Erzsébet királynő karácsonya – Ilyen csillogó és mégis meghitt volt az ünnep a norfolki birtokon

II. Erzsébet az elmúlt években decemberben a Sandringhamben található kastélyába utazott, hogy a családi hagyományoknak megfelelően norfolki birtokán töltse a karácsonyi ünnepektől februárig tartó időszakot. A királynő általában vonattal tette meg az utat, a királyi háztartás utaztatására kialakított különleges szerelvényén. A sandringhami birtokhoz egy gyönyörű nyolcezer hektáros terület is tartozik, kialakított parkokkal és vadászatra alkalmas erdőkkel, tisztásokkal. A kastélyt a család a 19. században vásárolta, és mind Erzsébet édesapjának, mind a nagyapjának ez volt a kedvenc tartózkodási helye. Noha Erzsébet a királyi birtokok közül a legjobban a skóciai Balmoral kastélyt kedveli, a sandringhami karácsonyok szokását, felmenőit követve, ő is mindig megtartotta egészen tavaly előttig. Tavaly a nagycsaládi összejövetelt már lemondták, csak Fülöp herceggel ünnepeltek együtt, akinek az volt az utolsó karácsonya. Idén Erzsébet királyné szintén nem utazik Sandringhambe, csak windsori rezidenciáján fogadja majd a hozzá érkező családtagokat. Pedig a norfolki karácsonyok évtizedekig igazodási pontot jelentettek a britek számára, és a gazdag angolszász ünnepi hagyománykört mentették át a jelen számára.

Az angolszász karácsony

A királyi karácsony egyfajta tökéletesített mintaverziója volt az angol hagyományoknak. Az ünnep jelenlegi formája a pulykával, a fagyönggyel és a képeslapokkal a 19. században alakult ki. A korábbi évszázadokban a karácsony hosszabb, mulatósabb ünnep volt, a középkorban a nemesség és a királyok 12 napos lakomákat ültek ilyenkor, az adventi böjti időszakot követően. A Tudorok idejében szintén minden a táncról és a hatalmas lakmározásról szólt, I. Erzsébet a feljegyzések szerint különösen kedvelte a táncos bálokat, ahol minden vendégnek be kellett kapcsolódnia a mulatságba. A középosztály bővülése tette családi ünneppé a karácsonyt.

Különösen hagyományteremtő hatással bírt Viktória királynő, akinek a férje, Albert az elsők között állított germán mintára karácsonyfát.

A szokás gyorsan divatba is jött. A klasszikus viktoriánus ünnep leginkább Charles Dickenshez köthető hagyománya a szegény családok megvendégelése volt, amit az amerikaiak is átvettek. A karácsonyi ajándékok általában még apróságok voltak, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a közös családi étkezésekre, a pulykára és a karácsonyi pudingra. Az ajándékközpontú karácsony lényegében a 20. században alakult ki.

Angliában a karácsonyi időszak hamar elkezdődik, amíg nem a járvány irányította az eseményeket, addig a királyi család decemberben végig számtalan partin és ünnepi rendezvényen vesz részt, amelyek az általuk támogatott segélyszervezetekhez és alapítványokhoz köthetők. A család minden évben rengeteg üdvözlőlapot is kiküld, amelyek közül a legkülönlegesebb a királynőé, aki limitált számban alá is írja a kártyákat. Ezek nem hagyományos képeslapok, hanem mindig egy-egy családi fotóval díszítik őket.

Irány Sandringham! Vagy mégsem?

II. Erzsébet tavaly az ünnepi időszakot már Windsorban töltötte Fülöp herceggel, és elmaradtak a hagyományos ünnepi összejövetelek. A 95 éves királynőnek ez lesz az első karácsonya a férje nélkül, és a hírek szerint újra csak Windsorban marad. Ezzel kétségtelenül szegényedik az ünneplés, mert persze a királyi család karácsonyi szokásai az elmúlt évtizedekben nagyrészt kiszivárogtak, nyilvánossá váltak. A Town and Country magazin leírta, hogy a hivatalos menetrend szerint szenteste a család ünnepi öltözékben találkozott a vacsoránál, és az angolszász szokással ellentétben a gyerekek már az étkezés után megkapták az ajándékokat.

Másnap reggel a teljes család részt vett az ünnepi istentiszteleten.

A közeli bokrokban rejtőző paparazzók minden évben fotókon örökítették meg a család tagjait, amint 25-én elhagyják a templomot.

