Múzeumok és emlékhelyek, amelyek kicsit eltérnek a megszokottól

Az ország legnagyobb kódexe

A legnagyobb méretű fennmaradt magyarországi kódexet Zalka-antifonáléként (Antiphonarium cuiusdam ecclesiae Hungaricae Varadiense) ismerik, és tartalmazza többek között Szent István officiumát. A dokumentum a nevét a 19. században a restaurálását elrendelő Zalka János püspökről kapta. A győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban látható, a nagyjából 70 kilós mű kiterjedése is tekintélyes: 82x52,5 cm nagyságú, ezzel a pergamenre írt impozáns kötet Magyarország legnagyobb kódexe. Azért ekkorára készítették, hogy a korabeli kórus minden tagja számára jól olvasható legyen. Akkoriban ugyanis – a sokszorosítás gátjai miatt – Európa-szerte az volt a szokás, hogy az énekesek az egyetlen példányban létező kottákat állták körbe.

Kép

A Zalka-antifonálé a győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár kiállítóterében – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Hallgassunk a telefonból Örkény-egyperceseket!

Az utóbbi évek egyik legötletesebb irodalmi emlékhelye egy közönségesnek látszó telefonfülke a remeteszőlősi Vénusz utca végén, amelyet 2013. április 6-án, Örkény István centenáriumi emlékévének lezárásaképpen adtak át. És hogy mitől különleges? Ha kinyitjuk a nyikorgó ajtót, egy szürke, fém, tárcsázós készüléket találunk. A kagylót felemelve Gábos Katalin, Gados Béla, Hegedűs D. Géza és Oberfrank Pál előadásában hallgathatunk meg egy egypercest, de elhangzik egy részlet Mácsai Pál legendás Azt meséld el, Pista! című önálló estjéből is.

A helyválasztás sem véletlen.

„A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem.

Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott” – írja Örkény a Ballada a költészet hatalmáról című egypercesében. És pontosan úgy, ahogy a szövegben is áll, a „kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki”.

Hány oldtimere volt Szász Endre festőművésznek?

Az egykori Somssich-Matolay kúria a szokásos kastélysorsot élte meg a háború után, azaz kultúrház, iskola, orvosi rendelő és ifjúsági klub is működött a falai között. Szász Endre világhírű festőművész feleségével 1988-ban vásárolta meg az akkor már igen lepusztult állapotban levő épületet a Somogy megyei Várdán. Egyből beleszerettek a kúriába, főleg a parkjába, a csodálatos ősfákkal. „Nincs már időm kivárni, hogy százéves fák nőjenek a kertemben” – mondta Szász a feleségének, majd döntöttek is az adásvételről.

A házaspár 1991-ben költözött be a kúriába, ahol pezsgő társadalmi élet zajlott, nyaranta képzőművészeti táborokat tartottak. Miután a festő 2003-ban meghalt, a kúria nyolc évig zárva volt a nagyközönség előtt. 2011 óta a hagyatékot kezelő özvegy, Szászné Hajdú Katalin és a Szász Endre Életművét Gondozó Közhasznú Egyesület képviselői előzetes bejelentkezés alapján – belépődíj ellenében – bárkit szívesen látnak, hogy megmutassák a házat, annak régi bútorokból és tárgyakból álló nagyszerű gyűjteményét és természetesen Szász Endre alkotásait, műtermét. A neves művésznek szép oldtimergyűjteménye is volt, a darabszám titok, a helyszínen kiderül!

A világ legnagyobb, kézzel készített várkastélya

Bory Jenő szobrászművész negyven éven át a saját két kezével építgette a ma róla elnevezett romantikus, héttornyú várkastélyt, és ezzel bekerült a rekordok könyvébe.

A művész saját műalkotásának tekintette a várát, ő volt egy személyben a tervező építész, az építésvezető és a kőműves is.

