Félóránként eltűnik egy gyerek Magyarországon
Miért szökik el valaki százszor egy gyermekotthonból? Hova szökik? Magyarországon magas a gyermekeltűnések száma, a szakellátásból menekülők pedig könnyen áldozattá válhatnak. Az összes eltűnt kiskorú öt százaléka három hónapon belül sem kerül elő. Soha nem találták meg a hatéves Etant, aki 1979. május 25-én Manhattan-ben iskolába indult, de oda már nem érkezett meg – az ő emlékére hozták létre az eltűnt gyermekek világnapját. A Magyarországi Terre des hommes Alapítvány háttérbeszélgetésén jártunk.
Torzít a körözési rendszer
A hatéves Etan Patz 1979. május 25-én reggel iskolába indult. Elhagyta családi otthonát Manhattan-ben, hogy a két háztömbbel arrébb lévő megállóban felszálljon az iskolabuszra. A kisfiú soha többé nem érkezett meg az iskolába. Az ő emlékére 40 évvel ezelőtt Ronald Reagan amerikai elnök május 25-ét az eltűnt gyermekek világnapjának nyilvánította. Etan volt az első, akinek a fényképe megjelent a boltokban a tejesdobozok oldalán, ami azóta gyakorlattá vált. A nyomozás csak évtizedekkel később ért célt: 2017-ben Pedro Hernandezt 25 év börtönre ítélték a kisfiú elrablásáért és megöléséért. A világnap kapcsán a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány a Magvető Caféba kerekasztalbeszélgetést szervezett.
Az Európai Unióban évente több mint 250 ezer gyerek tűnik el, ami mögött jellemzően konfliktus, bántalmazás, erőszak húzódik meg. Néhány éve az EU-ban a gyermekkereskedelem összes regisztrált áldozatának közel fele magyar állampolgár volt. Itthon 30 percenként jelentenek be gyerekeltűnést. Ha három hónapon belül nem kerül elő egy kiskorú, akkor határozottan eltűntnek nyilvánítják, ezeknek az ügyeknek az elévülése 90 év.
Oláh-Paulon László rendőr alezredes 20 éve a bűnmegelőzésben dolgozik „Egyéne válogatja, miért tűnik el valaki” – szögezte le. Családi ok, iskolai ok, egyéb ok – amikor bejelentés történik, ezek egyikét jelöli meg a rendőr. Hangsúlyozta, Magyarországon azért is magas az eltűnések száma, mert más országokéhoz képest valószínűleg szigorúbb a körözési rendszer.
Például, ha egy gyerek állami gondoskodásban él, és 16 órára nem megy vissza az intézménybe, 16:30-kor már elküldi az intézményvezető az értesítést a rendőrségre.
Így bekerül a nyilvántartásba, eltűnésnek értékelik az esetet akkor is, ha este 10-re megérkezik. Az is előfordul, hogy egy gyerek újra és újra eltűnik. Baranya megyében egy 16 éves lány egymaga százszor tűnt el, illetve ment el a gyermekotthonból néhány napra vagy órára.
A gyermekotthonok világa – „Vágyni fog haza!”
Az ombudsmani hivatal 2012-ben a gyermekeltűnések kapcsán átfogó vizsgálatot végzett. Azt találták, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból gyakran szöknek meg, illetve vannak távol engedély nélkül a gyerekek. „Sokszor 12–14 éves kor fölött emelik ki őket a családból. Bármilyen rossz is a család, ahonnan kiemelik, a gyerek nem örömmel fog bevonulni a gyermekotthonba. Vágyni fog haza! Lehet, már meg sem érkezik az intézménybe, vagy megérkezik, de negyedórán belül már ott sincs” – szemlélteti a helyzetet Győrffy Zsuzsanna, az ombudsman munkatársa. Ilyenkor megindul a körözés, a rendőrök megtalálják, majd visszaviszik a gyereket, ami ismétlődhet újra és újra. A tinédzser lányoknak ilyenkor már párkapcsolatuk van, elmennek a barátjukhoz, nála laknak, a terhesség sem ritka.
