Valóban olyan biztonságosak a randiappok, mint ahogyan azt állítják?

Az online világban manapság gombamód szaporodnak a közösségi oldalakon, e-mailekben vagy a felugró hirdetésekbe ágyazott internetes csalások, amelyek révén pénzt vagy személyes adatokat szeretnének kicsalni az elkövetők.  A sorból a társkereső applikációk sem maradnak ki, így érdemes résen lenni ezek használatakor is!

Technikailag biztonságosabbak, ám még veszélyesek a randiappok

A Kaspersky 2017-es kutatását felülvizsgálva 2021-ben ismét elemzés alá vetette a legnépszerűbb társkereső oldalakat, mint a Tinder, OkCupid vagy Bumble. A koronavírus-járvány beköszöntével az online társkeresés népszerűsége is megugrott, így a digitális adatmegosztás is nem várt mértékben nőtt. Az előző években több száz felhasználó esett már áldozatul különféle online csalásnak a nagymértékű információmegosztás következtében. 2021-re viszont a biztonsági fejlettség elérte azt a szintet, hogy a randiappok technikailag sokkal biztonságosabbnak tekinthetők az adatátvitel tekintetében. A felmérés szerint

már egyetlen randioldal sem használt titkosítás nélküli HTTP protokollt, de ha mégsem lenne biztonságos a protokoll, akkor az oldal és a felhasználó közötti adatküldés meghiúsul.

Azt, hogy biztonságos oldalon járunk-e, mi magunk is ellenőrizhetjük egy egyszerű trükkel: a böngészősáv bal sávjában, a domain név mellett, ha megjelenik a lakat ikon, akkor az a HTTPS titkosított protokollt jelenti, ezáltal az adatátvitel a weboldal és a felhasználó között biztonságos marad.

Veszélyforrás, ha közösségi média profilunkkal regisztrálunk és még a helyünket is megadjuk

A fentiek ellenére még mindig számos adatvédelmi kétely övezi a társkereső applikációkat. Ma is bevált szokás, hogy néhány applikáció esetén a már létező közösségi média profilunkkal regisztrálunk, csupán egy gombnyomásra. Látszólag néhány adat helyett azonban így számtalan szenzitív adathoz adunk hozzáférést az üzemeltetőknek a háttérben. Emellett egyes alkalmazások, mint például a Tinder, kötelezővé teszi a felhasználók számára a tartózkodási helyük megosztását is. Az ilyen jellegű adatok – mint a tartózkodási hely vagy munkahely – olyan kiberzaklatásnak vagy netán fizikai zaklatásnak teheti ki a felhasználót, amelyre nem is gondolna. Néhány biztonsági funkció már elérhető a legnépszerűbb oldalak kínálatában is, ám például a tartózkodási hely manuális megadása vagy a fotók elhomályosítása még csak fizetős funkcióként érhető el.

Kép

Kép: Freepik

A zaklatás új típusa: a doxolás

Senki sem tudja pontosan, mégis bárkivel megeshet a doxolás jelensége. A randiappokban megadott szenzitív adatok igen kívánatosak az adathalász bűnözők számára, így számtalan lehetőséget megragadnak a nyerészkedés céljából.

A doxolás azt jelenti, hogy egy internetfelhasználóról személyes információkat gyűjtenek és tesznek közzé az illető akarata ellenére – legtöbbször az adathalászat és a pénzszerzés lehetőségét összemosva.

Persze bizonyos összegért cserébe az illető adatai nem szivárognak ki az online világba. Emellett az elkövetőket különböző személyes okok is motiválhatják, mint a féltékenység vagy az igazságérzetük megsértése.

Így növelhetjük biztonságunkat a társkereső oldalakon

A szakembereknek néhány jó tanácsa van arra vonatkozóan, hogy tehetjük biztonságosabbá jelenlétünket és adatainkat a randiappok használatakor. Kerüljük a túl személyes adatok megadását, mint a munkahelyünk vagy tartózkodási helyünk, és lehetőleg ne másik közösségi média profilunkkal regisztráljunk a társkereső oldalakra. Emellett, ha van rá lehetőség, célszerű kétlépcsős hitelesítést beállítani, és érdemes kizárólag az appokba beépített üzenetküldő felületeken csevegni. Ha a randiappon megismert „match” arra kérne minket, hogy telepítsünk vagy töltsünk le egy alkalmazást, esetleg olyan kérdéseket tenne fel, amelyek a biztonságunkat érintik, mindenképp szakítsuk meg a kapcsolatot.