Majmok a laboratóriumban – meddig lesznek állatkísérletek?

Már az ókori görögök is kísérleteztek állatokon. Arisztotelész az állatok rendszertanával, felépítésével foglalkozott, tanulmányozta a szerveiket. A középkorban Avenzoar (Ibn Zuhr) arab orvos állatokon végzett boncolásokat és beavatkozásokat az emberi sebészeti eljárások fejlesztése érdekében. A légcsőmetszést például először kecskéken próbálta ki. Később az olasz Galvani békákon, a francia Lavoisier tengerimalacokon, míg Pasteur a veszettség elleni vakcina kifejlesztése céljából nyulakon és kutyákon kísérletezett.

Az orosz Pavlov is a kutyákon végzett pszichológiai kísérleteivel vált híressé.

Az első állatvédelmi törvényt 1822-ben fogadták el a brit parlamentben, amit maga Charles Darwin természettudós, A fajok eredete írója is támogatott. 

Egerektől a csimpánzokig 

Április 24. 1979 óta a kísérleti állatok világnapja, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatjogi szervezet hívta életre, ám nem szerepel a hivatalos ENSZ-világnapok között. Az elmúlt évtizedekben a kozmetikai és a gyógyszeripar vált a kísérleti állatok legnagyobb kizsákmányolójává.

Kína, az Egyesült Államok és Japán az élen 
Becslések szerint világszerte évente 190 millió állatot használnak fel kutatási célokra. Bár ez a szám eltörpül az élelmezés céljából évente levágott több mint 85 milliárd állathoz képest. A kísérletekben és kutatásokban használt állatok gyakran szörnyű körülmények között élnek, és szélsőségesen erőszakos beavatkozásoknak teszik ki őket. Kínában, az Egyesült Államokban és Japánban zajlik a legtöbb állatkísérlet, de az első tízben több európai országot is találunk: az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot. 

A leggyakoribb kísérleti állatok közé tartoznak az egerek, halak, patkányok, nyulak, tengerimalacok, hörcsögök, haszonállatok, madarak, macskák, kutyák, majmok, egyes országokban a csimpánzok.

Egy állat tünetei hasonlóak az emberéhez? 

Mi a baj az állatkísérletekkel? Közel egy évszázadon át a gyógyszereket és vegyi anyagokat állatokon tesztelték. Az etikai problémákon túl – érző lényeknek okoznak fizikai fájdalmat, stresszt és szenvedést – az állatkísérletek idő- és erőforrás-igényesek, és kevés információt nyújtanak arról, hogyan viselkednek a vegyi anyagok az emberi szervezetben, sok esetben nem jósolják meg pontosan a valós emberi reakciókat. Nagyon gyakran az állatokon látható tünetek és a lehetséges kezelésekre adott válaszok eltérnek az emberi reakcióktól. Tíz kísérleti gyógyszerből kilenc, amely az állatkísérletek során biztonságosnak és hatékonynak tűnik, megbukik az embereken végzett vizsgálatok során. 

A kísérletek ellenzői szerint számos betegség esetében évtizedes állatkísérletek ellenére sem történt érdemi előrelépés. Jelenleg mintegy 300 millió ember szenved asztmában, mégis az elmúlt 50 évben mindössze kétféle kezelési mód vált elérhetővé. 

Több mint ezer lehetséges gyógyszert teszteltek stroke kezelésére állatokon, de ezek közül csak egy bizonyult hatékonynak az emberek esetében.

Az állatvédők vallják, az állatokon végzett kutatások nagyon gyenge összefüggést mutatnak a valós emberi betegek eredményeivel: az esetek 50–99,7 százalékában nem képesek előrejelezni az emberi kimeneteleket. Az ok egyszerű: más fajok ritkán szenvednek ugyanazokban a betegségekben, mint az emberek. Gyakran egyedi, sokszor kifejezetten emberi állapotokat mesterségesen idéznek elő az állatokban. Bár felszínesen hasonló tünetek jelentkezhetnek, az alapvető genetikai, élettani és biokémiai különbségek teljesen eltérő reakciókhoz vezethetnek.

Van-e alternatíva?

A megoldás az emberközpontú kutatási eszközökre való áttérés lehet. Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa olyan jövőképet fogalmazott meg, amely szerint „a nem is olyan távoli jövőben a rutinszerű toxicitási vizsgálatok szinte teljes egészében emberi sejtekben vagy sejtvonalakon zajlanak majd”, és ezt a nézetet világszerte számos tudományos vezető is osztja.

Számos állatmentes alternatíva, új technológiai megoldások – például a sejtalapú vizsgálatok, a szilíciumchip-alapú bioszenzorok és a számítógépes biológiai modellek – gyorsabb és az emberre nézve érvényesebb válaszokat adhatnak. 

A modern, állatmentes módszerek már most is csökkentik és kiváltják az állatkísérleteket. Az Európai Unióban a „3R” elv (Replacement, Reduction, Refinement), azaz az állatok kutatási és vizsgálati célú felhasználásának csökkentése, helyettesítése és finomítása jogi követelmény. 

A világ sok más részén azonban jelenleg nincs ilyen szabály, így a kutatók továbbra is használhatnak állatokat akkor is, ha léteznek alternatív módszerek.

Mikor van helye az állatkísérleteknek? 

Az állatvédők szerint nem igaz, hogy az állatkísérletek elengedhetetlenek lennének az orvosi fejlődéshez, de a tudomány nem egészen ezt mondja. Például a Magyar Tudományos Akadémia Osztályközi Állatkísérletes Tudományos Bizottsága (AKTB) még 2005-ben adott ki ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást, amelyben kijelentették, hogy vannak olyan kérdések, melyekre elfogadható választ csak állatkísérletekből lehet kapni.

Az AKTB elfogadja az állatok tudományos célra történő felhasználásának észszerű korlátozását, és támogatja az állatok felhasználását helyettesítő módszerek kifejlesztésére irányuló orvos-biológiai kutatásokat, de az állatkísérleteket nélkülözhetetlennek tartja.

Törvények vannak, de kiskapuk is

A kozmetikai célú állatkísérleteket 2013-ban betiltották az EU-ban, és elvileg tilos például az Ázsiában állatokon tesztelt kozmetikumok forgalmazása is. Tehát ha mondjuk Kínában kutyákon tesztelnek egy új rúzst, akkor azt hivatalosan nem adhatják el Európában. De létezik egy kiskapu: ha az adott összetevőt nem kozmetikai, hanem például vegyi biztonsági szabályozás miatt tesztelték állatokon (pl. más jogszabályok szerint), akkor a termék mégis bekerülhet a piacra. 

Az alábbi oldalon lehet böngészni a cruelty-free márkákat, amelyek termékeiket nem tesztelték állatokon.

Kínzások egy madridi kutatóintézetben

Törvények tehát vannak, az más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire tartják be őket. A Guardian brit portál pár éve részletes riportban mutatta be, hogy az állatkísérletek egyszerre jelentenek tudományos eszközt és komoly etikai problémát. Kevésbé ismertek, de léteznek olyan kísérletek, amikor például a Föld klímájának állatokra gyakorolt hatását vizsgálják tintahalakon. A génmódosításhoz kötődő kísérletek is elterjedtek, amik során az állatok leszármazottait áldozzák fel az orvosbiológiai célok érdekében.

Ma is működik a spanyol kutatóintézet
Öt évvel ezelőtt egy madridi kutatóintézet, a Vivotecnia működését függesztették fel a hatóságok. Az ott készült rejtett kamerás felvételeken patkányok, egerek, nyulak, malacok, majmok és kutyák is láthatók, akikkel borzalmas módon bánnak a dolgozók: például rángatják, ütik őket, vagy szórakozás gyanánt rajzolgatnak rájuk. Hogy mennyire vették komolyan a hatóságok a történteket, azt jól mutatja, hogy a cég napjainkban is működik, laborokat és állattartó létesítményeket üzemeltet, valamint gyógyszer-, vegyi és kozmetikai vizsgálatokat végez. Az ügyben a közeljövőben, május elején várható bírósági tárgyalás. 

Szabályok vs. tudományos célok

Az állatkísérletek végzéséhez az Európai Unióban hatósági engedély szükséges, míg itthon az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács bírálja el az engedélykérelmeket. Az uniós jogrendhez a magyar szabályozás is illeszkedik. 

Ez kimondja, hogy: 
– Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni. 
– Az állatok számát „a lehető legkisebb mértékre kell korlátozni”, a tudományos célok veszélyeztetése nélkül.
– Mindent úgy kell kialakítani, hogy az állatok fájdalma, szenvedése, stressz-szintje, maradandó károsodása a lehető legkisebb vagy elkerülhető legyen.