Nem vagyunk védtelenek a bántó, romboló tartalmakkal szemben! – Forródrót, ahol bejelenthetjük a káros internetes oldalakat

Pontosan mit jelent a Safer Internet Program, és hogyan, mikor kapcsolódott bele a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat?

Az Európai Bizottság által indított Safer Internet Program a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítását tűzte ki célul a tagországokban. A hálózat lehetőséget biztosít arra, hogy a koordinátorok és a programban résztvevő szakemberek aktív kapcsolatot építsenek, megosszák egymással tapasztalataikat, az aktuális kihívásokat, s mindenki be tudja építeni az információkat a saját programjába, oktatási anyagaiba. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2009-ben kapott megkeresést arra, hogy Magyarországon valósítsa meg ezt a projektet, illetve legyen a koordinátora. A program három alappilléren áll: a forródrótja lehetőséget biztosít minden felhasználónak a káros tartalmak bejelentésére; a lelki segélyvonal 24 órában működik, itt a felhasználóknak pszichológusok nyújtanak segítséget sérelmeikre. A harmadik pillér a tudatosítás, amelynek keretében a Tudatosságnövelő Központ gyerekeknek, tanároknak biztosít ingyenesen oktatásokat, iskolákban interaktív foglalkozásokat az internetbiztonság témájában. Szintén ingyenesen megrendelhető a saját fejlesztésű Like-vadász társasjátékunk, amely egy érdekes, informatív, tudatos internethasználatot erősítő közösségi társasjáték.

A célunk a tudatos és biztonságos internethasználat elősegítése és népszerűsítése.

A most megjelent tanulmányból kitűnik, hogy a káros internetes tartalmak között rendkívül sok a pedofil, a rasszista idegengyűlöletre uszító, a zaklató, az erőszakos, a drogfogyasztásra csábító tartalom, és nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, hogy a gyerekek ezeket elérhetik.

A gyerekek ma már bármit elérnek, fontos tehát, hogy ne jussanak tartalomszűrés, korlátozás nélkül olyan tartalmakhoz, amelyek nem az ő fejlődésüknek, szellemi képességeiknek, médiaértésüknek megfelelők. Az online térben megjelenő negatív hangvételű kommenteket, az igazságtartalom nélküli állításokat nem tudják elválasztani a valós információtól, és akkor még nem is beszéltünk a pedofil vagy az erőszakos tartalmakról, amelyek pszichésen sokkal inkább megviselik őket, mint ha ugyanezek az offline térben történnének. Amikor a sportkörök, osztálycsoportok, baráti körök személyes kapcsolatai, kommunikációja az offline térből áttevődik az online-ba, nem ritka a kortárs cyberbullying, vagyis az online bántalmazás, agresszió, amely nagyon megviseli a gyerekeket. Az elmúlt évekből számos példa van rá, hogy gyerekek azért hagyták el az iskolájukat, mert az internetes zaklatás áldozataivá váltak úgy, hogy a szülők sokáig nem is tudtak róla. Ha pedig kiderül, mi áll a megváltozott viselkedés, lelkiállapot mögött, gyakran csak az iskolaváltás marad, mert a pedagógus, a pszichológus, a mediátor már nem tud megnyugtató megoldást nyújtani.

A Tudatosságnövelő Központunk közel húsz oktatója 45 perces iskolai foglalkozás keretében találkozik a gyerekekkel. Nemcsak információkat adunk át, de sokszor olyan történetek kerülnek elő, amelyeket a gyerekek nem mondanak el a tanárnak, sem otthon. Ebből tanulva mi elmondjuk a szülőknek, milyen apró jelekre figyeljenek, és hogy törekedjenek arra, legyen jó kapcsolat köztük, a diák és a pedagógus között, működjön a jelzőrendszer.

A pedagógus, ha odafigyel, látja, ha a gyereket kiközösítik, bántják. A szülő, ha odafigyel, látja, ha a gyerek bezárkózik, nem akar beszélni, étkezési problémái vannak, megváltozik a viselkedése.

