Az első magyar Miss Európa, Magyarország első szépségkirálynője világsztár is lehetett volna, de maradt a Balaton Tündére
Az első magyar szépségkirálynő volt, aki Európa – és majdnem a világ – legszebbje is lett. Itthon lelkes tömeg ünnepelte, egyesek viszont bántották, míg külföldön filmszerepeket ajánlottak neki. Végül Budapesten bujkált a háború alatt, majd elfeledték. Pedig a Balaton Tündére, Simon Böske sikere után több mint fél évszázadot kellett várni az újabb magyar helyezésre egy Miss Európa versenyen.
Még ételt is elneveztek a korzók szépéről
Simon Erzsébet – akit gyerekkorától kezdve Böskének becéztek, így később ezen a néven is vált ismertté – 1909. február 15-én, Keszthely Sétáló utcájában született polgári családban. Édesapja, a járási tiszti főorvos dr. Simon Sándor odafigyelt lánya taníttatására: Böske amellett, hogy jól sportolt, németül és angolul is tanult, zongorázni járt. Ahogy ez akkoriban szokás volt, a szőke, kék szemű, magas lány szabadidejében előszeretettel korzózott a Balaton-parti város főutcáján. Barátnői beszélték rá, hogy 16 évesen induljon el a Színházi Élet című újság által szervezett Keszthelyi Korzó Szépe versenyen. Ezt az olvasói szavazatok többségével meg is nyerte, így Siófokon a Balaton Tündére címért is versenybe szállhatott, amelyért a különböző városokból származó „korzók szépei” versengtek. A címet végül ő hódította el, ez azonban még csak a kezdet volt számára.
Húszévesen a 218 induló között az első Miss Hungária szépségversenyre is benevezett.
A döntőt 1929-ben Budapest belvárosában rendezték, a hatalmas érdeklődés miatt a rendőrség biztosította a közlekedés zavartalanságát az Erzsébet körúton. A zsűri elnöke, Maurice de Waleffe francia író, a párizsi Le Journal főszerkesztője így nyilatkozott akkor: „A magyar nőnek ugyanazok a jellemző vonásai, mint a franciának, mindig és mindenkor tetszeni akar. Vagy talán nem is a tetszeni vágyás a szépségük oka, hanem az, hogy heves ázsiai vérük szerencsésen olvad össze az európai lágysággal.”
Simon Böske fél órával a verseny előtt még ágyban volt, nehezen szánta rá magát az indulásra, végül édesanyja, Hoffmann Janka győzködésére öltözött fel, és félórás késéssel érkezett a rendezvényre. Úgy emlékezett, hogy a sarokban üldögélve, a rengeteg csinos versenytársat nézve eszébe sem jutott, hogy megnyerheti a versenyt, végül mégis őrá esett a zsűri választása. A Himnusz hangjaira kapta meg a Miss Hungária feliratú karszalagot, és a következő hetekben az egész ország őt ünnepelte. Partikat rendeztek a tiszteletére, ajándékokkal halmozták el, a fényképével ellátott kártyákat árultak, a balatoni éttermekben pedig megjelent a „Fogas a lá Miss Hungária” névre keresztelt halétel.
Külföldön kiállt a magyarokért, itthon kétségbe vonták a magyarságát
Böske ezzel az 1929-es párizsi Miss Európa megmérettetésre is továbbjutott, édesanyjával az Orient expresszen utazott el a francia fővárosba. Ott ismét az esélytelenek nyugalmával indult a 16 lány között – ő maga a jugoszláv, az angol és a lengyel versenyzőt tartotta a legesélyesebbnek –, de a végén „Mademoiselle Elisabeth Simont” hirdették ki győztesnek. Itt is felhangzott a magyar himnusz, miközben a fejére helyezték a koronát. A versenyt követően Párizsban filmszerepekkel ostromolták, hírességek keresték a kegyeit, egy selyemgyár mintát akart róla elnevezni. A szépségkirálynő – aki a korona mellé 20 ezer dollárt kapott – elidőzött a francia Riviérán is, de nem élt az ajánlatokkal. Pedig a Színházi Élet akkor ezt írta róla: „Ma egész Európa, sőt ha akarja, mind az öt világrész Miss Európa lábai alatt fekszik.”
