Mesebeli magyar kastélyok és várak, amelyeket télen is érdemes meglátogatni

A füzéri vár

Két éve januárban kirándultam ide, amikor a környéket friss hó borította. A karakteres épület valóságos ékszerként, 500 méteres vulkáni sziklacsúcson magasodik a falu fölé – nem véletlenül tagja Magyarország hét természeti csodájának. A 13. század elején épült vár egyik legszebb terme kétségkívül a színes ablakos kápolna. Az épület teraszáról a hideg hónapokban gyönyörű kilátás nyílik a deres erdőkre, behavazott földekre és hegyekre. Az egész évben nyitva tartó épületegyüttes vendégei megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak és Károlyiak történetével, illetve állandó kiállításokat tekinthetnek meg (Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várai, Füzér pénzérméi, a bútorkiállítás vagy a kőtár).

A várat – a feltételezések szerint – az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. Majd a 13. században II. András vette meg az építményt, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, végül adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után I. Károly elkobozta, majd Perényi Péter koronaőr tulajdonába került, aki ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta, s közel egy évig a palotában vagy a kápolnában rejtegette.

Regéc vára

A gyertyános-tölgyes erdőn át, kis kaptatóval érjük el a várhoz vezető szerpentinutat. Felérve a 639 méter magas hegyen álló, az 1200-as években épült Regéci várba, annak tornyába ütközünk, elénk tárul a Regéc-Mogyoróskai-kismedence és a Zempléni-hegység csodás füzére. Rákóczi Ferenc fia, II. Rákóczi Ferenc ötéves koráig itt nevelkedett anyja, Zrínyi Ilona felügyelete alatt, erről a vár egyik falán egy emlékmű is tanúskodik. Az 1686-ban lerombolt várat 2003-tól fokozatosan elkezdték helyreállítani, ma már színvonalas kiállítótermekkel és szolgáltatóegységekkel várja az idelátogatókat. A helyszínen interaktív bemutatót láthatunk, többek között arról, hogyan nézett ki és miként működött egy korabeli ágyú, vagy hogy milyen védelmi forma szerint építették a középkori várakat.

A boldogkői vár

Boldogkő vára egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodik – vastag kőfalaival és középkori hangulatával azonnal leveszi az embert a lábáról. A középkorban gyakran cserélt gazdát, egyik utolsó ura Thököly Imre volt. A helyiek gyakran a tündérek lakhelyének nevezik. Állítólag a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt Bodó, az öreg aszalómester bújtatta el a pincéjében, aki süketnek tettette magát a tatárok érkezésekor. A király hálából birtokot adott neki, hogy a védelmére várat építsen.

Kép

Boldogkői vár - Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Bodó hét lányának kérői építtették meg a várat hét év alatt, amit az esküvők után IV. Béla javaslatára Boldogkőnek neveztek el, mondván a hét lány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.

Noha Boldogkőváralján nem kell annyit felfelé kaptatni, mint a füzéri és a regéci várhoz, azért készüljünk kényelmes, sportos cipővel! Ha szerencsés időpontban érkezünk, történelmi alakokkal, például egymással vívó lovagokkal is találkozhatunk. A vár leglátványosabb eleme az Oroszlánszikla és az annak végén, 20 méter magasan álló őrbódé, amely egy fapallón át közelíthető meg.