Néhány munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette ezt a csodás alkotást. A vár alaprajza szimbolikus, ugyanis két centruma van: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem – ez Bory Jenő életének két sarkalatos pontjára utal. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található, a falakat elborítják a festmények, a vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Szedjünk betűt, kössünk könyvet Gutenberg-présen!

Hollókő hazánk egyik olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, így világszerte ismerik. Kiállítóhelyei között is egyedi a 19. századba visszavezető nyomdászmúzeuma.

Hihetetlen élmény, hogy az ember egy kétszáz évnél idősebb, fém Gutenberg-présen nyomtathat magának, de a kézi betűszedéstől a kézműves könyvkötészetig a teljes folyamat kipróbálható.

A műhely a népi világörökséget köti össze a magyar nyomdászat több évszázados hagyományaival, minikönyv-kiállítást, litográfiai köveket, fabetűs plakátkiállítást, korabeli nyomdászkiadványokat is bemutatva.

Kép

Hollókő madártávlatból – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Számoljuk meg, hány pipája volt a haza bölcsének!

Ahhoz, hogy ezt megtehessük, el kell látogatnunk Deák Ferenc egykori lakóházába a Zala megyei Kehidakustányba. A politikus 46 évnyi itt tartózkodása alatt a reformkori belpolitika legnagyobb alakjai vendégeskedtek itt, többek között Kossuth, Wesselényi, Vörösmarty és Eötvös is. A házban elhelyezett pipagyűjteményen kívül sok érdekes tárgy mesél a haza bölcsének életéről és haláláról – látható itt az a fotel is, amelyben végül csendesen elaludt. És vannak egészen valószínűtlen tárgyak is a gyűjteményben, például egy 19. századi maszk, amelyet akkoriban betörők használtak „munka” közben.

Utazás a miniszterelnök Fordján

A Kállay ősi magyar család, még a honfoglalás idején érkeztek hazánk területére, és meghatározó szerepet töltöttek be történelmünkben. Kúriáik közül a kállósemjénit 1763 körül építették, Kállay Miklós, a világháborús miniszterelnök itt töltötte családjával a nyarakat, országos jelentőségű mintagazdaságot hozva létre a birtokon. A felújított épületben több kiállítás látható, de az izgalmak a garázsban várnak, ahol megcsodálhatjuk Kállayék eredeti, 1931-es Ford A modelljét. Aki pedig a kúriában mondja ki a boldogító igent, a ceremónia részeként nemcsak megcsodálhatja, de a hátsó ülésen helyet foglalva végighajthat a kúria csodálatos parkján is.

A magyar Sixtus

A sümegi Urunk mennybemenetele plébániatemplom nemzetközi hírű nevezetességnek számít a falait és mennyezetét díszítő barokk freskók okán. Franz Anton Maulbertsch nagyszerű alkotásai az általános vélekedés szerint a kegyhelyet a „magyarok Sixtus-kápolnájává” teszik.

Kép

A sümegi Urunk mennybemenetele plébániatemplom – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Próbáljuk ki Öveges professzor kísérleteit!

A zalai Pákán született Öveges József pap-tanár 1979 óta nincs köztünk, ám még ma is emlegetik lenyűgöző fizikai kísérleteit, amelyeket a televízió is bemutatott.

A professzor évente csak két hét szabadságot engedélyezett magának, amelyet rendszerint szülőhelyén, Pákán töltött el.

Az épület ma emlékház, ahol Öveges professzor számos érdekes kísérletét bemutatják: áramot fejleszthetünk, továbbá fénycsöveket késztethetünk világításra egy Tesla-gömb segítségével, de az elektromos feltöltődés érzését is átélhetjük a nagy fizikus bútorai, személyes használati tárgyai és a kísérletekhez használt kellékei társaságában. Fontos, hogy amennyiben kísérletezős tárlatvezetésen szeretnénk részt venni, legalább két nappal előbb be kell jelentkezni.

Források: Kocsis Noémi: Bakancslista – Magyarország; Illés Andrea: Magyarország világörökségei; Kocsis Noémi: Bakancslista – Kastélyok, várak, kúriák

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.