Mit kockáztat, aki géllakkot használ a körmein? Többet, mint gondolnánk…
A közkedvelt géllakkos manikűr elkészítéséhez szükséges UV-fényű lámpa, a már bizonyítottan rákkeltő hatású szolárium „kistestvére” biztonságos eszközként van forgalomban, ennek ellenére hasonlóan káros folyamatokat indíthat el az emberi sejtekben. Az amerikai kutatók felfedezésének lehet, hogy sokan nem fognak örülni.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben károsíthatja a DNS-állományt, és rákkeltő mutációkat okozhat az emberi sejtekben a leginkább a géllakkok megkötésére használt UV-lámpák által kibocsátott sugárzás – állapította meg egy, a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány. Miután egy praktikusnak tűnő megoldásról van szó, sokan választják a manikűr e tartós formáját. A zselés körömlakk legnagyobb előnye, hogy sokáig megmarad, és feltűnően szép színeket lehet előállítani vele. De az UV-fény káros hatása ismeretében megéri-e géllakos körömfestést választanunk a manikűrösnél?
A kutatások eredménye bőrgyógyászok szerint kevéssé meglepő. „Ezek a megállapítások nem hordoznak újdonságot, legalábbis a bármilyen forrásból származó ultraibolya, azaz az UV-fénnyel kapcsolatos aggodalmakat illetően.
Tudjuk, hogy hatására közvetlen sejthalál és szövetkárosodás mutatkozhat, ami bőrrák kialakulásához is vezethet – nyilatkozta dr. Julia Curtis.
– A zselés lakkok megkötésére használt, szintén UV-fénnyel működő lámpák gyakorlatilag olyanok, mintha egy »mini-szoláriumba« csúsztatnánk be az ujjainkat” – tette hozzá a Utahi Egyetem bőrgyógyász professzora, aki nem vett részt a szóban forgó tanulmány elkészítésében.
Az elektromágneses sugárzás egyik formája, az ultraibolya fény hullámhossza 10 és 400 nanométer között mozog a UCAR Center for Science Education szerint. A Föld felszínére jutó UV-fény – ami átjut az ózonrétegen – 280 nm és 400 nm között mozog: ezen belül pedig tovább lehet osztályozni aszerint, hogy milyen mértékben károsíthatja bőrünket. Az ultraibolya B fény (UVB; 280–315 nm) a földön található UV-sugárzás mintegy 10 százalékát teszi ki, behatol a bőr külső rétegébe, és DNS-károsodások sokaságát idézheti elő. Az ultraibolya A fény (UVA; 315–400 nm) viszont, ami a Föld felszínére érkező ultraibolya sugárzás mintegy 90 százaléka – bár mélyebben hatol be a bőrünkbe, mégis kevesebb közvetlen DNS-károsodást okoz: a DNS ugyanis kevésbé nyeli el.
A szoláriumról már bebizonyosodott
Bár az UVA-sugárzás a napfényben is megtalálható, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség a szoláriumokhoz hasonló kereskedelmi termékeknek tulajdonítja bizonyítottan rákkeltő hatásának, környezeti toxicitásának nagy részét. Jóllehet a lakkok megkötését elősegítő UV-lámpák már a 340–395 nm közötti spektrumon működnek, hatásuk ettől függetlenül káros is lehet – áll a tanulmányhoz kiadott sajtóközleményben.
Ugyan a szoláriumban megengedett maximális sugárzás mértékét meghatározták, de ez még mindig nagyon magas: egyenértékű az egyenlítőn délben, felhőmentes égbolt alatt mért sugárzás erősségével, mondta dr. Rüdiger Greinert.
A biofizikus kutató szerint „a rendszeres szoláriumlátogatók többsége hetente egy-két alkalommal jár barnulni. Aki 35 éves kor alatt rendszeresen jár szoláriumba, annál duplájára nő a malignus melanoma, a fekete bőrrák kockázata.”
Az UV-sugarak a sejtekbe bejutva károsíthatják azok örökítőanyagát. A szervezet saját repair (javító) mechanizmusának feladata, hogy ezeket a károsodásokat kijavítsa, ám ennek a kapacitása korlátozott. „Akkora sugárdózissal, ami napégést okoz, a bőr minden egyes sejtjében nagyjából 100 ezer DNS-károsodás következik be. Ezek a károsodások mutációk, amik akár bőrrák kialakulásához vezethetnek” – magyarázta a szakember.
