A sokszínűség esszenciája – Barangolás Tokaj-Hegyalján

Mi van a „puttonyban”? 

A tokaji bor mindig is fejedelmi ajándék volt. Hatására megenyhült az ellenség, kegyelmet adott a király, és sikerült vele nyélbe ütni néhány magas rangú házasságot. Közvetített és közölt, eladott és vett. A legnagyobb „bordiplomata” kétségkívül II. Rákóczi Ferenc volt, de mások is szívesen éltek és élnek ma is titokzatos erejével. A helyi szőlőskertekről 1251-ből maradt fenn az első írásos feljegyzés. A régió jellegzetes szőlőfajtáiból – mint a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar – sok száz éve készülnek itt a kiváló édes és száraz fehérborok. 

Igaz, Tokaj neve az aszúval vált eggyé, de azt már kevesen tudják, hogy létrejöttéhez miféle szerencsés együttállásra van szükség. 

A szőlőbogyón ugyanis október végén telepszik meg a Botryitis cinerea nevű gomba, amely ezen a tájon nemesrothadást idéz elő, és átalakítja a gyümölcs ízét. 

Ez a gomba másutt a borászok réme, mivel szürkerothadással sújtja a szőlőt. Ezért is mondják, hogy nincs a világon még egy ilyen borvidék, ahol a talaj, a szőlőfajták és a klíma ennyire kedvező volna.  

S mit rejtenek a puttonyok? Egy gönci hordónyi, vagyis 136, 6 liternyi alapborba ahány puttony aszút tesznek, annyi puttonyos lesz a bor. Korábban találkozhattunk három- vagy négyputtonyos borokkal is, de a jelenlegi bortörvényi szabályozás szerint az aszú csak öt- vagy hatputtonyos lehet. Itt kell szót ejtenünk a tokaji esszenciáról, a borvidék legfenségesebb csemegeboráról, amely csak a legjobb minőségű évjáratokban, szemenként szüretelt, aszúsodott szőlőszemekből készül. 

Ez a lassú csöpögéssel nyert, sűrű, mézszerű és sötét borostyán színű, olajos szőlőlé rendkívül magas cukortartalommal és minimális alkoholtartalommal bír, és a világ legritkább és legdrágább desszertborai közé tartozik. S hogy mennyit kóstál? Álljon itt példaként egy figyelemre méltó adat. Igaz, ez a kivételesnél is kivételesebb, a Royal Tokaji Essencia 2008 – Exkluzív Magnum Különkiadása, amelyből mindössze tizennyolc darab, másfél literes palack készült. Egy palack ára jelenleg 12 millió forint… 

Több borász is vallja, hogy csodaként éli meg a folyamatot, amely során a gyümölcsből bor lesz, s az átalakulás még akkor is tart, miután a nedűt üvegbe töltik. 

S hogy minél öregebb, annál jobb? Ez tévhit.

Egy idő után minden palackba zárt „nektár” fölött eljár az idő. Igaz, egy aszú több mint száz év eltelte után, egy száraz furmint harminc év után is élvezhető.  

Kép

Kép: Képmás Illusztráció – Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség

Mit rejtenek a pincék? 

E fenti kérdésre egyszerű lehetne a válasz: hordókat és bennük bort. De az itteni pincék nem ilyen „egyszerűek”. Falukat (ugyancsak) egy penészgomba, a nemes pincepenész (Zasmidium cellare) borítja, amely a világon itt, illetve a Rajna mentén fordul csak elő, s a közvélekedés szerint jót tesz a bor érésének. 

A pincesorok közül a Gombos-hegyi és a Kőporosi a legkedveltebb turistacélpontok. Mindkettőt Hercegkúton találjuk. A település hajdan Rákóczi-birtok volt, majd a szabadságharc bukása után svábok érkeztek ide, akik hamarosan nekiálltak a szőlőtermesztésnek. Pincéiket a jellegzetes, háromszög alakú bejárataikról messziről felismerni. Az akár negyvenméteres járatok többszintes rendszert alkotnak, amelyben a helyi borászatok ma is érlelik nedűiket.  

Izgalmasak Sátoraljaújhely labirintusszerű pincéi is, valamint a vadregényes Zsólyomka-völgyben lévő sor. Érdemes felkeresni a tolcsvai, sárospataki, abaújszántói társaikat is. Látogatásunk előtt azonban ajánlatos előre időpontot foglalni mindenütt. A pincék mellett a borvidéken számos fogadó, étterem kínálja a régió gasztronómiai sajátosságait is. Bodrogkeresztúr pedig a biológiai erjesztéssel, százszázalékban természetes úton előállított bor- és balzsamecetéről is híres.  

