Benedek Elek ükunokája büszkén őrzi a családi hagyományokat, esküvője is népmesei volt
„Nálunk családi hagyomány, hogy a nők nem viselnek fülbevalót. A szokás üknagymamámtól, Benedek Elek feleségétől, Fischer Máriától indult, aki csak egyetlen ékszert hordott, a karikagyűrűjét. Amikor a meseíróval először Kisbaconba látogattak, a falubeliek meg is lepődtek ezen, mert ők egy felcicomázott dámára számítottak. A szerénység jegyében dédnagymamám és nagymamám sem viselt fülbevalót, ezért mi sem szakítottuk meg ezt a tradíciót. Sem édesanyám, sem nagynéném, sem én, sem a testvérem nem hordunk ilyet. Alkalmanként odacsíptetünk egy klipszet, de nincs kifúrva a fülünk.”
Benedek Elek ükunokája, Bíró Boróka saját hímzéssel díszített menyasszonyi ruhájában, amely megtekinthető a Nemzeti Múzeumban, a Magyar Menyasszony kiállításon – Fotó: Swallow Weddings Csíkszereda
Bíró Boróka egyike Benedek Elek ükunokáinak. Testvérével, Bíró Bíborkával kizárólag női ágon kapcsolódnak a híres meseíróhoz, ezért a Benedek vezetéknevet nem viselik. Ők azok, akik kulturális menedzserként szüleikkel együtt működtetik a Benedek Elek Emlékházat Kisbaconban. A „nagy mesemondónak” hat gyermeke volt, közülük a legkisebb lány, Rózsa volt a dédnagymamájuk.
Benedek Rózsa székely férjet választott magának, Lőrincz Gyulát, akivel Csíkszeredában, illetve Brassóban éltek. Két lányuk született, Júlia és Zsuzsa, akik mondhatni árván nőttek fel, miután édesanyjuk korán, 37 évesen elhunyt. Boróka és Bíborka nagymamája Júlia volt, akit Juca mamának szólítottak. Mivel Boróka éppen Júlia-napon született, második keresztnévnek megkapta a nagymamája nevét. Lőrincz Júlia a férje után Bardócz lett, és három gyermeket szült, akik közül a legkisebb Boróka édesanyja, Enikő. Ő, miután megházasodott, felvette a Bíró vezetéknevet.
„Az, hogy mi Benedek Elek leszármazottai vagyunk, gyerekként nem tudatosult bennünk, és nem is volt belénk nevelve.
Szerencsére a szüleink, nagyszüleink nem helyezték ránk ezt a terhet, nehéz lett volna ekkora teljesítménykényszerrel együtt élni.
Így történhetett meg, hogy hetedik osztályosként az esélytelenek nyugalmával mentem el a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszára és lettem első helyezett. Ha úgy indultam volna el, hogy Benedek Elek ükunokájaként nekem bizonyítanom kell, nem biztos, hogy sikerrel járok, túl nagy lett volna rajtam a nyomás.”
A meseíró üknagyapa hagyatéka
Borókáék csak később döbbentek rá, mekkora ennek az örökségnek a súlya. Gyerekként nagyon sok mesét hallottak a szüleiktől és a nagyszüleiktől, Juca mamájuk volt az, aki a legtöbbet olvasott fel nekik. Ehhez elővett olyan mesekönyveket is, amelyeken rajta volt Benedek Elek kézjegye. Emellett nagyon jól tudta motiválni unokáit a tanulásra, akik ennek köszönhetően soha nem érezték ezt kényszernek. A nagymama mindig naprakész volt azzal, hogy a lányok éppen milyen tantárgyakat tanulnak, vagy miből vizsgáznak. Fiatalos gondolkodású, nyitott, toleráns, érdeklődő volt, ebben valószínűleg segítőszakmájának is megvolt a szerepe, mivel védőnőként dolgozott.
„Juca nagymamánk meghatározó személy volt az életünkben. A férjével, nagytatánkkal együtt, aki Kisbacon tanítója volt, ápolták Benedek Elek hagyatékát, közösségi alkalmakat szerveztek a faluban, és segítették a szegényeket, illetve a romákat. Ebben követték Benedek Elek szellemiségét, aki Testamentum című könyvében megírta: »Ha emberek közt élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből. Állj a védtelenek, gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus.« Egy másik idézet szerint: »Csak az a valamennyire egész ember, akinek könnyű a toll, és nem nehéz a kasza.«”
„Ehhez az elvhez nagyszüleim és szüleim is igazodtak azzal, hogy a fizikai és a szellemi munkát párhuzamosan művelték, művelik. Bennünket is e szerint neveltek, így ez számunkra is természetes.”
A toll Boróka és húga számára is könnyűnek bizonyult, tanulmányaik során nagyon jó eredményeket értek el. Mivel csupán egy év korkülönbség van köztük, szüleik úgy döntöttek, egyszerre indítják őket óvodába, majd iskolába. Az egyetemen is együtt voltak, mivel mindketten ugyanarra a karra és szakra jelentkeztek. Az osztályzatok terén Boróka mindenkit képes volt megelőzni, kivéve a húgát, aki évfolyamelsőként végzett az egyetemen. Boróka második lett a négy év átlagát tekintve.