Sikere nagy dicsőség volt a Trianon által sújtott Magyarországnak, hiszen egy háborút vesztett, volt ellenséges ország lányát a francia köztársasági elnök, a monacói herceg és számos politikus, híresség fogadta.
Böske nyelvtudásánál fogva gond nélkül válaszolt a külföldi újságírók kérdéseire, és minden nyilatkozatában felhívta a figyelmet a megcsonkított Magyarország tragédiájára. A fogadásokon Trianon-jelvénnyel a ruháján jelent meg, egy újságíró meg is jegyezte: többet tett a magyarság ügyéért, mint a politikusok a sok beszéddel. A szélsőjobboldali lapok ugyanakkor a származásáért bántották, az izraelita sajtó viszont az antiszemitizmus elleni győzelemként ünnepelte diadalát.
Márai Sándor ekkor írta róla: „Maga nem is tudja, a maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
A szépségkirálynő több mint egyhónapos külföldi tartózkodás után érkezett haza Budapestre: a Keleti pályaudvaron több száz fős tömeg várta. A kihelyezett kordonok ellenére akkora felbolydulás támadt, hogy lovas rendőröknek kellett rendet tenniük. Ripka Ferenc főpolgármester személyes köszöntője után Böskét a Gellért Szállóba vitték, ahol bált rendeztek a tiszteletére. Másnap Európa szépe jótékony célra egypengős áron autogramot osztott, ám a rendezvényt egy nőkből álló antiszemita csoport megzavarta. „Miss Palesztinának” nevezték őt, és „Nem vagy magyar!” bekiabálásokat intéztek felé. Böskét végül negyedóra erejéig még Horthy Miklós kormányzó is fogadta, aztán édesanyjával hazatért Keszthelyre, amikor már kezdett elege lenni a hirtelen jött hírnévből.
Az utolsó döntetlen és a fájó veszteségek
A világszépe cím is az övé lehetett volna, az amerikai Miss Universe versenyre azonban – amelyen Európából csupa általa legyőzött hölgy vett részt – már nem utazott el. A szintén magyar származású, de osztrák állampolgár Lisl Goldarbeiter helyettesítette, aki meg is nyerte a címet.
Böske azt még vállalta, hogy Franciaországban „összecsap” Miss Amerikával: kettejük versenyét a zsűri döntetlenre hozta ki.
Érdekesség, hogy itthon közben a bátyját, Simon Imre mérnököt is sokan megismerték, az ő nevéhez fűződik számos kávéfőzőtípus feltalálása, mivel akkoriban jelent meg az eszpresszó Magyarországon. Böske pedig először egy gazdag textil-nagykereskedőhöz, Brammer Pálhoz ment feleségül, ám a házasság hamar közös megegyezéses válással végződött. Második férje Jób Dániel, a Vígszínház – Böskénél 30 évvel idősebb – művészeti vezetője lett, akivel a második világháború idején együtt kényszerültek bujkálni. A deportálást szerencsére megúszták – a lány szülei és számos rokona ugyanakkor odaveszett –, de a sajtó többé nem közölt híreket az egykori szépségkirálynőről.
Az emberek Simon Böskét szép lassan elfelejtették. Ő egyre súlyosbodó betegséggel, agysorvadással és abból eredő mozgáskorlátozottsággal küzdött, beszélni is egyre nehezebben tudott. Férjét 1949-ben kirúgták a Vígszínháztól, 1955-ben történt haláláig műfordítóként dolgozott. Özvegyként Böske öccse budapesti lakásában élt, és mindössze 61 éves volt, amikor 1970-ben meghalt. Férjével együtt a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszanak.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Úgy pontozták a csecsemőket, mint a haszonállatokat” – ilyenek voltak a babaszépségversenyek Amerikában a 20. század elején
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