A sárospataki Rákóczi-vár

Ez hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, amely a fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A reneszánsz jellemzők mellett barokk és romantikus stílusjegyeket is magán visel. Lényegében két részből áll: a várkastélyból és az erődből, amelyek a 16. században épültek. A várban szabadon látogatható a Rákóczi-kiállítás, amely a fejedelem életét és a szabadságharc történéseit mutatja be. Emellett korabeli bútorokat, ruhákat is megtekinthetünk, s szemrevételezhetjük azokat a gyertyatartókat, amelyeket II. Rákóczi Ferenc saját kezűleg faragott ki. Az ötszintes Vörös-toronyba már csak azért is érdemes felmászni, mert a tetején lévő kilátóteraszról szemet gyönyörködtető kilátásban lehet részünk a Bodrogra, a városra és a vár többi részére is.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

E csodaszép épület a maga mesés angolparkjával, az itáliai reneszánsz és a kora barokk stílusjegyeit magán hordozó tereivel valóságos csemege a Zemplénben túrázók számára. A 140 hektáros park 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye büszkesége. A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, amelyet középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszögalaprajzú, vékony, magas toronnyal láttak el.
A mai kastély elődjének számító, 16. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a 19. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítőelemeket és berendezési tárgyakat. Károlyi László fia, István ismerte fel a kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget, a radványi kastélyt luxusszállóvá alakították át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait. A kastélyt nemrég újították fel.

Kép

Rákóczi-vár - Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdy-kastély Nádasdladány szívében, Fejér megyében található. Eredetileg Nádasdy Lipót kis kúriája állt itt, és kora legmodernebb berendezéseivel szerelték fel.

Légfűtés, gáz, majd villanyvilágítás, beszélőcső-hálózat, csatorna, valamint a távoli konyha és az ebédlő között föld alatti sínen guruló ételszállító rendszer biztosította a komfortot.

A kastély legkiemelkedőbb terme volt a családi arcképcsarnok, vagyis az Ősök csarnoka. Itt őrizték a felmenők egész alakos festményeit. 2021 nyarára teljesen megújult az épület, a földszinten korszerű múzeumshop, vetítőterem, kávézó és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesült. A digitális technológia révén a látogatók betekintést nyerhetnek a kastély történetébe, mindennapjaiba, kipróbálhatják a replikabútorokat, az ebédlőben pedig kávét, süteményt fogyaszthatnak korabeli újságok másolatait lapozgatva. Ha kedvünk tartja, tehetünk egy kiadós sétát a 20 hektáros angolparkban is, amely tavasszal telis-tele van növényritkaságokkal.

Andrássy-kastély, Tiszadob

E romantikus stílusú kastély hangulatos, korhű enteriőrjeivel, ősfás parkjával és sövénylabirintusával a régió legszebb látványosságai közé tartozik.

Érdekessége, hogy az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája, és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

Az épületet Meinig Artúr építész gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján tervezte és építtette Erzsébet magyar királyné tiszteletére. A soktornyos épület mintájaként nagy valószínűséggel egy Loire-menti kastély szolgált előképül.

Vajdahunyad vára

Ha már itt a tél, és együtt kell élnünk a hideggel, legalább használjuk ki a zimankóban rejlő lehetőségeket, és látogassunk el Budapest egyik legszebb téli látványosságához, a Vajdahunyad várába, és a mellette elterülő Városligeti Műjégpályára! A Vajdahunyad vára a különböző építési stílusok szerint három épületcsoportra bontható: román, gótikus és reneszánsz-barokk épületekre. Főbejáratát az oroszlános kőhídon keresztül közelíthetjük meg, amely a középkori úgynevezett „Hidaskapuhoz” és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz vezet. Télvíz idején gyakran botlunk errefelé fabódékba, ahol meleg kakaó, kürtőskalács, illatozó sült gesztenye és számos finomság várja a sétálókat.

Kedvezményes ajánlatok 
Az ország téli felfedezéséhez idén segítséget is nyújt a Magyar Turisztikai Ügynökség: 2022. január 10. és február 28. között az ország számos helyén találsz kedvezményes ajánlatokat. Szállodák, turisztikai attrakciók, szolgáltatók, éttermek és fürdők csatlakoztak a kampányhoz, és „Téli feltöltődés” néven különböző ajánlatokkal várnak. A kedvezmények teljes listája itt található: https://csodasmagyarorszag.hu/gyujtooldal/teli-ajanlatok

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.