Benedek Elek leszármazottai, a Bíró család: középen az író dédunokája, Bíró Enikő és férje, mellettük lányaik, Boróka és Bíborka párjaikkal – Fotó: Bartha Andrea
Szinte ikrekként nőttek fel
„Bíborkával nagyon jól kiegészítjük egymást. Nem rivalizálunk, a másik sikerének ugyanúgy tudunk örülni, mintha a sajátunk lenne. Szerencsések vagyunk, hogy az óvodától az egyetemig együtt lehettünk. A szüleink ikreket szerettek volna – szinte napra pontosan ugyanakkor születtünk, csupán egy év korkülönbséggel. Nekem február 16-án van a születésnapom, Bíborkának február 12-én.”
Végül mindketten a pedagógusi pálya mellett döntöttek, bár Boróka elmondása szerint nem tudatosan alakították így az életüket, annak ellenére, hogy szüleik is tanárok, matematikusok. Boróka közgazdász lett, jelenleg a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karán tanít. Korábban több külföldi városban is megfordult tanulmányutak, kutatóintézeti munkák miatt, de soha nem akart véglegesen idegenben maradni.
Mindig az volt a célja, hogy hazahozza és továbbadja a külföldön megszerzett tudást.
„Az egyetemi oktatás mellett virágkötészettel is foglalkozom másfél évtizede, öt éve oktatom is ezt felnőttképzésben Székelyföldön. Úgy érzem, erre rendkívüli szükség van, be tudok tölteni vele egy űrt itthon.”
Különleges menyasszonyi ruha, meseszerű esküvő
Mire eljegyezték, Boróka elég tapasztalatot gyűjtött ahhoz, hogy esküvőjén a saját virágdekorációval rukkoljon elő, a menyasszonyi csokrát is saját maga kötötte. Ruhájának izgalmas története van, ezt ugyanis olyan magyar matyó motívumos hímzés díszíti, amelyet saját maga tervezett és varrt meg egyetemistaként egy estélyi ruhához. Végül az estélyi nem készült el, a hímzett textildarab bekerült a fiókba. Amikor viszont megkérték a kezét, bevillant neki, hogy van ez az anyag, és jó lenne kezdeni vele valamit.
„Mint a mesében, hátizsákkal a hátamon, benne az anyagdarabbal elindultam a menyasszonyi szalonokba édesanyám, keresztanyám és a húgom kíséretében. Végül Budapesten, egy esküvői ruhaszalonban vállalták, hogy elkészítik nekem a ruhát, és ráteszik a hímzésemet. Azért ragaszkodtam ehhez annyira, mert hét-nyolc évesen a kezembe került Kisbaconban egy matyó motívumos párnaminta, amely Budapestről, Benedek Elek valamelyik unokájától származhatott, nálunk ugyanis ilyet nem lehetett találni. A nagymamám és a húga megengedték nekem, hogy kivarrjam azt a párnát, ez nagy boldogság volt számomra. Ez az élmény adta az inspirációt a hímzésmintához, és az is fontos volt, hogy tükrözze a magyarságomat.”
Az esküvő előtt pár héttel Borókának az az ötlete támadt, hogy kiszínezi a nagy napot a Benedek Elekhez köthető meserendszer morzsáival.
Az esemény a MesEsküvő nevet kapta. A gyümölcsasztalon kizárólag „szóló szőlőt”, „mosolygó almát” és „csengő barackot” szolgáltak fel a vendégeknek.
Az asztalokat nem számozták meg, hanem egy-egy mesenevet adtak nekik: a koszorúslányok például a papucsszaggató királykisasszonyok asztalánál foglaltak helyet. A mese tematikájú dekoráció elkészítésében a vőlegény, a családtagok és a közeli barátok is részt vettek.
Örökségápolás Kisbaconban, Benedek Elek egykori nyaralójában
Az ifjú pár, Bíró Boróka és Sike Csanád esküvői kreatív fotózása a Benedek Elek Emlékházban történt. A kisbaconi kúriát Benedek Elek eredetileg nyaralónak építtette 1896–1898 között, de végül családi ház lett belőle, miután a trianoni döntés miatt a meseíró végleg hazaköltözött feleségével. Ekkor százezrek hagyták el Erdélyt, Benedek Elek viszont hazafelé vette az irányt, szemben a menekülők áradatával. Erről így vallott: „Nekem haza kellett mennem, hogy visszafizessem egy részecskéjét bár annak, amit az édes anyaföldtől kaptam.”
Boróka és testvére szüleikkel, valamint férjeikkel együtt kis családi csapatként igyekeznek méltó módon ápolni a meseíró örökségét Kisbaconban, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsereiként. Vendégek ezreit fogadják évente, a szellemi örökségápolás mellett digitális tartalomkészítéssel is foglalkoznak, részt vesznek a karbantartó munkákban, renoválnak, renováltatnak. Eseményeket szerveznek, amelyeknek legfőbb célja, hogy a gyerekek a mai kor szellemében tudjanak kapcsolódni Benedek Elekhez és a meséihez. Élő szavas mesemondásokat, gyerekfoglalkozásokat tartanak, a legnagyobb rendezvényük pedig szeptember 30-án, a népmese napján szokott zajlani minden évben.
A Benedek Elek Emlékház idén 55 éves. Jelenleg komoly belső renoválás alatt áll. Az elmúlt fél évszázadban nem végeztek ilyen mértékű belső javítást a kúrián, március közepétől viszont megújulva várja majd a látogatókat a múzeum.
A cikk megjelenését a Média a Családért Alapítvány támogatta.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni” – Benedek Elek, a nagy mesemondó életútja
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
