Olyan szerelem volt az övék, amire nincs megfelelő hasonlat

„Elkezdtünk pletykálni róluk, Magdaként és Tiborként emlegetni őket, mintha csak az ismerőseink lennének”Krajcsi Nikolett és Mészáros Tibor színészházaspár Szabó Magda és Szobotka Tibor íróházaspár kapcsolatának történetét dolgozza fel a „Magda, a Szabó” című kétszemélyes utazódarabban. 

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook
Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Honnan jött az ötlet, hogy színdarab készüljön Szabó Magda és Szobotka Tibor közös életéről?

Mészáros Tibor: Porkoláb Gyöngyi, az előadás produkciós vezetője, a „CSAK egy nő?!” és a „CSAK 1 Est” programsorozat alapítója keresett meg minket azzal az ötlettel, hogy állítsunk színre egy olyan egyfelvonásos darabot, amelyik Szabó Magdát, az embert, a nőt, a feleséget mutatja be, bepillantást engedve élete négy fal között játszódó területeire is. Azt kérte, hogy mutassuk meg azokat a viszonyulásokat, igazodási pontokat, amelyek az írónőt is meghatározták, és a ma embere számára is irányt mutathatnak. Eredetileg kizárólag Szabó Magdára akartunk fókuszálni, ám az életművét olvasva egyértelművé vált számunkra, hogy a férjéhez fűződő kapcsolatra kell helyeznünk a hangsúlyt.

– Hogyan állítottátok össze a darabot?

Krajcsi Nikolett: Az előadást hosszú kutatómunka, könyvtárba járás előzte meg: a legfőbb forrásaink Szabó Magda naplói, levelezései és interjúi voltak, így a házasságáról szóló „Nyusziék” és a férje halála után íródott „Liber Mortis”, emellett Keczán Mariann Szabó Magda-kutató is sokat segített. A személyes hangvételű sorokat olvasva a két író egészen új arcát ismertük meg.

– Mi volt számotokra a legmeglepőbb, amit megtudtatok róluk?

Mészáros Tibor: Maga az életük. Más életutat jártak be, ám az otthonról hozott különböző mentalitás az ő esetükben nem kioltotta, hanem erősítette egymást.

Összeillettek, mint a puzzle: ami az egyikőjükből hiányzott, azt kiegészítette a másik. De a kapcsolatuk érzelmi túlfűtöttsége is nagyon meglepő volt számunkra: Szabó Magda arcpirító őszinteséggel írt a házaséletükről, így a szexualitásról is.

Krajcsi Nikolett: Rengeteg saját játékuk volt, nyelvi párbajok, egymás becézése, Magda például Apjámnak szólította a férjét. Máskor azzal szórakoztatták egymást, hogy valamelyikük csak magánhangzókban beszélt, és a másiknak ki kellett találnia, milyen szóra gondolt.

Mészáros Tibor: Ennek később szomorú aktualitása lett, amikor Szobotka Tibor agyvérzése következtében csak magánhangzókat volt képes kiejteni – mintha előre készültek volna a nehéz időkre.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Hogyan indult ez a szenvedélyes szerelem?

Mészáros Tibor: Szobotka Tibor már ismert író volt, amikor bemutatták neki a pályakezdő Szabó Magdát egy lehetséges együttműködés reményében. Az első találkozásra egy angol író közönségtalálkozóján került sor, ahová nem a másik miatt mentek el, sokkal jobban foglalkoztatta őket a svédasztal. De amikor Magda megpillantotta Tibort, rögtön érezte, hogy vele fogja leélni az életét. Szobotka Tibor, aki bevallottan alsóbbrendűnek tekintette a nőket, és több szeretőt is tartott, akkor figyelt fel rá, amikor megmutatta neki a verseit: lenyűgözte a fiatal nő műveltsége, és egyenrangúnak érezte saját magával. A kezdeti vonzalom fél év alatt, fokozatosan alakult át szerelemmé.

– Mi lehetett az oka Szobotka nőgyűlöletének?

