Itt az idő változtatni, és nem reménytelen!

– Manapság nagyon divatos kifejezés az életmódváltás. Mit is jelent pontosan?

– Az életmódváltás azt jelenti, hogy valaki változtat korábbi szokásain, étkezésén, stresszkezelési módszerein, alvásán. Tulajdonképpen mindenkinek mást jelent, attól függ, ki honnan indul.

Lehet, hogy valakinek csak annyit, hogy kicsit visszavesz a stresszes életéből. Mindenki másért kezd életmódot váltani. Legtöbben azért, mert emésztési problémájuk van, fáj a hasuk, görcsöl, puffad, hasmenésük van. Mások fogyni szeretnének vagy nem elégedettek azzal, ahogyan megélik mindennapjaikat: fáradékonyak, fáj a fejük. Sokan vannak azok is, akiknek kialakult valamilyen betegségük (pl. pajzsmirigy-probléma, hormonzavar, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, autoimmun betegség). Gyógyszerekkel próbálkoznak, és azt tapasztalják, nem múlnak el a tünetek. Majd kutatni kezdik, mivel lehetne visszafordítani a folyamatot vagy megállítani a betegséget, és rájönnek, hogy életmódváltással.

– Hogyan kezdjünk neki az életmódváltásnak?
– Az életmódváltás kulcsa, hogy olyan életvitelt alakítunk ki, amely egész életen át tartható.

Legjobb a táplálkozással kezdeni, mert az befolyásolja legjobban, hogyan érezzük magunkat. A fogyás is 80%-ban az étkezésen múlik, a maradék 20% a mozgás, az alvás és a stresszkezelés.

Hiába kezd el valaki sportolni, ha a rossz táplálkozásból adódóan ételérzékenysége, emésztési problémája van. Ha azt szeretnénk, hogy kiegyensúlyozott életvitelünk legyen, akkor a táplálkozáson túl mozogjuk is, tanuljuk meg levezetni a stresszt és aludjunk eleget, ami legyen minőségi alvás.

– Mi legyen az első lépés?
– Mindenki tud változtatni az étkezésén. Nem kell óriási dolgokra gondolni, nem kell 180 fokos fordulatot vennie az életünknek. Nem kell speciális helyeken vásárolnunk, nem kell fehérjeport vagy egyéb étrendkiegészítőket vennünk, amelyeket életmódbloggerek posztjában látunk. Ezek hasznosak lehetnek az életmódváltásban, de nem a legelején, főleg, ha az egyszerűségre törekszünk. Elég, ha apró dolgokon változtatunk a jelenlegi háztartásunkban, már azzal sokat tesszünk az egészségünkért. Cseréljük le a napraforgó-, repce- és a kukoricaolajat kókuszolajra, olívaolajra vagy háztáji állati zsírra, például mangalicazsírra. Az előbbiek ugyanis olyan feldolgozott, finomított olajok, amelyek gyulladást okoznak és egyéb káros folyamatokat indítanak el a szervezetben, főleg, ha magas hőmérsékletre hevítjük. Árban nincs óriási különbség köztük.

Csökkentsük a cukrot! Egészséges alternatívája lehet a méz vagy a juharszirup. A stevialeveleket is jónak mondják, de én egyik édesítőszernek sem vagyok híve. Mindenképp vigyázzunk velük, mert sokról kiderült már, hogy zavart okoz a hormonháztartásban. Nincs semmi baj, ha néha sütünk és teszünk bele édesítőt, de ha valaki napi szinten használja, az már okozhat problémát. Az ipari húsok helyett próbáljunk meg házit venni, már a legtöbb élelmiszerüzletben és piacon kapható olyan csirkehús, amely normális tápon nevelkedett csirkéből van, nem hormonkezelt. A legfontosabb, hogy rengeteg zöldséget fogyasszunk.

– Hogyan vegyük rá a családot az életmódváltásra?
– Nagyon fontos a példamutatás. Ha egészségesen főzünk és napi szinten tálalunk zöldséget, akkor előbb vagy utóbb abbahagyják a gyerekek az ellenkezést. Lehet apró trükkökkel kezdeni: tegyünk karfiolt vagy sütőtököt a krumplipürébe. Készíthetünk smoothie-t, turmixoljunk össze különféle gyümölcsöket és zöldségeket, például almát banánnal, cukkinivel, uborkával, és adjunk hozzá vizet. Krémes állagú italt kapunk, ami a gyümölcsök miatt édes ízű, de mégis egészséges és magas a tápanyagtartalma. Kísérletezzünk bátran a különféle gyümölcsökkel, zöldségekkel, észre se fogják venni, ha egy kis salátát, spenótot is belecsempészünk!

Vonjuk be a gyerekeket az életmódváltásba, ha részesei a folyamatnak, sokkal szívesebben teszik. Menjünk együtt piacra, válasszák ki ők, aznap milyen zöldséget szeretnének megenni, és segítsenek az elkészítésben!

Készítsünk zöldségtáblázatot, szín szerint csoportosítsuk őket! Tegyük ki a hűtőre, hogy a gyerekek mindennap kipipálhassák azt a színt, amilyen színű zöldséget aznap fogyasztottak! A gyerekek igyekezni fognak minden színből fogyasztani, hogy az összeset megjelölhessék.