De mi tarthat meg egy gyereket az intézményben? Lényeges, hogy az otthonban dolgozó szakemberek és a kortárs csoport hogyan fogad egy új beköltözőt. Volt egy olyan vizsgálat is, amelyből kiderült, hogy a gyerekek 30 százalékát anyagi okok miatt emelik ki a családból. „Ha a nagyon rossz anyagi körülmények közül az érintett egy olyan gyermekotthonba kerül, ahol gyakorlatilag nincs jobb helyzetben, mert lelakott bútorok, nagyon szegényes körülmények fogadják, illetve nincs megfelelően képzett szakembergárda sem, akkor mi tartsa őt abban az intézményben?” – tette fel a kérdést Győrffy Zsuzsanna.
Ha bújtatnak egy gyereket, a törvény szerint a rendőr bemehet a házba, és elhozhatja. De nem mindig kell hosszan keresni valakit, a korábban már említett tizenéves lányt sem kellett.
„Ő majdnem száz alkalommal a szüleihez ment haza” – mesélte a szívszorító esetet a rendőr alezredes.
De előfordul, hogy valaki hetekig, hónapokig az utcán csavarog, például Szabolcsból feljön egy gyerek a fővárosba. Ha a rendőrök igazoltatják, általában az Alföldi utcába, hivatalos nevén az 1. számú Befogadó Gyermekotthonba viszik. A 14 éven felüli lányoknál pedig sajnos jellemző a prostitúció.
Jobb lenne máshol
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz is jönnek hívások gyermekeltűnések ügyében, sokszor jogellenes elvitel kapcsán kérnek tőlük segítséget a szülők. Jellemző, hogy válóper miatt az egyik szülő elviszi a gyereket, a másik pedig nem tudja, hol van. „Egy kamasz jellemzően akkor hív, amikor elkezd azon gondolkodni, jobb lenne neki máshol. El akar szökni” – magyarázta Táler Orsolya, a Kék Vonal ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy a szakellátásnak nincs megtartóereje. Gyakran folyamatos szökésben, ki-be járkálásban vannak a kiskorúak, és azt, hogy ez potenciálisan emberkereskedelem szempontjából veszélyes, nem látják reálisan.
Magyarországon 2022-ben 22 500 gyerek volt szakellátásban, tavaly a fővárosban 1800 gyermekkel dolgoztak. Ha kiemelik őket a családjukból, befogadóotthonba kerülnek, ahol nagyon erősen jelentkezik a traumatizáltságuk. Itt nagyon sok időt eltöltenek anélkül, hogy kijelölnék a számukra a nekik megfelelő gondozási helyet „Nem árulok el titkot, ha azt mondom, ezen a területen is nagy a szakemberek fluktuációja, holott ezeknek a gyerekeknek az állandóság kellene. A befogadóotthonokba nagyon nehéz pszichológust találni” – hangsúlyozta Fedorkó Julianna, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) gyermekvédelmi gyámja.
„Elveszik a jövője”
Ezért is magas a szökések száma. Tavaly 15 ezer körözést adott ki a rendőrség, ebbe beletartozik az is, ha valaki sokszor szökött el. A fővárosi Tegyesz 2022-ben 1003 körözést adott ki, az eltűntként nyilvántartott – azaz három hónapnál tovább távol tartózkodott – gyerekek száma pedig 70 volt.
„Az esetek 30 százalékában 24 órán belül meglesznek ezek a fiatalok, a másik 30 százalék egy héten belül, a következő 35 százalék egy hónapon belül előkerül.”
„Az összes eltűnéses eset 5 százaléka kilencven napon túli történet. Ők a tényleges eltűntek, az országos és a budapesti adatok ebben megegyeznek” – fogalmazott Oláh-Paulon László.
Megelőzési céllal évek óta játsszák a Kiállok érted című színdarabot, amely egy lakóotthonból elszökött lány road-movie-ja. Az előadással járják az ország gyermekotthonait, valamint rendőröknek is bemutatják azt. A Láthatáron Csoport és a KV Társulat színdarabja és a hozzá kapcsolódó feldolgozóprogram elsősorban a prostituálttá válás és az emberkereskedelem veszélyének kitett fiatalok lehetőségeit és az áldozattá válás folyamatát vizsgálja.