Mészáros Tibor: Nehéz gyerekkora volt, hiszen az eltérő kulturális háttérrel rendelkező szülei állandóan veszekedtek, ami nagyon megviselte. Tizenéves kora óta foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, gátlásos kamaszként nem mert ismerkedni, a nővére udvarolt a nevében a lányoknak.

Később aztán megnősült és gyermeke született, de a háborúban elveszítette a feleségét és a kisbabáját, akiket katonaszökevényként maga temetett el.

Ezek a traumák vélhetőleg erősen hozzájárultak ahhoz, hogy attól kezdve pusztán szexuális eszközként használta a nőket, nem akart ismét érzelmileg kötődni valakihez. Egyfajta védekező mechanizmus lehetett ez a részéről, hogy megkímélje magát egy újabb sérüléstől.

– Az őt ért tragédiának szerepe lehetett abban, hogy Szabó Magdával nem vállaltak közös gyermeket?

Mészáros Tibor: Az írónő egy interjúban úgy fogalmazott, nem akart rabszolgákat szülni a fennálló rendszernek, de nagyon valószínű, hogy a történtek is közrejátszottak az elhatározásukban. Emiatt is mondta Szobotka Tibor, hogy nem akarja magát továbbörökíteni, sem mást szeretni Magdán kívül. Bár maguk döntöttek így, a lehetőség mégis ott lebegett előttük és foglalkoztatta őket, erre utalnak Szabó Magda sorai, miszerint „tizenöt gyerekünk lesz ebből az egy ölelésből” illetve „megfogantam volna, ha engedjük”.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– A két írónak nemcsak a személyisége különbözött, hanem a pályája is ellentétesen alakult. Az energikus, életvidám Magda ünnepelt íróvá vált, az önbizalomhiányos, depresszióra hajlamos Tibor viszont kiszorult az irodalmi életből. Mi az, ami miatt mégis működött a házasságuk?

Krajcsi Nikolett: Szobotka Tibor erőteljes nőképet hozott otthonról, és talán az anyja határozottságát találta meg Magdában, aki pedig az apja tulajdonságait vélte felfedezni az íróban: Szobotka külsőleg és belsőleg egyaránt hasonlított Szabó Elekre. Emellett összekötötte őket a maximalizmusuk is a hivatásukban.

Mészáros Tibor:

Számukra a munka ugyanolyan szent volt, mint a szerelem. Ha valamelyikük dolgozott egy íráson, az a másikat is éltette, olyankor lábujjhegyen járt a lakásban. A férfit a legkevésbé sem zavarta, hogy Magda sikeresebb nála, sőt, arra tette fel az életét, hogy felesége elismert íróvá váljon, akár a saját sikertelensége árán is.

A Bárány Boldizsárt például az ő közbenjárásának köszönhetően adták ki, amiben jobban hitt, mint a saját novelláskötetében. Később Szabó Magda is segített volna a férjének, ám ezt dühösen elutasította, mert nem általa akart érvényesülni. Nem csupán a rendszer hibája tehát, hogy nem lett része a kánonnak: volt benne egy tüske, amiért mellőzték az irodalmi életben, és amikor később érdeklődni kezdtek a munkái iránt, dacból, sértettségből nem mutatta meg azokat. Néhány írását Szabó Magda előtt is titokban tartotta.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Az írónő több könyvében is emléket állít férjének. Szobotka Tibor is írt Szabó Magdáról?

Krajcsi Nikolett: A naplóiban igen, de ezek egyáltalán nem olyan szenvedélyesek, mint az írónő kitárulkozásai, annál ő jóval gátlásosabb volt. A megismerkedésükkor például csak annyit jegyzett fel róla, hogy szépnek találja, és hogy az anyjáéhoz hasonló a járása.

Mészáros Tibor: A naplóbejegyzései rendkívül tárgyilagosak: többek között arról ír, hogy hová ment vagy hogy mennyit költött. Utánaolvasva, hogy az adott időszakban mik történtek vele, úgy tűnik, ez menekülés lehetett a részéről, hogy addig se forduljanak gondolatai az elkeseredés vagy akár az öngyilkosság felé. Ennek tükrében óriási mélysége van annak, hogy hogyan nem ír az őt ért fájdalmakról.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Az egyik jelenetben betoppan hozzájuk az írónő egykori vőlegénye, amit férje nem fogad kitörő lelkesedéssel, mire ő Szobotka korábbi szeretőivel vág vissza. Volt alapja a féltékenységüknek?

