Mesével, lovakkal és művészettel – A MOL Románia Gyermekgyógyító programja
A MOL Románia által létrehozott Gyermekgyógyító program a Közösségért Alapítvány közreműködésével segíti a gyermekek felépülését és fejlődését. A zene-, játék-, dráma-, művészet- és meseterápia, valamint az állatasszisztált terápiák hatékony és mérhető támogatást nyújtanak a beteg, értelmi, mozgás- vagy érzékszervi fogyatékossággal, illetve fejlődési zavarokkal élő gyermekek számára.
Dr. Violeta Stan gyermek-neuropszichiáter főorvos, a Fogyatékos Gyermekekért Európai Akadémia országos koordinátora és a MOL Gyermekgyógyító program zsűrijének elnöke szerint a program nélkülözhetetlen támogatást nyújt a terápiás beavatkozások megvalósításához. Emellett fontos szerepet játszik a romániai pszichoszociális szolgáltatások fejlődésének előmozdításában is.
„A program hozzájárul egy modern, könnyen hozzáférhető, a gyermekek valós szükségleteihez igazodó támogatási modell megerősítéséhez. Az indulás – vagyis 2009 óta – több száz projektet finanszírozott, amelyek mintegy tizenhatezer gyermek és serdülő számára nyújtottak segítséget. A projektek kiválasztásának kiemelt szempontja a terápiás hatások nyomon követése. Az eredmények pedig egyértelműen igazolták, hogy a gyermekek érzelmi állapota javult, szorongásuk csökkent, az érzelemkifejezésük és a kommunikációjuk fejlődött.
A tizenhét éves működés során európai színvonalú jó gyakorlatok és szakmai modellek honosodtak meg a kiegészítő terápiák és az innovatív módszerek területén, amelyek a kezdetekkor még nem voltak jelen Romániában. Az egyetemi oktatók és szakemberek önkéntes közreműködése jelentősen hozzájárult a fiatalabb nemzedék szakmai felkészítéséhez.
Az is bebizonyosodott, hogy az empatikus kommunikáció nemcsak a szülő és a gyermek kapcsolatában meghatározó, hanem a különböző szereplők – kórházak, iskolák és civil szervezetek – együttműködésében is fontos szerepet játszik.
A kedvezményezettek között voltak egészségügyi intézmények, a szociális ellátórendszer szereplői, rehabilitációs és fejlesztő központok, valamint oktatási intézmények. Kiemelt szerep jutott a közösségi központoknak és civil szervezeteknek is, köztük a nappali ellátást biztosító intézményeknek, a szociális szolgáltatásokat működtető szervezeteknek, a helyi alapítványoknak és egyesületeknek, valamint a gyermekeket és családjaikat támogató multifunkcionális központoknak.”
Az összegyűjtött szakmai tapasztalatok és modellértékű gyakorlatok dr. Violeta Stan szerint mára értékes erőforrássá váltak nemcsak a gyermekek és családjaik, hanem a szakemberek számára is. Az eredményeket különböző szakmai fórumon mutatták be, többek között a Reziliencia Kongresszuson, a Hipoterápia Konferencián és az Európai Drámaterápiás Konferencián, valamint különböző fül-orr-gégészeti, neuropszichiátriai és onkológiai kongresszusokon. A bemutatott jó gyakorlatok országos és nemzetközi szinten is jelentős szakmai hatást eredményeztek.
A csigaház világa
A programnak immár nyolc éve része a meseterápia is. Bálint Katalin meseterapeuta leginkább a szorongásoldásban látja a mesék jótékony erejét: „A programnak köszönhetően minden évben két egyhetes meseterápiás tábort szervezhetünk a gyermekek számára. Ezek a foglalkozások hatékonyan támogatják a megbillent érzelmi egyensúly helyreállítását.
Az érzékeny, szorongásokkal küzdő, olykor pszichoszomatikus tüneteket mutató gyermekekkel közösen indulunk el egy mesebeli úton, amelynek során a program támogatásával beszerzett jurta biztonságos és varázslatos környezetet teremt az élő mesemondáshoz.
A lágy keleti dobszóval kísért alkalmak különleges keretet adnak a belső erőforrások mozgósításának és az érzelmi feldolgozásnak.” Mindez segít a gyerekeknek a traumafeldolgozásban, az élet irányíthatóságának visszaszerzésében, a kapcsolódásban.