Azt szoktuk tanácsolni, hogy egy délutáni, esti beszélgetés ne csak arról szóljon, hogy mi volt a házi feladat, vagy mi volt az iskolában, hanem kérdezzük meg, mi történt online csetelés, játék, beszélgetés közben, meg úgy általában az online térben. Mi most a legnépszerűbb videó, kik a legmenőbb vloggerek vagy gamerek, akiket a gyerek követ? Ha így próbálunk közelíteni, és ő azt érzi, hogy partnerei vagyunk ebben, el fogja mondani, ha bántották őt. Ahogy ezt jelzi, azonnal szólni kell az iskolának, az érintett gyerekek szüleinek, és meg kell beszélni. Minden gyereknek tudnia kell, milyen súlyos negatív következménye lehet az online bántalmazásnak. A csínytevés meg a zaklatás között nagyon vékony a határmezsgye.

Egy szexuálpszichológussal beszélgettem, aki arról számolt be, hogy a mostani általános iskolás korosztály túlszexualizált viselkedése, szókincsének megváltozása részben kapcsolható ahhoz, hogy olyan szexuális tartalmakhoz férnek hozzá az interneten, amelyeket nem értenek, a testi, mentális fejlettségüknek nem felelnek meg, viszont a későbbi szexuális érésüket, a párkapcsolatra való érettségüket mindez negatívan befolyásolja. Önöknek mi a tapasztalata erről?

Mi is tapasztaljuk, hogy a gyerekek nagyon-nagyon fals képet látnak a közösségi oldalakon minden témában. Sok esetben a pedagógusok, a szülők is tabuként tekintenek erre, pedig már az alsós gyerekeknél jelen van a szexting. A szexting azt jelenti, hogy szexuális tartalmú intim képeket, fotókat küldünk egymásnak az online térben. Sok alsós gyerek küld magáról ilyen képet, mert úgy gondolja, hogy így tud barátokat szerezni, így felel meg az elvárásnak, bizonyítani akarja, hogy jól néz ki stb. Három évvel ezelőtt volt egy felmérésünk, amelyben gyerekeket kérdeztünk a szextingről. Minden harmadik gyerek hallott már róla, küldött magáról ilyen képet, vagy kapott hasonló tartalmat Ezzel párhuzamosan megkérdeztük a gyerekek szüleit is.

A szülők azt gondolják, hogy az ő gyerekük biztos, hogy nem csinál ilyet, hiszen túl kicsi még ahhoz, hogy tudja, mi ez. Ugyanakkor ezek a fotók a digitális lábnyom részei maradnak, és soha nem tudhatjuk, mikor kerülnek ki a világhálóra.

2022 első félévében összesen 3234 bejelentést kapott a Gyermekmentő Szolgálat ide, a Forródrótra. Ez majdnem hétezer különböző linket jelent. Tapasztalnak negatív irányú elmozdulást, növekedést?

Ha a bejelentések számát tekintjük, akkor igen, ezek a számok növekednek, de ennek több magyarázata is lehet. Egyrészt egyre népszerűbb a forródrót, egyre tudatosabbak a felhasználók, és keresik annak a lehetőségét, hol lehet ezt bejelenteni. Másrészt a Covid-időszakban a bezártság miatt nagyon sokat voltunk online, a beszélgetéseink nagy része a virtuális térbe tevődött át, ebből kifolyólag számos olyan tartalmat osztottak meg a felhasználók, amiket normális esetben nem tettek volna. Hat hónapra kivetítve ez a közel 7 ezer link (amelyeknek 88 százaléka pedofil tartalom) nagyon magas szám.

Kép

A Forródrótnak bejelentett káros online tartalmak típusának megoszlása – Forrás: Safer Internet Program

Az elmúlt években több gyermekjogi szervezet is felhívta a figyelmet, főleg a szülők figyelmét arra, hogy ne tegyenek ki a gyerekeikről képet, mert azok rögtön a dark weben köthetnek ki.