Mit nyújt a természet, miről mesél a múlt? 

Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység déli lábánál terül el, a hegység legmagasabb pontja a Nagy-Milic 895 méterrel. Különlegesség a tájban a Megyer-hegyi tengerszem. 

A tó az egykori malomkőbánya medrében alakult ki, és hetvenméteres sziklafalak magasodnak fölé.

Kedvelt kirándulócélpont, ahová Sárospatak belvárosából piros jelzés visz a Malomkő-tanösvényen. Maga a Zemplén és Tokaj-Hegyalja számos gyalogos túraútvonalat és bicikliutat kínál. A vízi sportok szerelmesei közül a kezdők a lassúbb folyású Bodrogban, a haladók pedig a gyorsabb folyású Hernádban evezhetnek. 

A vadregényes vidékhez hozzátartoznak a középkori várak. Hazánkban az elmúlt évtizedekben több várromon részleges, illetve teljes körű renoválást végeztek. E nagy vállalás sikerét a Zemplénben is számos szép példa hirdeti. Ilyen a füzéri vár korhűen berendezett szobákkal és interaktív látogatóközponttal. Ilyen a regéci, ahol II. Rákóczi Ferenc gyerekkorának egy részét töltötte. 

Jelentős felújításon esett át a szerencsi, a sátoraljaújhelyi és a boldogkői vár is. Ez utóbbi az egyik legrégibb középkori erődünk, ahol rendszeresen tartanak lovagi bemutatókat és jelmezes tárlatvezetéseket. A sárospataki vár pedig a hazai reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emlékeként bűvöli el látogatóit. 

Kép

Boldogkő vára, Boldogkőváralja – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

A lélek útjai 

A térség sok szép temploma közül mindenképp keressük fel a sárospataki Szent Erzsébet-bazilikát, amely nevét a város híres szülöttéről, az Árpád-házi királylányról kapta. Érdemes ellátogatnunk a tarcali gömbsüveg boltozatú, megkapóan szép Szent Teréz-kápolnához. 

A falu nevezetes a 2015-ben állított áldást osztó Megváltó-szobráról is, amely nyolc és fél méteres magasságával a legnagyobb magyarországi Jézus-szobor. 

Menjünk el Vizsolyba, ahol az első magyar nyelvű Bibliát (1590) nyomtatták. Egy eredeti példányt a református templomban meg is tekinthetünk. A Csodarabbik Útján – amely hazánk leghosszabb zsidó zarándokútja – pedig az egykori népes haszid zsidó közösség nyomait követhetjük. Az út a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból indul, és oda is tér vissza. 

Tokaji tippek 

Ha a borvidék minden települését nem is tudjuk bejárni, magát Tokajt semmiképp se hagyjuk ki. Látogatásunkat időzíthetjük nyáron a bornapokra vagy ősszel a szüreti napokra, ez utóbbi idén október 3-tól 5-ig tart. A város kültéri rendezvényhelyszíne, a Tokaji Fesztiválkatlan pedig izgalmas kulturális programokat kínál még késő ősszel is. 

Ha pedig csak egy csendes, borozgatós sétára vágyunk, betérhetünk többek között a Rákóczi család XV. században épült pincéjébe vagy a Sárga Borházba, amely a város legszebb klasszicista épületében működik. Sétánk során útba ejthetjük a XVIII. századi görög kereskedőházakat, az Ágyúgolyós házat, a Kossuth teret. Érdemes felmennünk a kopasz-hegyi kilátóba, ahonnan csodás panoráma nyílik a tájra. A Tokaji Múzeum és a Világörökségi Bormúzeum pedig számos ismerettel gyarapítja tudásunkat a városról és a helyi borászat fejlődéséről.  

Kevés olyan kisvárosunk van, ahol ennyi felekezet volna jelen, mint Tokajban. 

Erről a katolikus, a református, a görögkatolikus, az evangélikus, az ortodox istenháza és a zsinagóga épülete is tanúskodik. A település nem csupán a különféle szőlőfajtákból készült és aszúszemekkel nemesített borok városa, hanem a kulturális, a nemzetiségi és a vallási sokszínűség helye is. Ez szintén egyfajta esszencia.

Tokaj-Hegyalja a világ első zárt borvidéke, amelyet az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntetett ki. A borok osztályozási rendszerét 1737-ben vezették be a régióban. Ma mintegy 5700 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben terül el, és huszonhét település tartozik hozzá.   

 További program- és élménylehetőségekért látogasson el a csodasmagyarorszag.hu oldalra!

Támogatott tartalom