5 étkezési mítosz, amiknek még mindig bedőlünk – pedig már megcáfolták őket

2025. 09. 18.

Tényleg csak heti két tojást szabad enni? Fogyaszt a Himalája-só? Jobb nem vacsorázni hat után? Összegyűjtöttük azokat a népszerű táplálkozási mítoszokat, amelyeket a tudomány már megcáfolt, mégis továbbélnek a köztudatban.

fehérje diéta veszélyeiről szóló cikkhez illusztráció
Illusztráció: Képmás kollázs

1. Heti két tojásnál nem szabad többet enni, mert növeli a koleszterintszintet

A tojás kiváló minőségű, teljes értékű fehérjeforrás, sárgája pedig kolinban gazdag, ami az agy, az idegrendszer, a máj és a sejtmembránok működéséhez nélkülözhetetlen tápanyag. Magas koleszterintartalma miatt mégis szinte tiltólistán szerepelt évtizedekig, heti két-három darabnál többet nem ajánlottak belőle.

Friss kutatások szerint azonban az étellel bevitt úgynevezett étkezési koleszterin sokkal kevésbé befolyásolja a vér koleszterinszintjét, mint korábban gondolták. A szív- és érrendszerre káros koleszterint tartalmazó élelmiszerek általában telített zsírsavakat is nagy mennyiségben tartalmaznak, ami viszont valóban megemeli a vérben a koleszterin szintjét. 

Ez alól éppen a tojás az egyik kivétel, a másik a rákfélék. 

Linda Van Horn, a chicagói Northwestern Egyetem Orvosi Karának professzora szerint egy egészséges étrendbe, amely elsősorban zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonát, egészséges fehérjéket és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket tartalmaz, beleférnek a koleszterinben gazdagabb ételek is, mint a tojás – mértékkel. És természetesen nem szalonnával vagy zsírral sütve. 

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása szerint egészséges étrend mellett napi egy tojás bátran fogyasztható. A tojásban lévő jó minőségű fehérje és egyéb jó hatású tápanyagok miatt a lacto-ovo vegetáriánusok és az idősebb, normál koleszterinszintű emberek napi két tojást is ehetnek. Cukorbetegeknek azonban egyáltalán nem ajánlott a koleszterinben gazdag ételek fogyasztása. 

2. A fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény étrend a fogyás kulcsa

A közösségi médiában, különböző podcastokban és beszélgetős műsorokban újra és újra felvetődik, hogy a fehérjében gazdag étrend fogyaszt. Sokakat fellelkesít, amikor kedvenc influenszerük a fehérje fogyasztást élteti, ám ne feledjük: jóból is megárt a sok

„Napjainkban alaposan túl van becsülve a fehérje szerepe a fogyókúrákban, miközben a fogyáshoz szükséges egyéb kritikus tényezőkről – például a kalóriabevitel csökkentése, a rostok fogyasztása, a megfelelő tápanyagok bevitele – elfeledkezünk – mondja Dr. Matthew Badget, a Cleveland Klinika belgyógyásza. – Pedig fontos egy kiegyensúlyozott étrend: a szénhidrátoknak és a zsíroknak fontos szerepe van az energiatermelésben, a hormonszabályozásban és általában a szervezet működésében… 

A sovány testtömeg megtartásához a testmozgás fontosabb, mint a fehérjebevitel, és sok páciens nem terheli magát eléggé fizikailag. 

Számukra sokkal hasznosabb lenne a mozgás intenzitásának növelése, mint a fehérjebevitel fokozása."

A túlzott fehérjefogyasztás megterhelő lehet a vesék számára, az állati eredetű ételek pedig gyakran telített zsírsavakban is gazdagok, ami miatt megemelhetik a koleszterinszintet. „Számít a fehérje forrása: a vörös húsok (elsősorban a marha- és a disznóhús) és a feldolgozott hústermékek, mint a szalonna vagy kolbász, túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a szívkoszorúér-betegség és a cukorbetegség kockázatát – mondja Theresa Gentile dietetikus, a brooklyni Táplálkozási és Dietetikai Akadémia szóvivője. – Ne felejtsük el, hogy egy makro- és mikrotápanyagokban kiegyensúlyozott étrendre van szükségünk ahhoz, hogy megfelelően működjön a testünk. A mértékletes ételfogyasztás a kulcs. Egy-egy élelmiszercsoport elhagyása vagy túlzott népszerűsítése nem egészséges, és nem is működik hosszú távon.”

3. Nem szabad este hat után enni

Ha már a fogyásnál tartunk, mindenki találkozott azzal a szabállyal, hogy este hat után nem szabad enni. Meglepő, de ennek a korlátozásnak nincs semmilyen tudományos alapja. A szervezetünk ugyanúgy dolgozza fel az ételt éjszaka is, mint nappal, ezért inkább a nap folyamán bevitt összes kalória mennyisége számít, ráadásul az agy és a szervek működéséhez éjjel is szükségünk van üzemanyagra. Vannak kultúrák, ahol eleve a késői vacsora a szokás – például Spanyolországban este 10 óra –, még sincsenek elhízva az emberek. 