Mészáros Tibor: Miután Szabó Magda közszereplővé vált, szárnyra keltek pletykák, és ő maga is ír róla, hogy sokan udvaroltak neki, de nyíltan soha nem vádolták meg a másikat megcsalással, ezért igyekeztünk óvatosan kezelni ezt a kérdést. Akármi is az igazság, az nem csorbítja a szerelmüket. A féltékenységi jelenetekkel inkább az volt a célunk, hogy megjelenítsük a parázs vitáikat, amikbe a szenvedély olykor átcsapott – egy-egy hevesebb veszekedés után előfordult, hogy két napig nem szóltak egymáshoz.

Krajcsi Nikolett: Amikor Szobotka Tibornak újra lett állása, ő is felkeltette mások érdeklődését, érdekes módon azonban Szabó Magda kifejezetten büszke volt arra, hogy a férje tetszik másoknak, de rajta kívül nem vesz tudomást más nőről.

– Házaspárként mennyire tudtatok azonosulni a két főszereplővel?

Krajcsi Nikolett: Mialatt Szabó Magda írásait tanulmányoztam, Tibi a Szobotka-naplókat olvasta, és közben izgatottan újságoltuk el a másiknak, ha újabb meglepő részletet tudtunk meg az írókról. Elkezdtünk pletykálni róluk, és Magdaként és Tiborként emlegetni őket, mintha csak az ismerőseink lennének. Amikor összeállt a darab szövegkönyve, hangos olvasópróbákat tartottunk otthon ‒ könyvtárszobájukban ők is gyakran olvastak fel egymásnak.

– Mi jelentette számotokra a legnagyobb kihívást a darab színpadra állítása során?

Mészáros Tibor: Porkoláb Gyöngyi kérésére a mértéktartás, az írónő iránti tisztelet volt a fő vezérelv: ő közeli kapcsolatban állt Szabó Magdával, ezért is éreztük fontosnak mindannyian, hogy női méltóságát, magánéleti érzéseit – mint az anyaság kérdése és a szakmájához, házastársához fűződő viszonya –, ezt szem előtt tartva mutassuk be, úgy, hogy megfelelő kontextusban kerüljenek a néző elé. Tudtuk továbbá, hogy a két szereplőt nem utánzatként szeretnénk megidézni. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a darab első változata két és fél–három órát ölelt fel, de le kellett szűkítenünk hetven percre, így Szabó Magda életének számos fontos mozzanatát kénytelenek voltunk kihagyni, például a Bécsben töltött éveket vagy a kapcsolatát az előző vőlegényével. Szobotka Tibor múltjának részletezésére szintén nem maradt idő, ami egyébként megérne egy külön előadást.

–„Vajon leszünk-e olyan irodalmi házaspár, mint Elisabeth és Robert Browning? Vajon lesz-e belőlünk film valamikor?” – tette fel a kérdést az írónő a Nyusziékban. Ti kikhez tudnátok hasonlítani Szabó Magda és Szobotka Tibor kapcsolatát?

Mészáros Tibor: Néha úgy éreztük, olyanok, akár a Mantovába száműzött örökifjú Rómeó és Júlia, mivel kapcsolatuk legalább olyan mély, mint amilyen a két tragikus sorsú fiatal szerelme. Míg Shakespeare szereplőit saját szüleik állították próbatétel elé, addig őket a politikai rendszer igyekezett ellehetetleníteni. Az író gyakran eljátszott az öngyilkosság gondolatával, akárcsak Rómeó. Nehéz jó választ adni erre a kérdésre. Ahogyan Szobotka is mondta: „Ha meghalsz, meghalok, ez olyan bizonyos, hogy hasonlatot sem kell kitalálni mellé”.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti