Mit tud az 1830? – Új utakon az ügyeleti ellátás

Októbertől Budapesten is az 1830-at kell hívni olyan esetekben, ha valaki rendelési időn kívül háziorvosi ellátásra szorul, illetve orvosi ügyeleti ellátást venne igénybe. Hétköznaponként délutántól, hétvégente pedig egész nap ez a hívószám az alapellátási ügyeleti telefonszám (alapellátási ügyelet alatt a háziorvosi és az éjszakai ügyeletet értjük), amelynek bevezetését 2023 februárjában kezdték meg Hajdú-Bihar vármegyében. Innentől kezdve az új rendszert – és a hozzá tartozó telefonszámot – egyre több vármegyében tették elérhetővé, mostanra fedte le az ország egészét. 

„Ez pozitív változás, hiszen míg korábban településenként más és más telefonszámon lehetett elérni az ügyeleteket, és azok különböző színvonalúak voltak, addig most minden egységes, átlátható és ellenőrzött. A betegeknek csak egyetlen központi számot – amely a mi ügyeleti hívásfogadóinkhoz fut be – kell megjegyezniük, azon keresztül tudnak segítséget kérni alapellátási ügyekben. 

Sok esetben már az is elég, ha a kollégák orvosi tanáccsal látják el az érintetteket. A munkatársaink szakorvosokat is be tudnak kapcsolni a beszélgetésbe, így telefonos konzultációra is mód nyílhat.

Ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek tíz százalékában ez is elegendő. Megesik például, hogy valaki csak azt szeretné megtudni, hogy milyen típusú harisnyát vegyen fel lábdagadásnál” – mondja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. 

Létezik olyan szolgáltatás is – ennek hivatalos neve Egészségvonal –, amely kifejezetten azért jött létre, hogy azon egészségügyi kérdéseket (akár azt is, hogy egy műfogsorhoz milyen fogkefe való) telefonon keresztül válaszoljanak meg szakemberek. A mentőszolgálat ügyeleti koordinátorai akár ide is át tudják kapcsolni a telefonálókat, és ez hívható közvetlenül is a 1812-es számon (ezt a vonalat nem a mentőszolgálat működteti).

Bajban segíteni

„Bár egészségügyi kérdéseket mi is meg tudunk válaszolni, nekünk a 1830-as vonalon a legfőbb feladatunk az, hogy olyan esetekben segítsünk, ha valakinek ügyeleti ellátásra van szüksége. Ilyenkor azt mi szervezzük meg, ennek pedig többféle módja van. Például, ha valaki nagyon rosszul érzi magát, vagy olyan az általános állapota, esetleg az élethelyzete – például kisgyerekek vannak vele otthon –, hogy nem tudja elhagyni a lakást, akkor ügyeleti kocsit küldünk hozzá. Ilyenkor az érintettet az otthonában látják el az egészségügyi szakemberek. A másik lehetőség, hogy a beteg bemegy a hozzá legközelebbi ügyeleti helyszínre, annak címéről a mentőszolgálat munkatársai is tudnak tájékoztatást adni. 

Ha beszélgetés közben kiderül, hogy komoly bajról van szó – például mellkasi fájdalom és verejtékezés miatt felmerül az infarktus gyanúja –, akkor a kollégák azonnal mentőt riasztanak. 

A központi irányításnak ez is nagy előnye, hiszen így egymás mellett vannak a 1830-as számot kezelő munkatársak és a 112-es vonallal kapcsolatban álló mentésszervezők. A szakemberek a hívások közben egymással is tudnak kommunikálni, és szükség esetén át is tudják egymásnak adni a vonalat” – mondja Győrfi Pál. 

Aki úgy érzi, hogy közvetlen életveszélyről vagy vészhelyzetről van szó, annak továbbra is a 112-es számot kell hívnia, nem a 1830-as vonalat. Ilyenkor ugyanis tényleg minden másodperc számít.

Mennyire súlyos?

„A 1830-as számot olyan esetekben jó hívni, amelyek nem jelentenek közvetlen életveszélyt. Ilyenkor mi a problémákat orvosi szempontból – az úgynevezett NACA-score alapján – osztályozzuk, és egy nullától hétig terjedő skálán helyezzük el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyeleti panaszok, tünetek 95 százaléka négyes besorolás alatti, enyhe egészségi probléma. A négyes, ötös és hatos besorolás már súlyosabbnak számít, ilyen csak elvétve, egy-két százalékos arányban fordul elő. Hetes besorolású hívásból – ez a haláleseteket jelenti – viszont több van, ennek oka egyszerű: az otthoni haláleseteknél a halottvizsgálat és az ügyintézés orvosi feladat. Emiatt van az, hogy ha a háziorvos nem elérhető, akkor a családtagok a központi ügyelethez fordulnak. Ezt leszámítva a telefonhívások többsége enyhe panaszokhoz kapcsolódik. Ilyen lehet például az, ha valakinek fáj a torka, vagy ha valaki azért szeretne bemenni az ügyeletre, mert fáj a feje és furcsán érzi magát, így vérnyomást szeretne méretni” – mondja Győrfi Pál. 

Az ilyen esetek ünnepi időszakokban különösen gyakoriak, mert olyankor a saját háziorvos nem rendel. Arra is van példa, hogy valaki szombat reggel szeretne a gyereke fülfájása miatt ügyeletre menni, mert tart attól, hogy esetleg antibiotikumra lesz szükség, amelynek kiváltása – ha a szedése tényleg indokolt – nem várhat hétfőig, vagy előfordul, hogy valaki egész nap dolgozik, háziorvosához pedig csak azt követően tudna elmenni, hogy befejezte a munkát. A 1830-es ügyeleti szám ilyen esetekben is segítséget jelenthet. 

Az, hogy ilyen jellegű szolgáltatásokra nagy igény van, jól mutatja, hogy az új ügyeleti számra ma már naponta két-három ezer telefon fut be. 

Sok embert látnak el az új ügyeleti rendszerben is: a tavaly februári indulás, majd a folyamatos területi bővülés óta már több mint 870 ezer beteg kereste fel az ügyeleti telephelyek valamelyikét. Ez hétköznaponként országosan 1200 körüli betegszámot jelent, hétvégén pedig közel háromezret. Ehhez csatlakoznak októbertől a fővárosi esetek.