„Ó, kapitány, kapitányom!” – 72 éves lenne az örök nevettető, Robin Williams
Zárkózott kisfiú volt, ám középiskolában már az osztály legviccesebb tagjának választották. Stand-up comedy előadásai révén a közönség a szívébe zárta, de a filmek hozták el számára a világhírnevet. Legemlékezetesebb alakításait a Holt költők társaságában és a Good Will Huntingban nyújtotta. Kevesen tudják, hogy Budapesten is forgatott: a Hazudós Jakab című háborús filmdrámában magyar színészek is szerepet kaptak. Miért nem játszhatta el Hagrid szerepét a Harry Potterben? Hogyan lettek barátok egy gorillával? És miként fogadta váratlan halálát a világ? A nagyközönség előtt mindig szórta a poénokat, miközben mély depresszióval küzdött. 72 éve született Robin Williams.
Édesanyját próbálta először megnevettetni
Robin McLaurin Williams 1951. július 21-én Chicagóban látta meg a napvilágot, de Detroit külvárosában töltötte gyermekéveit. Édesapja, Robert Fitzgerald Williams a Ford márka vezető tisztviselője volt, míg édesanyja, Laurie McLaurin egykor modellként dolgozott. Utóbbi révén még politikus felmenői is voltak, ükapja ugyanis egykor Mississippit kormányozta. 2001-ben már híres színészként egy interjúban arról beszélt, hogy anyja hatással volt a humorérzékére. Kisfiúként próbálta megnevettetni, hogy felhívja magára a figyelmet.
„Amikor először találkoztunk, kissé zárkózott volt, de csak azért, mert ő volt az új gyerek az iskolában” – mondta róla Jeff Hodgen, Williams egyik általános iskolai osztálytársa.
Szerinte soha nem volt az osztály bohóca, inkább komoly diáknak tartották.
A színész önmagát csendes, visszahúzódó kisfiúként jellemezte, ami egészen addig tartott, amíg nem csatlakozott az iskolai drámacsoporthoz.
Apai és anyai ágon is egy-egy féltestvére, két bátyja volt, de mivel szülei dolgoztak, dadusával töltötte a legtöbb időt. Idővel az iskolában már nyoma sem volt a félénk fiúnak. „Körülbelül három évet töltöttem egy kizárólag fiúkból álló iskolában Detroit közelében. Majdnem olyan volt, mint a Holt költők társaságában… (…) Sokat lökdöstek. Nemcsak fizikai, hanem intellektuális zaklatásban is részem volt. Megkeményített, de visszahúzódóvá is tett. Tartózkodtam az emberektől. De a komédiázáson keresztül megtaláltam a módját, hogy áthidaljam a szakadékot” – fogalmazott később a színész.
A család apja nyugdíjazása után Kaliforniába költözött, ahol Robint 16 évesen a középiskolában az osztály legviccesebb tagjává, egyúttal a sikeres jövőre legkevésbé esélyesnek választották. Az egyetemen politikatudományt kezdett el tanulni, amit nem meglepő módon elég hamar színészetre cserélt. Huszonkét évesen azon mindössze húsz diák egyike volt, akiket felvették Amerika egyik legnívósabb művészeti iskolájába, a New York-i Juilliard-ra, ám azt soha nem végezte el. Ez senkit nem lepett meg, ugyanis Williams zseni volt, és a világhíres iskola konzervatív, klasszikus tanítási stílusa nem illett az egyéniségéhez.
Stand-uptól a Good Will Hunting-ig
Komikusként hamarabb sikert ért el, mint a filmvásznon. Először 1976-ban San Franciscóban lépett fel, majd Los Angelesbe költözött, ahol egy tévéproducer meghívta a tévéshow-jába, ezt követően a televízióban is ismert lett. Önálló stand-up estjein keresztül ismerte meg a közönség. Színészként első nagyobb áttörését a Jó reggelt, Vietnam! (1987) főszerepe jelentette, amely Oscar-jelölést hozott neki. Állítólag forgatókönyv nélkül játszotta el a szerepet, sokat improvizált. A mikrofonon keresztül Elvis Presley, vagy éppen Richard Nixon hangját utánozta.
„Csak hagytuk, hogy forogjanak a kamerák, és sikerült valami újat létrehoznia minden egyes felvételen” – így emlékezett a film producere.
1989-ben eljátszotta az angoltanár szerepét a Holt költők társasága című filmben. Az utolsó, érzelmes jelenet („Ó, kapitány, kapitányom!”) egyes kritikusok szerint egy egész generációt inspirált, és a popkultúra részévé vált. Nyolc évvel később a Good Will Hunting pszichológusaként élete legjobb alakítását nyújtotta, ami még néhány valódi terapeutát is mélyen megérintett. Nem csoda, hogy a szerepért átvehette az Oscar-szobrot. De játszott vígjátékokban is – például Mrs. Doubtfire és Patch Adams –, a felnőtt Pán Péter szerepéért (Hook című film) pedig 25 kilótól kellett megszabadulnia. A Harry Potterben a rendező először neki szánta Hagrid szerepét, ami a színésznek sem lett volna ellenére, azonban J. K. Rowling miatt nem bújhatott az óriás bőrébe, ő ugyanis kizárólag angol színészekkel képzelte el a mozit, Williams pedig tősgyökeres amerikai.
