Művészet az, amit robotok alkotnak?

Csak kapkodjuk a fejünket álmélkodva! Nemrégiben megszületett az első mesterséges, több ezer hangsorból és szövegsorból generált eurovíziós dal is, a Blue Jeans & Bloody Tears, s pár hónapja egy Zack Thoutt nevű programozó olyan mesterséges intelligenciát hozott létre, amely megírta a Trónok harca hatodik kötetét. Valencia James hazánkban is alkotó barbadosi születésű táncművész-koreográfus 2013-ban többedmagával indította útjára AI_am névre keresztelt projektjét, amelyben azt kutatja, hogy hogyan hat a mesterséges intelligencia a táncra, s hogyan lehet mindezt az előadóművészet javára fordítani. Csapatával kifejlesztett egy mozdulatokat generáló intelligens szoftvert is, amelynek segítségével létrejöhet egy duett egy valódi és egy virtuális táncos között.

Egyre többen vélik úgy, hogy a humanoid robotművészek „új színnel” gazdagíthatják a világ művészetét, s hogy a gépek már nem csupán technológiai eszközök, hanem olyan médiumok, amelyek közelebb vihetnek minket önmagunk, a múltunk és akár a jövőnk megértéséhez is.

De vajon tényleg lehetséges, hogy egy gép alkotó partnerünk legyen és inspiráljon bennünket? Vajon művészetnek nevezhető egy mesterséges intelligencia által létrehozott festmény vagy szövegfolyam? S ha igen, akkor egy ilyen helyzetben ki a művészeti alkotás alkotója? A mesterséges intelligencia vagy az ember, amely azt létrehozta?

Mielőtt utánajárunk a válaszoknak, nem árt tisztázni, hogy pontosan mit is értünk mesterséges intelligencia (MI) alatt. Dr. Gyires-Tóth Bálinttól, a BME mesterséges intelligencia-szakértőjétől kértem választ.

„Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor három fő csoportot érdemes megkülönböztetni: az első az úgynevezett Artificial Narrow Intelligence (ANI), vagyis a szűk mesterséges intelligencia. Ezek az algoritmusok egy specifikus témakörben nagy pontossággal működnek, de mindig csak egy konkrét feladatot igyekeznek megoldani. Ilyen például egy sakkprogram, az orvosi képdiagnosztika különböző területei, az arcfelismerés, a csalás-előrejelzés, az érzelemdetektálás vagy például a gépi beszéd generálása. (Napjainkban a mesterséges intelligencia alapú megoldások szinte kivétel nélkül ebbe a csoportba tartoznak.) A második típus az Artificial General Intelligence (AGI), amely a természetes intelligenciával megegyező szintű algoritmusokat jelent. (Erre gondolnak a legtöbben, amikor mesterséges intelligenciáról beszélnek, azonban ilyen jellegű jelenleg még nem létezik.). Ezek az algoritmusok képesek a természetes intelligenciához hasonló döntéseket hozni, illetve képesek a megváltozott környezethez adaptálódni.

A harmadik csoport az emberi tudáson és gondolkodási kapacitáson is túlmutató Artificial Superintelligence (ASI), azaz a szuperintelligencia. (Az óriási adatbázisokat építő és birtokló világcégek erre részben képesek lehetnek).

Kép

Kép: Unsplash

Új művészeti ágak születnek

Dr. Gyires-Tóth Bálint szerint az AI olyan új eszköz, amelyből inspirációt lehet meríteni. A digitális művészet, vagyis egy robot által festett kép vagy megírt zene szemléletesen mutatja be, hogy jelenleg mikre lehetnek képesek az algoritmusok. Létrejöhetnek új művészeti ágak, melyek újfajta vizuális élményt nyújthatnak, ilyen például a DeepDream vagy a NeuralStyleTransfer eljárás, amely átformálja az eredeti fotót előzetesen betáplált képek alapján. Természetesen a robotok „munkássága” egy sor súlyos kérdést is felvet, például, hogy tekinthetjük-e műalkotásnak a mesterséges intelligencia által létrehozott új alkotásokat, vagy azt, hogy ki a produktum tulajdonosa. 