A rendőrök szállítóként működnek közre a gyermekotthonokból eltűntek esetében, holott sem elég emberük, sem elég autójuk nincs ehhez. Ugyanilyen gondokkal küzdenek a gyermekvédelmi gyámok is, Táler Orsolya szerint rendszerszintű problémák vannak. Ha például egy gyereknek speciális intézmény kellene, nem tudják áthelyezni, mert négyéves várólista van. A gyerekek többsége 12 éves kor felett kerül be az otthonokba, már iskolai lemaradással. „Tizenhárom éves gyerek, és még csak harmadikos… Elveszik a jövője, 16–18 évesen funkcionális, akár tényleges analfabéta. Múlt héten egy befogadóotthonban jártam: a papíron ötödik osztályos gyerek a másodikos munkafüzetet töltötte ki, a kilencéves kishúga másodszor járja az elsőt. Így vesznek el az állam gyerekei” – szemléltette Győrffy Zsuzsanna.
Van az a bizonyos öt százalék, akik baleset, tragédia, eltévedés, bűncselekmény okán tűnnek el. Március végén bejárta a sajtót a hír, hogy egy ötéves autista kisfiú tűnt el egy délután tolna-mözsi otthonukból. A keresésbe a rendőrség mellett polgárőrök, önkéntes mentőkutyások és a TEK is bekapcsolódott. Másnap délután a falu határában lévő vetésben találták őt meg, szerencsére komoly baja nem esett.
„A társadalom nagyon érzékeny, ha gyerekek ilyen körülmények között tűnnek el, de egy gyermekotthon esetében sajnos más a helyzet” – vélekedett a rendőr alezredes.
Ha egy állami nevelés alatt álló gyermek bűncselekmény áldozatává válik, kihallgatását a rendőrség gyermekbarát meghallgatóhelyiségekben végzi, ahol a kiskorú mellett a gyámja is ott lehet. Ilyen a Tegyesz Alföldi utcai otthonában, Szombathelyen, Békéscsabán, Gyulán és Debrecenben is van. Pár éven belül az egész országot szeretnék lefedni.
Kiskorú menekültek Ukrajnából
Az orosz-ukrán háború kitörése óta érkeztek hozzánk kísérő nélküli kiskorúak is, igaz, a hivatalos adatok szerint nem sokan. 40–50 fő érkezett, akiket a fóti gyermekvárosban helyeztek el. Fedorkó Julianna elmondta, hogy a többségük már Ukrajnába is menekültként érkezett: Nigériából, Tunéziából, Szíriából vagy éppen Mozambikból. Jelenleg csak hárman vannak Fóton, ugyanis akik harmadik országból érkeztek, továbbmentek Nyugat-Európába. Egy nigériai fiatal adott be nálunk menedékkérelmet, de ezt még nem bírálták el. „Onnantól kezdve, hogy valaki átlépi a schengeni határt, azt, hogy Európán belül hogyan mozog, és éppen hol van, senki sem tudja…Sok eset marad a szürke zónában” – vélekedett Táler Orsolya.
Oláh-Paulon László hangsúlyozta, hogy a harmadik országbeli menekültek számára a háború kezdetekor kinyílt a határ, tavaly februártól akár papír nélkül is fogadták őket, de nem jöttek tömegesen egyedül kiskorúak. „Előfordult, hogy valaki rossz vonatra szállt, és amikor a gyerek Budapestre ért, már megvolt az a vonat, amelyik viszi a szülei után Lengyelországba” – mondta. Hozzátette, ők nem találkoztak olyan bandákkal, akik szexuális kizsákmányolás céljából fiatal lányokra vadásztak volna a határon. Ilyen bejelentések nem érkeztek hozzájuk, vagy az esetek rejtve maradtak.
Mit tehetek én?
A közösségi média is hatékony segítség lehet a keresésben, de célszerű mindig a hivatalos police.hu-s posztot megosztani. Hogy hogyan ismerhetjük fel, ha egy gyerek veszélyben van? Például, ha feszültebben viselkedik az óvodában, iskolában, mint szokott. Ha úgy érezzük, egy gyerek akár a saját családjában is veszélyben lehet, meg kell tenni a bejelentést.
„Felnőttként minden gyerek felé felelősségem van. Ne nézzünk félre” – hívta fel a figyelmet a Kék Vonal pszichológusa.
Ma a társadalom, ha nem elég nagy a hírverés, talán érzéketlen is a gyermekei felé. Pedig, ahogy a beszélgetésen is elhangzott: „ez az ügy fontos, nemcsak a világnapon, hanem mindennap”.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>