Magyarországon is forgatott
Kevesen tudják, de 1997-ben Budapesten forgatta a Hazudós Jakab című filmet, amelynek főszereplője és producere is volt. A film rendezője a magyar származású Peter Kassovitz, míg operatőre Ragályi Elemér. A történet szerint egy lengyelországi gettóban a végsőkig elgyötört rabok teljesen el vannak zárva a külvilágtól. Egyikük, Jakab Heym (Williams) ezért kitalálja, hogy beszerzett egy rádiót, és a hírek a szövetségesek előrenyomulásáról tudósítanak. Ártatlan tréfának induló akciója azonban annyira felvillanyozza társait, hogy rá kell ébrednie: csak a nem létező rádióból származó hírek képesek lelket önteni a rabokba. Olyan magyar színészek is szerepet kaptak a filmben, mint Igó Éva, Kulka János, Rajhona Ádám és Rudolf Péter. „Szinte végig ott ült a kamera mellett, és nézte az egyes jelenetek próbáit és a felvételt. Rettentő fegyelmezett volt és nagyon felkészült” – idézte fel Igó Éva a forgatást a színész halálakor.
Boldognak tűnt, de mély bánat gyötörte
A nyilvánosság előtt úgy tűnt, mindig szerepet játszik, szórta a poénokat, hogy megnevettesse az embereket. Nem titkolta alkoholproblémáit és házasságai kudarcát. Háromszor nősült, első két házasságából három gyermeke született. Interjúiban óvatosan beszélt a félelmeiről. „Ahányszor depressziós az ember, ott a humor, hogy kirángassa magát belőle” – mondta 1996-ban a The Guardian brit lapnak.
Zseni volt hatalmas életművel, mondta róla John Lloyd brit komikus és televíziós producer. Mindeközben depresszióval küzdött.
Már tudósok is megállapították, hogy a komikusoknál nem ritka a depresszió, a kóros személyiségjegyek.
A színész halála után a brit sajtóban idézték az Oxfordi Egyetem tudósainak kutatását, amelyben több mint 500 brit, amerikai, ausztrál komikust, vegyesen férfiakat és nőket vizsgáltak. Eredményeik szerint extrém, időnként ellentmondásos személyiségjegyekkel rendelkeznek, egyrészt befelé fordulók, depressziósak, szkizoidok, másrészt extrovertáltak és mániások.
„Sokféleképpen kezelik az emberek a depressziójukat, gyakran elszigetelik magukat, mások azonban azzal is csillapíthatják a gyötrő érzések hatását egy ideig, ha megnevettetik a többieket, akik ezért szeretik őket. Sajnos időnként nagyon rövid ideig tart az enyhülés. Amíg tart a nevetés, nincs baj, ám ha hazaért a komikus, mit tud tenni?” – vélekedett Nick Maguire, a Southamptoni Egyetem klinikai pszichológusa.
Az Oscar-díjas és hatszoros Golden Globe-díjas sztár 2014. augusztus 11-én önkezével vetett véget életének észak-karolinai otthonában. Mindössze 63 éves volt. Váratlan halála az egész világon megrázta rajongóit, abban az évben a külföldi hírességek közül Magyarországon is az ő nevére kerestek rá a legtöbben a Google keresőjében. Nem sokkal korábban Parkinson-kórral diagnosztizálták, és a Lewy bodies nevű demencia tünetei is jelentkeztek nála. „Minden erejével azon volt, hogy kezelje a problémáit, ő volt a legbátrabb ember, akit valaha ismertem. „Az utolsó hónapban már nem ment neki. Mintha átszakadt volna a gát” – fogalmazott halála után a felesége, Susan.
Koko, a gorilla is meggyászolta
Nagy állat- és természetvédő volt, 2001-ben például felkeresett Kaliforniában egy a gorillák védelmére létrejött alapítványt, ahol egy óriási emberszabásúval egészen különös kapcsolatot alakított ki. Nevettek, csiklandozták és megölelték egymást – úgy viselkedtek, akárcsak két régi jó barát.
A nevetés örömét osztották meg egymással. Koko ugyanis értette, amit az emberek mondtak neki, több mint ezer amerikai jelnyelvi kézjelet tudott és használt arra, hogy érzelmeit, gondolatait kifejezze. A majom még a komikus szemüvegét is levette és felpróbálta. Sőt elvette a tárcáját, és „ellenőrizte a személyi igazolványát”, hogy biztosan a híres Robin Williams-szel van-e dolga.
Az óriási állat hat hónapja vesztette el gorillapajtását, akivel gyermekkorától együtt nevelkedtek, és gondozói azóta nem látták boldognak.
A színésznek viszont még Koko-t is sikerült megnevettetnie. De nemcsak ő vidította fel a gorillát, ez kölcsönös volt: Robin Williams-et is önfeledtnek látták a találkozás ideje alatt, mintha kicserélődött volna. A rendkívül intelligens nőstény gorilla sok-sok évvel találkozásuk után állítólag meghallotta, amikor gondozója a telefonban Robin Williams haláláról beszélt: nagyon szomorú lett és meggyászolta „barátját”.
Források:
MTI Hírarchívum
https://port.hu/adatlap/film/tv/hazudos-jakab-jakob-the-liar/movie-17444
https://en.wikipedia.org/wiki/Robin_Williams
https://www.today.com/pets/robin-williams-mourned-koko-gorilla-1d80056867
https://web.archive.org/web/20140813081506/http://www.chicagotribune.com/suburbs/lake-forest-lake-bluff/ct-robin-williams-childhood-memories-met-20140813-story.html
https://www.washingtonpost.com/news/answer-sheet/wp/2014/08/11/how-robin-williams-joked-about-school/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
60 éves Jim Carrey, a világhírű szomorú bohóc, aki gyerekként anyját akarta felvidítani
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
