„A magas koleszterinszintet nem érzi az ember” – de mi az igazság a jó és a rossz koleszterin kapcsán?

Érelmeszesedés egy egyiptomi múmiában 

A szív- és érrendszeri megbetegedések évente több mint 60 ezer halálesetet okoznak hazánkban, összehasonlításképpen ez olyan, mintha Sopron, Veszprém vagy Békéscsaba évről évre elnéptelenedne. Ez a szám azért is szomorú, mert a szívroham vagy stroke okozta halálozások aránya a koleszterinszint rendszeres szűrésével és egészséges szinten tartásával jelentősen csökkenthető lenne.

Az érelmeszesedés, ami ezeket a megbetegedéseket okozza, egyidős az emberiséggel, olyannyira, hogy már egy ókori egyiptomi hercegnő múmiájának röntgenvizsgálata is kimutatta a jelenlétét.

Milyen életkorban alakulhat ki? Tévhit, hogy csak idős- vagy középkorban. Amikor a koreai háborúban elhunyt fiatal, 22 éves katonákat vizsgálták, majdnem mindenkinél találtak élelmeszesedést. „Megdöbbentően korán indul a folyamat, és nem mindegy, milyen gyorsan halad” – hangsúlyozta dr. Harangi Mariann egyetemi tanár; a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának szakorvosa. Férfiaknál hamarabb indul, de lassabb lefolyású. Nőknél 50 éves korig lassan halad az érfali öregedés, majd a hormonális változások miatt felgyorsul, és 65 éves korukra utolérik a férfiakat.

Számít az is, mit öröklünk a felmenőinktől: vannak, akik lassabban öregednek az érfaluk tekintetében, ők azok, akik megélhetik a 100 évet is szív- és érrendszeri megbetegedés nélkül. Kockázatot jelent azonban a 2-es típusú cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, az autoimmun kórképek vagy fertőzések – ezek miatt felgyorsul az érfali öregedés. A genetikánkat befolyásolni természetesen nem tudjuk, de az életmódunkat igen. Egészségtelen táplálkozás, alkohol, mozgásszegény életmód, elhízás – ezeket kerülni, a cukorbetegséget, magas vérnyomást pedig kezeltetni kell.

„Ne csak a daganatoktól rettegjünk”

„Ez a vezető magyar halálok: minden második ember haláláért szív- és érrendszeri esemény tehető felelőssé” – hívta fel a figyelmet dr. Aradi Dániel egyetemi docens, a Balatonfüredi Állami Szívkórház kardiológus főorvosa. Hangsúlyozta, tudatosítani kellene a társadalomban, hogy „ne csak a daganatoktól rettegjünk.” 

Az összhalálozási adatokat tekintve az Európai Unió átlagához képest körülbelül másfélszerannyi haláleset van Magyarországon, ezeken belül ötven százalék a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás.

Hatvan év egészségben, húsz év betegségben

Nálunk alacsonyabb a várható élettartam, mint Nyugat-Európában. 2019-es adatok szerint az élen járó Spanyolországban 84 év a várható átlagos élettartam, miközben az EU-átlag 81. Magyarországon ez az adat 76,5 év, vagyis ötéves lemaradásban vagyunk. A nők közel hat évvel tovább élnek, mint a férfiak: 2020-ban 72 volt a férfiaknál és 78,7 év a nők esetében a várható átlagos élettartam. Nem biztos, hogy a várható élettartam a jó mérőszám, inkább az, mennyi időt töltünk egészségben. A várható egészségben eltöltött életév hazánkban körülbelül 60. Vagyis amíg aktívak vagyunk, dolgozunk, addig vagyunk egészségesek. Az utána lévő körülbelül 20 évet már betegségben töltjük.

A negatív statisztikákon túl, a ’90-es évektől nagy előrelépések is történetek az egész Európai Unióban. „Az elmúlt 30 évben közel megfeleződött Magyarországon a szívinfaktus okozta halálozások száma. A kardiológia plusz két évet adott az embereknek a várható átlagos élettartam tekintetében” – fogalmazott a főorvos, aki arról is beszélt, hogy a fejlődéshez hozzájárult, hogy megszervezték a szív- és érrendszeri akut ellátást: az infarktusos betegek szívkatéteres laborokba kerülnek, modern terápiákat alkalmaznak a gyógyításukban. 

„Az infarktusellátás tekintetében Nyugat-Európához vagy Amerikához hasonlóan mindent meg tudunk adni a betegeknek az eszközök és a beavatkozások szempontjából” – mondta. Vagyis a technológiai fejlődés eljutott hozzánk, de az elmúlt tíz évben inkább stagnálás jellemzi a keringési betegségek statisztikáit, illetve van egy lemaradás a halálozás tekintetében. Ez több tényezőn múlik. Például azon, hogy a beavatkozások után a betegek hogyan fogadják el a gyógyszeres kezelést. Ebben még bőven van hova fejlődni. Másrészről a magyar infarktusos betegek túl későn kerülnek orvoshoz. 
„A Magyar Kardiológusok Társasága azt javasolja, ha valakinek 15 percet meghaladó egyértelmű mellkasi szorítása vagy váratlan szíveseményre utaló tünete van, hívjon mentőt. 

Mert egy órán belül el kell jutni egy katéteres laborba, ahol 90 percen belül meg kell próbálni kinyitni az elzáródott eret. Ha az elzáródáshoz képest két órán belül megnyitjuk az elzárt eret, akkor nagymértékben megmenthető a szívizomzat. 

Ez az időablak Magyarországon hat órát meghaladó, ami miatt sokkal rosszabbak az esélyek”– összegezte Aradi Dániel. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Az érfal gyulladása a motor, a koleszterin a benzin

A szív- és érrendszeri betegségek döntő többségének hátterében az érelmeszesedés áll. Fiatalkorban elkezdődik a lerakódás, ami kezdetben még nem okoz problémát. Egy idő után viszont már akkorára „hízik”, hogy a vér nem tud megfelelően átfolyni az ereken. Egy adott szervhez kevesebb vér jut el, a folyamat vége pedig az, hogy az ér eldugul: ez szív esetén infarktushoz, agy esetében stroke-hoz vezet. Adott egy 42 éves, dohányos férfi, soha semmi panasza nem volt, mégis infarktusa lett. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy a lassú és békés érelmeszesedés nem mindenkire igaz. Lehet az első tünet az infarktus. 
„A szív- és érrendszeri betegségeket akkor kell kezelni, amikor a kockázati tényezők fennállnak. Nem szabad megvárni, amikor már a páciens érez valamit. A magas koleszterinszintet nem érzi az ember” – magyarázta a kardiológus főorvos. Kiemelte, hogy az érfal és a koleszterinszint egymásra hatnak. Akinek egészséges az érfala, az nagyobb koleszterinszintet is tud tolerálni. De ha az érfal beteg és gyulladásos, ott egy normális koleszterinszint mellett is lehet érelmeszesedés. „Az érelmeszesedés motorja az érfal gyulladása, ennek az üzemanyaga a koleszterin. Leállítjuk a motort, védjük az érfalat, vagy elvesszük az üzemanyagot, csökkentjük a koleszterint” – szemléltette.  

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha már baj van 

A Novartis gyógyszergyártó vállalat 2023-ban indított lakossági szív- és érrendszeri szűrőprogramot. Idén Újbudán, Szegeden és Nyíregyházán több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége. A lakossági szűrések mellett tavaly felmérték azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. Az idős, 60 év fölötti korosztály 36 százaléka jár rendszeresen szűrésre, ezzel szemben a munkaképes korosztályban a 40–60 éveseknek csak a 15 százaléka. Akkor mennek orvoshoz, ha már baj van. 

Mozgással, egészséges étrenddel, dohányzásmentes élettel elsősorban az érrendszert tudjuk kímélni, kevesebb hatásunk van a koleszterinszintünkre. 

A baj az, hogy hiába élünk egészségesen, a modern, nagyvárosi élet olyan új veszélyeket – légszennyezés, zajszennyezés, fényártalom – teremtett, amik érfali betegséget tudnak okozni. 

Az egészséges életmód mellett ezért csökkenteni kell a koleszterinszintünket is.

Minél alacsonyabb, annál jobb 

A vércukornál, vérnyomásnál, testsúlynál is van optimális szint: nem jó, ha túl magas, de az sem, ha túl alacsony. A koleszterinnél viszont ez nem így van: minél alacsonyabb, annál jobban járunk, annál kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Gyakori tévhit, hogy ahhoz, hogy a szervezet jól működjön, sok koleszterinre van szükség, mert abból képződnek a hormonok, az epesavak, a sejtek membránja. Ez csak részigazság. Arra a koleszterinre, ami felgyűlik az érfalban vagy feleslegesen kering a vérben, nincsen szükség.

Mi a jó, mi a rossz? 

HDL: „jó koleszterin”, amely az érfalból képes a máj felé szállítani koleszterint, ezzel számunkra kedvező hatást fejt ki. 
LDL: „rossz koleszterin”, a felesleges maradék, amit ki kell üríteni. A legfontosabb a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából. Genetikailag szabályozott. Folyamatosan figyelni kell, ez az elsődleges célpont, amit befolyásolni tudunk.
Triglicerid: a vérzsírok egyik formája, magas szintje elősegíti a lerakódások kialakulását. A fogyás, a testsúlyvesztés elsősorban ezt csökkenti, nem az LDL-koleszterint.
Lipoprotein (a): a „rossz koleszterinre” ráakadva fokozza a bajokat. Szintén szerepe van az érelmeszesedésben. Genetikailag meghatározott, életünk folyamán nem igazán változik.

Ha csökkentjük valakinek a „rosszkoleszterin-”, azaz LDL-szintjét, vissza tudjuk fordítani az érelmeszesedés folyamatát, ez a kulcs. Egy egészséges fiatalnak is 3 mmol/liter alá érdemes csökkenteni az LDL-koleszterinszintet. (Pontos magyar adatok nincsenek, de például Belgiumban a nőknél 3,2 mmol/liter, míg a férfiaknál 3,4 mmol/liter az átlagos LDL-koleszterinszint.

„Tévhit, hogy ha lecsökkentjük, az káros lesz a hormonoknak, büntetlenül csökkenthetjük akár nullára is” – mondta a belgyógyász szakorvos. 

A fent már említett Lipoprotein (a) kevéssé van benne a köztudatban: a legtöbb ember még sohasem vizsgáltatta meg az Lp(a)-szintjét, ami nem meglepő, hiszen ma Magyarországon az állami egészségügyben nem terjed ki erre a laborvizsgálat.

„Ahhoz, hogy valakinek meghatározzák a koleszterinszintjét, és kiderüljön, mekkora kockázata van nála az érelmeszesedésnek, az összes értékre szükség lenne” – árulta el kérdésünkre Harangi Mariann. Kiemelte, probléma, hogy napjainkban a laborok olyan koleszterinszint-tartományokat tüntetnek fel, amik már elavultak.
„Ha valakinek kijön, hogy 2,8-as a rossz koleszterinje, az jó? Egy 30 éves fiatal hölgynek valószínűleg igen, de egy szívinfarktuson átesett betegnek nagyon nem” – szemléltette egy példával Aradi Dániel.

A magas koleszterinszint elsődleges gyógyszeres kezelése sztatinokkal történik. A szakemberek vallják, ezeknek, mint minden más gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai, de 94–95 százalékban tünet és panasz nélkül tudják szedni az érintettek.