A karácsonyi ebéd, ha a Tudor-idők lakomáival nem is versenghetett, igen kiadós volt. Az előkészítésében segédkező szakács a The Mirror című brit újságnak elmondta, hogy az étkezés során felszolgáltak homárt, sült pulykát, hagyományos köreteket, karácsonyi pudingot és brandyvel ízesített szószt is. Ezt délután követi egy teázás, valamint este egy nagy vacsora. Nemrég a királyi családról nem túl vonzó képet festő Diana-filmben, a Spencerben felbukkant egy igen furcsa szokás is, amely szerint a vendégeket megmérték érkezéskor és távozáskor, hogy így ellenőrizzék a testsúlyuk gyarapodását. Túlzásnak tűnik, de a szakértők szerint a szokás valóban létezett, és még VII. Eduárd király honosította meg, de azt nem lehet tudni, hogy még mindig gyakorolják-e – a legtöbb vélemény szerint valószínűleg már nem.

Az idős királynő közismerten családcentrikus, így gyermekei és a családjaik általában mind Sandringhamben töltötték az ünnepet. A királyi család diszkréciójának része volt, hogy bár részletesen lehetett tudni a karácsonyi programjaikról, a kamerákat távol tartották a családi körtől, nem véletlen, hogy csak a templomi távozáskor készült fotók jelentek meg a sajtóban minden évben.

Kép

Vilmos herceg és Katalin hercegné karácsony napján, 2017-ben - Kép: Wikipédia

Huszonhatodika az angolszász országokban már nem része az ünnepnek, a királyi család tagjai ezen a napon fácánokra és fogolymadarakra vadásztak, legalábbis azok, akik kedvelték ezt a sportot. A szokást a régi angol nemesi családok is űzték, de ma már kevés megfelelő vadászterület van a brit szigeteken, igaz, az egyik ilyet épp Sandringhamben alakították ki.

A királynő és néhai férje, miután a rokonok elhagyták Sandringhamet, átköltöztek egy otthonosabb házba, amely szintén ezen a birtokon épült, ám kényelmesebb, mint a kastély hatalmas termei.

Erzsébet az édesapja tiszteletére egészen február hatodikáig, az apja halálának évfordulójáig felállítva hagyta a karácsonyfát.

Bár Sandringham sok éven át a család számára az ünneplés helyszíne volt, szomorú események is történtek itt: mind Erzsébet édesapja, mind a nagyapja ezen a birtokon hunyt el.

A királynő beszéde

Az elmúlt évtizedekben az ünnep alapvető részévé vált a királynő karácsonyi beszéde, amelyet 25-én sugároz a televízió. Az első karácsonyi beszédre még 1932-ben került sor, azt még Rudyard Kipling írta az idős királynak, és rádión közvetítették. A History Extra leírja, hogy az első beszédet összesen 20 millió háztartásban hallották. A 20. század technikai fejlődése lehetővé tette, hogy Erzsébet már ne rádiós, hanem televíziós beszédet mondjon. A királynő egy asztal mellett ülve minden karácsonykor évértékelőt tart, amelyben kitér a fontos családi és nemzeti eseményekre. Mivel II. Erzsébet csak hivatalos eseményeken szokott megszólalni, az otthonából elmondott karácsonyi beszéd viszi a legközelebb a tévénéző lakosságot ahhoz, hogy bepillantást nyerhessenek az uralkodó privát életébe. A beszédet természetesen nem maga a királynő írja az elsőtől az utolsó szóig.

II. Erzsébet először 1957-ben tartott televíziós beszédet, amikor mindössze 31 esztendős volt, és még érezhetően zavarba jött, miközben felolvasta a szöveget. Azóta a beszéd a brit családok karácsonyi programjának lényeges elemévé vált, talán egyetlen más európai ország évértékelőjét sem figyeli ilyen széles közönség.

A királyi családot követő szakértők minden évben részletesen elemzik még a királynő asztalán elhelyezett képeket, a dekorációt és a videóba bevágott klipeket is.

Az idős királynő évét beárnyékolta, hogy idén elveszítette a férjét, Fülöp herceget, ráadásul a járvány miatt ő maga is áldozata a szigorú korlátozásoknak. A korona tekintélyét közben folyamatosan botrányok ásták alá. Az elmúlt hetekben kevesebb rendezvényen is vett részt a brit uralkodó, miután sajnos gyengélkedett. Az idei beszédnek így különös súlya lehet egy olyan év zárásaként, amely mind a királynő, mind a brit lakosság számára rendkívül nehézre sikeredett.