni, amivel plusz jövedelmet tudunk nekik biztosítani: például ők végzik az oktatásokat” – magyarázza Márton.

„Nekünk fontos, hogy a bajtársaink sokáig dolgozzanak velünk, mert az ő tapasztalatukat, tudásukat nagyon nehéz pótolni. Az a mentőápoló, aki húsz éve dolgozik a rohamkocsin, 5–7 ezer ellátásban vett részt. Az ő rutinjára, nyugalmára –amikor egy elgázolt vagy egy leforrázott gyermeket kell ellátni, miközben a családja pánikban van – óriási szükség van. Ilyenkor a csapat higgadtsága, nyugalma, felkészültsége valóban életet ment.

Egy régóta nálunk dolgozó bajtárs szakértelme pótolhatatlan. Évek kellenek, amíg valakinél kialakul ez a rutin”

– mondja.

Közösen újítják fel a házikót

A cél, hogy ebbe a házba majd lemehessenek a munkatársak a családjaikkal kipihenni a stresszt, a fáradalmakat, anélkül, hogy erre súlyos tíz- vagy százezreket kellene elkölteniük.

„Elsőre nem egyértelmű egy laikusnak, de ez közvetetten tényleg életeket ment, mert így a rutinos bajtársak velünk maradnak, nem hagyják el a pályát, nem mennek el kamionozni vagy magánegészségügybe dolgozni. A kipihent dolgozókat gyógyult gyerekekre tudjuk váltani” – szögezi le az alapító.

A ház kívülről nem, belülről viszont felújítást igényel, új konyha, fürdőszoba, bútorok kellenek.

A felújításhoz egyrészt önkénteseket szeretnének toborozni, másrészt a dolgozóik is jelezték már, hogy szívesen segédkeznek.

„Szeretnénk nyár végére elkészülni a nagy részével. Az idő nem hajt minket, mivel nemcsak nyáron, de télen is használható lenne a ház, a közeli termálfürdők ugyanis működnek télen is. Ha már ötven százalékban kihasznált lesz az épület, akkor érdemes hosszú távon is megtartani erre a célra” – teszi hozzá.