A sharentingről nem lehet eleget beszélni. A sharenting kifejezés tulajdonképpen a parent (szülő) és a share (megosztás) angol szavak összevonásából jött létre, ami a szülők túlposztolási vágyát/kényszerét jelenti. Egy gyerekről átlagosan 107 darab kép kerül fel az internetre – nemcsak nyilvános oldalra, de privát Messenger-csoportba is, jellemzően szülőktől, nagyszülőktől, még azelőtt, hogy a kicsi egyáltalán járni tudna. A képek egy része valóban a darkneten köt ki. Mindenkit arra kérünk, ne osszon meg soha olyan képet, ahol a gyerek meztelen. Nyaralós képeket, aranyos, gügyögő, pancsoló képeket sem szabad megosztani. Vannak emberek, akik ezeket a képeket keresik, vadásszák, és felhasználják. Picit manipulálják, egy kis Photoshop, és máris kész a pedofil tartalom. Sajnos olyan, szülő által megosztott tartalom is van, amit nem is kell sokat szerkeszteni, hiszen anélkül is elég intim. Külön kiemelném a rajzolt gyermekpornográfiát, amelyet sokan nem tudnak hova besorolni.

A pornográfia rajzolt, manga képregény-ábrázolása vagy a pedofília digitálisan létrehozott, de valósághű ábrázolása az Európai Unió legtöbb országában (pl. Bulgária, Belgium, Németország) illegális.

Sajnos a magyar jogszabály alapján nem elég egyértelmű, hogy ezek a tartalmak illegális tartalomnak minősülnek-e, épp ezért az ilyen tartalmakkal szemben a rendőrség nem indít eljárást. A Gyermekmentő Szolgálat Hotline-jához beküldött, rajzolt gyermekpornográf tartalmak és képregények az év első felében növekvő tendenciát mutattak. Ezek a tartalmak nem rendelkeztek magyar illetőséggel, és mivel a posztoló országokban illegális tartalmaknak minősültek, az elemzőknek lehetőségük volt felkeresni az adott ország illetékes hotline-ját.

Kép

A bejelentett káros tartalmakat hostoló országok – Forrás: Safer Internet Program

Hogyan működik a Biztonságosinternet forródrót, milyen típusú bejelentések érkeznek, és milyen részekből áll a protokoll?

A bejelentőfelület, a forródrót a biztonságosinternet.hu honlapon érhető el. Itt minden felhasználónak lehetősége van egy káros tartalmat bejelenteni. A bejelentések történhetnek anonim módon, amikor semmiféle adatot nem kell megadni, de lehet személyes adatokkal ellátott bejelentést is tenni, amikor egy e-mail címet hagynak nekünk. Ez lehetővé teszi, hogy válaszoljunk a bejelentőnek, tanácsot adjunk, esetleg lehetőséget arra, hogy kövesse a folyamatot. A bejelentőfelületen kiválaszthatják a felhasználók, milyen kategóriában tesznek bejelentést: pedofil tartalom, online zaklatás, rasszista, uszító tartalmak, erőszakos tartalom, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, drogfogyasztást kínáló tartalmak, vagy egyéb káros tartalom. Ide belinkelik azt, amit jogsértőnek gondolnak, s mi ezeket megkapjuk e-mail formában, az elemzők pedig megvizsgálják.

Ha káros vagy jogsértő a tartalom és magyar hostolású (tehát a honlap üzemeltetője, a gazdagép magyar), akkor továbbküldjük a Készenléti Rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztályának.

Nagyon sok bejelentett tartalom nem magyar hostolású (bár elérhető magyar nyelven is), ilyenkor megkeressük azoknak az országoknak a forródrótjait, ahol posztolták ezeket, és egy biztonságos rendszeren keresztül továbbítjuk. A hozzánk hasonlóan működő forródrótok jeleznek az adott rendőrségnek vagy tartalomszolgáltatónak, majd visszajelzést küldenek nekünk is arról, hogy az adott tartalomnak mi lett a sorsa.