– Mi a helyzet a mozgással?
– A legtöbb gyerek miután hazaér, leül a kanapéra és elkezd mesét vagy sorozatot nézni. Nem kerül semmibe, ha helyette elmennek együtt sétálni, akár csak egy félórára. Itt is fontos a példamutatás, ha mi mozgunk, sportolunk, a gyerekek is követnek. Az ülő életmód korunk új dohányzása. Egész nap ülünk, ami rettenetesen káros ez az egészségünkre.

Kép

Kép: Unsplash

Próbáljuk meg valahogyan kompenzálni a sok ülést, sétáljunk egy kört az iroda körül, lift helyett lépcsőzzünk, ha van rá lehetőség a munkahelyünkön, dolgozzunk állva két-három órát. Ezeket mind bele lehet építeni a napi rutinban, nem plusz idő, sem plusz pénz, és már rengeteget tettünk az egészségünkért.

Mindenképp kezdjünk el mozogni vagy sportolni! Ha valaki nem szeret sportolni, sétáljon vagy végezzen bármilyen mozgást, amelyben örömét leli, akár csak napi 5-10 percet.

– Napi hány étkezést javasolsz?
– Egyénenként változó, én a napi két-három étkezés híve vagyok, ennek fő oka az inzulinszint kordában tartása. Ha megfelelő makrotápanyagokat fogyasztunk, akkor nem is leszünk többször éhesek. Próbáljuk meg kerülni a gyorsan felszívódó szénhidrátokat! Sokan elrontják a reggelit: péksüteményt, müzlit, zabkását fogyasztanak, amelyek felteszik egy „szénhidrátkerékre”, amelyből nagyon nehéz kijönni, pár óra múlva újra rettenetesen éhesek lesznek, és ez csak ismétlődik egész nap. Ha tápanyagdús reggelit eszünk, egészséges zsírokra, fehérjére fókuszálunk és jó szénhidrátot választunk mellé, amelyek eltelítenek és nem követelnek akkora inzulinválaszt, nem leszünk pár óra múlva idegesen éhesek. Fogyasszunk rántottát, főtt tojást, házi sonkát, olajbogyót, avokádót!

– Így tényleg nem leszünk rövid időn belül éhesek?

– Ha átállunk egy más típusú étkezésre, megszűnik az ideges éhség.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a lisztet, tésztát, kenyeret örökre el kell felejtenünk. Ha valaki nem gluténérzékeny, akkor megehet alkalmanként egy pizzát vagy egy szelet tortát.

– Nem szúrjuk el egy szelet tortával az elmúlt napok helyes étkezését?
– Egy rossz étkezés nem a világvége, nem jelenti azt, hogy az összes addigi erőfeszítésünknek annyi. Nem szabad emiatt lelkiismeret-furdalást érezni, mert az csak negatív belső folyamatot indít el, idegesek leszünk, rosszul érezzük magunkat, megemelkedik a kortizolszintünk (stresszhormon), ami még inkább hozzájárul ahhoz, hogy ne menjen le a hasi zsír. Ha eszünk egy sütit, élvezzük, de maradjunk egy szeletnél.

Kép

Fodróczy Carmen

– Mit tegyünk, hogy ne állandóan az étkezés körül forogjanak a gondolataink?
– Az elején mindenképp e körül kell hogy forogjanak. Meg kell tervezni előre, mit eszünk, mit vásárolunk, és milyen mozgásformát végzünk. Három-négy hét szükséges ahhoz, hogy bármiféle új dolog szokássá váljon. Ha már azzá vált, nem kell rajta gondolkodni.

– Említetted az alvás fontosságát is. Napi hány óra az ideális?
– Hét-kilenc órát szoktam mondani. Ha nem alszunk eleget, teljesen felborul a hormonháztartásunk, főleg az éhséget szabályozó hormonok: éhesebbek leszünk és jobban kívánjuk a gyorsan felszívódó szénhidrátokat. Nemcsak az alvás mennyisége, hanem a minősége is fontos. Lehet, hogy alszol nyolc órát, de ha annak nagy része nem jó minőségű alvás, sokszor felkelsz, forgolódsz, nem alszol mélyen, akkor nem kelsz kipihenten.

Ezért aludjunk teljes sötétségben, ugyanis a melatonin hormon, amely az alvásért felelős, teljesen felborul, ha valamilyen fény éri a szervezetet.

Alvás előtt ne nézzünk tévét, ne nyomkodjuk a telefont, tegyünk ki minden világító eszközt a hálószobából, még az olyan ébresztőórát is, amelynek fénye van.

– Milyen praktikákat javasolsz stresszkezelésre?
– Rengeteg féle stressz van. Különbséget kell tennünk a mindennapi stressz és az ételérzékenységből adódó stressz között, ugyanis utóbbi krónikus stressz a szervezetnek, hosszú ideig lappang, aztán valamilyen betegségben manifesztálódhat. Ha figyelünk a táplálkozásra, akkor magától megoldódhat. A mindennapi stressz – munkahelyi, otthoni stb. – esetében rá kell jönnünk, nekünk mi válik be. A sport majdnem mindenkinek kiváló stresszlevezető. Ha valaki nem szeret sportolni, meditáljon, színezzen, olvasson, főzzön!

Bármilyen tevékenység jó, amely teljesen kikapcsol.

A táplálkozás- és életmód-coach mentorként segíti ügyfelét, aki életmódot szeretne váltani, hogy elérje célját. Hetente találkoznak, akciótervet állítanak össze. Tulajdonképpen katalizátora és ösztönzője az életmódváltásnak, ugyanakkor az ügyfél legnagyobb szurkolója.