Nem tudtuk, mert eddig senki sem vizsgálta
A zselés körömlakkok szárításához használatos UV-lámpákat általában biztonságosnak tartják – anélkül, hogy bárki tanulmányozta volna őket közelebbről. „Így viszont fogalmunk sem lehet arról, hogy ezek az eszközök pontosan miként hatnak ránk molekuláris és sejtszinten” – írja a tanulmány társszerzője, Ludmil Alexandrov biomérnök, a Kaliforniai Egyetem sejt- és molekuláris orvostudományi karának docense.
Alexandrov fejébe egy fogorvosi rendelőben ütött szöget a gondolat: miközben arra várt, hogy sorra kerüljön, az egyik magazinban egy olyan szépségversenyző lányról olvasott, akinél egy ritka fajtájú bőrrákot diagnosztizáltak, méghozzá az ujján. „Nagyon furcsának találtam az esetet, ezért többen is elkezdtünk utánanézni a dolognak. Nem egy beszámolót találtunk különféle orvosi szaklapokban arra vonatkozóan, hogy azoknál, akik nagyon gyakran tetetnek fel zselés körömlakkot a manikűrösnél, ritka típusú rákos megbetegedések fordultak elő az ujjaikon. Ez arra utal, hogy összefüggés lehet a két dolog között – mondja a biomérnök. – Ekkor jöttünk rá, hogy semmit sem tudunk arról, hogy ezek az UV-lámpák mit tehetnek az emberi sejtekkel.”
Aggasztó eredmények
A kutatók emberi, valamint egerekből származó sejteket tettek ki a készülék által kibocsátott UV-fénynek, és azt látták, hogy egy 20 perces kezelés 20–30 százalékuk elhalásához vezetett. Három egymást követő 20 perces expozíció hatására pedig a 65–70 százalékuk elpusztult. A megmaradt sejtek károsodásai olyan mutációkat eredményeztek, amelyeket az embereknél a bőrrák esetében is megfigyeltek. „Kísérleti eredményeink és a korábbi bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy az UV-fényű körömlakkszárítók által kibocsátott sugárzás a kéz rákos megbetegedéseit okozhatja, illetve a szoláriumhoz hasonlóan a korán kialakuló bőrrák kockázatát növelheti” – állapították meg összegzésükben a tanulmány szerzői.
A károsító hatás még nem teljesen bizonyított
Ám egy fontos kiegészítés ide kívánkozik: egy géllakkos manikűrözés során összesen körülbelül tíz percre kell betennünk a kezünket az UV-fényt kibocsátó lámpákba. Ez pedig jóval rövidebb időtartam, mint amit a vizsgálatok során alkalmaztak. Tehát, bár az eredmények aggasztók, mégsem jelentenek közvetlen bizonyítékokat, ahogyan például arra sem tér ki az elemzés, hogy milyen gyakran kellene zselés körömlakkot csináltatnunk ahhoz, hogy ezeknek a veszélyeknek legyünk kitéve. Miután a zselés körömlakk előnye, hogy tartóssága miatt ritkábban kell elmenni a manikűröshöz, a veszély talán nem is olyan nagy, mint ahogy első hallásra tűnhet.
Dr. Julie Russak a vizsgálat szerinte legnagyobb korlátjára hívja fel a figyelmet.
Úgy véli, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nem élő embereken és állatokon végezték a kísérleteket.
„Egészen más a helyzet, ha emberi kezet teszünk ki UV-sugárzásnak: ennek nagy részét a bőr felső rétege nyeli el. Amikor közvetlenül a sejteket sugározzuk UV-fénnyel, az nem egészen ugyanaz, mert esetükben nincs semmilyen védelem a bőr felső rétegei részéről” – mondta a bőrgyógyász.
Maguk a szerzők is elismerik, ahhoz, hogy ezt az összefüggést egyértelműen alá lehessen támasztani, további vizsgálatokra van szükség. „Ezek elvégzése, a lakosság későbbi tájékoztatása valószínű, hogy legalább egy évtizedet vesz igénybe” – fűzték hozzá.
Források:
https://edition.cnn.com/2023/01/25/health/gel-nail-dryers-cancer-dna-damage-wellness/index.html
https://scied.ucar.edu/learning-zone/atmosphere/ultraviolet-uv-radiation#:~:text=Ultraviolet%20radiation%20lies%20between%20visible,nanometers%20(or%204%2C000%20%C3%85)
https://www.nature.com/articles/s41467-023-35876-8
https://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/18153/szolariumozas-veszelyes
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Mikrózható a műanyag dobozom, ráírták – akkor miért ne tegyem be?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