Kép
6 után enni
Illusztráció forrása: Rawpixel

Ami miatt problémát okozhat a késő esti étkezés, az az, hogy ha napközben nem figyelünk oda, nem étkezünk rendesen, nem osztjuk el egyenletesen az étkezéseket a nap folyamán, akkor mire este hazaérünk, éhesek és „kívánósok” leszünk. 

Ilyenkor sokkal többet eszünk, hogy pótoljuk, ami a nap folyamán kimaradt, ráadásul az egészségtelenebb, szénhidrátban, zsírban gazdagabb ételeket kívánjuk. 

A szakemberek javaslata, hogy ahelyett, hogy kijelölnénk egy teljesen véletlenszerű időpontot, ami után nem ehetünk, tartsuk be következetesen az étkezési időket a nap folyamán, ne hagyjunk ki étkezést, együnk lassan, legyen kiegyensúlyozott az étrendünk, igyunk elegendő folyadékot, és inkább a testünkre hallgassunk, mint az órára. Az utolsó étkezés időpontját inkább a lefekvés időpontjától számoljuk vissza: lefekvés előtt két-három órával már ne együnk, így elkerülhetjük az alvást megzavaró emésztőrendszeri tüneteket.

4. A vörösbor jót tesz a szívnek

A vörösborról sokszor halljuk, hogy a benne lévő antioxidánsok miatt jót tesz a szervezetünknek. Hogy ez mennyire nincs így, azt Dr. Chritopher Labos kardiológus szakorvos magyarázza el ebben a videóban. Először is az alkohol tele van cukorral, ha sokat iszunk belőle, elhízunk. „Nem véletlenül hívják sörhasnak, és nem zellerhasnak” – mondja a kardiológus.

Másodszor a borban kevés az antioxidáns, napi több száz litert kellene meginnunk ahhoz, hogy annyi rezveratrolt fogyasszunk, aminek már lenne hatása – az alkoholmérgezés jóval hamarabb végezne velünk. A vörösbor pozitív hatásait a benne található flavonoidoknak, különösen a rezveratrolnak tulajdonítják. Ez az antioxidáns segít megvédeni az erek belső falát a károsodástól, növeli a „jó” HDL-koleszterinszintet, és a vérlemezkék összetapadásának gátlásával csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát. 

A vörösbor lehetséges jótékony hatásait jócskán felülmúlják az alkoholfogyasztás kockázatai, beleértve a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat, és a stroke-ot is. 

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség például nem támogatja a bor vagy bármilyen más alkoholtartalmú ital fogyasztását az egészség javítása érdekében. Honlapjukon kifejezetten felhívják a figyelmet az alkohol kockázataira. A szív egészségének megőrzésére sokkal hatékonyabb módszerek is léteznek: a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a dohányzás kerülése. A rezveratrolhoz pedig – ami megtalálható a piros és kék szőlő héjában, a bogyós gyümölcsökben és a mogyoróban is – alkoholmentesen is hozzájuthatunk. 

5. A Himalája-só a legegészségesebb

A Himalája-sót Pakisztán Punjab tartományában, a Himalája-hegység lábainál bányásszák. Vulkáni eredetű anyag, jellegzetes színét a benne található vas-oxidtól (rozsda) kapja. Különleges színének és ősi eredetének köszönhetően könnyű úgy pozícionálni, mint egy különösen tiszta, feldolgozatlan és egészséges sófajtát.

A Himalája-sóról elterjedt, hogy azért egészségesebb, mint az asztali só, mert kisebb a nátriumtartalma, és egyéb, a szervezet számára fontos ásványi anyagok is találhatók benne. 2024-ben futótűzként terjedt el a TikTokon a „rózsaszín só trükk”, ahol az influenszerek reggeli italt készítettek belőle meleg víz, méz és citromlé hozzáadásával, és azt állították, hogy az gyorsítja az anyagcserét, elégeti a hasi zsírt, és megkönnyíti a fogyást. Holott maximum a só vízhajtó hatása okozhatott csak némi súlycsökkenést.

De mit mutatnak a számok? Mind a Himalája-só, mind a tengeri só és az asztali só elsősorban nátrium-kloridból áll, és nátriumtartalmuk is hasonló: a hagyományos asztali só 390 mg nátriumot, a Himalája-só 380 mg nátriumot, a tengeri só 380–390 mg nátriumot tartalmaz grammonként. 

A legfontosabb különbség köztük az, hogy a sókristályok mérete és alakja eltérő, ezért egy teáskanálnyi só nátriumtartalma kissé eltérhet, de grammra vetítve nincs nagy különbség. 

A Himalája-só egyéb ásványianyag-tartalma valóban magasabb, mint az asztali sóé, azonban még így is olyan kis mennyiségben tartalmazza ezeket (kalcium, vas, magnézium, kálium), hogy naponta kb. 30 g, azaz 6 teáskanál Himalája-sót kellene elfogyasztani, hogy a hatásuk érvényesüljön. Azonban – akárcsak a vörösbor esetében – az extrém nagy sómennyiség több kárt okoz, mint hasznot, hiszen a túlzott nátriumbevitel magas vérnyomást, ezáltal szív-érrendszeri betegségeket okoz. Keressünk hatékonyabb ásványianyag-forrásokat, például egy banánban 422 mg kálium van, míg egy teáskanálnyi Himalája-sóban csak 2 mg. 

Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!

Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Legkedveltebbek