Dr. Mérő László matematikus, pszichológus szerint hatalmas lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában, mégis úgy véli, a művészetekre gyakorolt hatásuk inkább abban rejlik, hogy az ember képes lesz jobban megkülönböztetni az értékest a giccstől és az ócskaságtól. „Elvileg nevezhető művészetnek az, amit mesterséges intelligencia alkot, ennek ellenére nem gondolom, hogy az is lesz, ugyanis az MI nem érti, mi célja a művészeteknek. Az emberi alkotónak céljai és mondanivalója van azzal, ha fest egy képet, a gép azonban »csak« az utánzásban jó. Abban a pillanatban, amikor nincs mit utánozni, unalmassá válik a „munkásságuk” – mondja a professzor, akinek egyébként novemberben jelenik meg új könyve Az ész segédigéi címmel.

Dr. Fabényi Júlia művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója úgy véli, hogy az emberi jelenlét, készség és képesség, valamint a képzőművészet törvényei elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy művet műalkotásnak nevezhessünk.  „Mivel a mesterséges intelligenciának nincs önreflexiója, morális érzéke, és nem vállal erkölcsi felelősséget sem, az alkotótevékenységét nem tekinthetjük műalkotásnak – mondja.

– Múltkor láttam egy olyan programot, ami ötpercenként újabb és újabb algoritmus alapján generált emberi arcokat. Ezek az arcok teljesen olyanok, mintha közülünk valók lennének. Az efféle programok nagymértékben kedveznek a szépség- és reklámiparnak, hiszen nincsenek jogdíjak, a befogadó így viszont rettentően megtéveszthető. Ezzel csak azt akarom mondani, lehet, hogy egy gép képes (mű)alkotást gyártani, de az sosem lesz az ember alkotása.”

Írók helyett szöveggenerátor?

„A szöveggenerálás területén az elmúlt évben óriási eredmények születtek. A média gyakran – és néha a szakma is – meglebegteti, hogy egyre jobb, a közvélemény befolyásolására létrehozott álhírgenerátorok állnak rendelkezésre. Ezzel az új módszerrel az MI képes olyan szövegeket, híreket összeállítani, amelyek közel természetes hatásúak, és ez rossz kezekben veszélyt is hordozhat magában – állítja dr. Gyires-Tóth Bálint. – De hogy egy gép nagy értékű irodalmi alkotást írjon, az még elképzelhetetlennek tűnik. Egy »Bűn és bűnhődés« típusú mű létrehozásához az emberi érzelmek széles palettájának ismeretére és magas szintű kreativitásra van szükség – erre a jelenlegi módszerek nem alkalmasak.”

„Az MI tanulással dolgozik. Ha azt akarjuk, hogy híreket gyártson, akkor rengeteg hírt mutatunk neki, ha könyvet akarunk íratni, akkor regényeket. Ezeket tanulmányozva lesz képes változatos szövegkombinációkat létrehozni, ám e keretekből nem tud kilépni.”

Kép

Kép: Freepik

„Minél fejlettebb lesz egy robot, annál kevésbé tiszteli majd a tervezőjét”?

A fenti idézet Elon Musk milliárdos techmogultól, a Tesla elnökétől származik. Bár sokan tartanak a mesterséges intelligenciától, dr. Gyires-Tóth Bálint és dr. Mérő László szerint félelmeink nagyrésze egyelőre irreális. Jelenleg nincs sem elméleti, sem technikai alapja annak, hogy a gépek önálló tudatra keljenek s az ember ellen forduljanak. Reális veszélyt esetlegesen a hatalmas adatvagyonnal rendelkező cégek jelenthetnek, mert a mai algoritmusokkal például akár olyan véleményeket is ki lehet „bányászni” az emberekből, amelyeknek maguk sem voltak tudtában. Megfelelő szabályozás és felügyelet nélkül egy országhatárokon túlnyúló, részben szuperintelligencia tud így létrejönni csendben, észrevétlenül.

Arra a kérdésre, hogy ebben a nagyon gyorsan és erőteljesen változó korban hogyan készítheti fel egy szülő a gyerekét a jövőre, a szakember így felel: „Ne legyenek illúzióink: a legújabb iPhone, tablet, drón vagy maga az internet mindig ott lesz a gyerekeinknek, bármit is csinálunk, és rá is fognak találni.”

„Ezért célszerű a digitális világon túli dolgokat megmutatni nekik és vonzóvá tenni számukra olyasmiket, amiket a néhány generációval korábban élt emberek tartottak értéknek. Ilyen lehet egy jó beszélgetés a tábortűznél, egy kirándulás, egy csapatjáték vagy az olvasás.”