„A meseterápia számos probléma és tünet kezelésében elismert pszichoterápiás módszer, a szorongás oldásában pedig különösen hatékonynak bizonyul. Ennek alapfeltétele, hogy a résztvevők számára megteremtsük az érzelmi biztonság légkörét.
A mesékben megjelenő ősi szimbólumok és alakok – például a sárkány vagy a sötét erdő – segítenek a belső félelmek felismerésében és megfogalmazásában. Ez a tudatosítás folyamata, amelynek során a gyermekek a mesehősök példáján keresztül tanulhatnak megküzdési stratégiákat, kitartást és bátorságot. Az azonosulás a mesehőssel mindig segíti a szembenézést a nehézségekkel. A meseterápiás táborokban egy hét jelképez egy teljes esztendőt. Mindennap egy új mese nyílik meg előttünk, így a gyerekek újabb és újabb történetekből, mesehősöktől meríthetnek erőt. Az egyik kedvenc szereplő Bátor Váj, az eszkimó fiú, akit a bálnák királyával való találkozás mély félelemmel tölt el. Története azért különösen fontos, mert megtanítja: a bátorság nem a félelem hiányát jelenti. Váj beismeri, hogy nagyon fél, ugyanakkor azt is el tudja határozni, hogy uralni fogja a félelmét.”
Igaz, a terapeutának is meg kell küzdenie kihívásokkal. Például azzal, hogy miként lehet az online világban felnövő gyerekek figyelmét a lassúbb folyású, valóságos megéléseket kínáló, de erőfeszítéseket is igénylő világba bevonni. „A mai gyerekeknek is ugyanolyan fontos a mese. Az élőszavas mesemondás – egy jurta anyaméhhez hasonlító lágy ölén – néha olyan számukra, mintha a vak ember megtapasztalná, milyen a zöld szín. Amikor kezdő meseterapeuta voltam, azt hittem, a mesemondást ki kell egészítenem relaxációs gyakorlatokkal, hogy igazán hatékony legyen.
Aztán nagyon hamar rájöttem, hogy valójában ez is relaxációs folyamat. Képes ugyanis megnyitni egy olyan lelki teret, amely a saját belső középpontjával kapcsolja össze az embert.
A gyermekeket sohasem kell csendre inteni, vagy »figyelj ide« kezdetű mondatokat mondani nekik. A mesemondás olyan belső teret, lelki dimenziót nyit meg, amely nem hasonlítható semmilyen más online világban megtapasztalható állapothoz. A gyerekek szeretnek ebben az elringató térben lenni, az pedig csak ráadás, hogy megannyi segítő „magocskát” hintünk el a gyermekek tudattalanjába. A program keretében két hiánypótló kötet is kerülhetett a pedagógusok és szülők kezébe. Közülük a Csigaházba bújó gyerekvilág tartalmazza azokat a meséket, amelyeket a meseterápiás szorongásoldásban sikeresen tudtunk alkalmazni. Lélekszirom Egyesületünk 2025 őszén a meseterápiás foglalkozásokért elnyerte a MOL Gyermekgyógyító Díjat.”
A ló, a szabadság, az erő és a kaland szimbóluma
Balogh Csilla lovasterapeuta szerint a gyermekek gyakran úgy élik meg a foglalkozásokat, mintha kikapcsolódni érkeznének, a háttérben azonban tudatosan felépített fejlesztőmunka zajlik. A terápiák során a mozgáskoordináció, a figyelem, a gondolkodás és a kognitív funkciók fejlesztésére egyaránt hangsúlyt fektetnek. Mivel a foglalkozások sok esetben a nap végén kezdődnek, a gyermekek gyakran fáradtan érkeznek, a lovak jelenléte azonban különleges módon képes új energiát adni nekik.
„Néhány perc lovaglás vagy lóval végzett közös tevékenység után gyakran egy figyelmesebb, kíváncsibb és együttműködőbb gyermekkel folytathatjuk a munkát. A lovak azért is foglalnak el különleges helyet az állatasszisztált terápiák között, mert a gyermekek a hátukra ülve közvetlenül megtapasztalhatják mozgásukat.
A ló járása során keletkező mozgásimpulzusok nagymértékben hasonlítanak az emberi járás medencemozgásaihoz, ami kedvezően befolyásolja a testtartást, az egyensúlyt, az izomtónus szabályozását és a mozgáskoordináció fejlődését.
Az állat mozgása aktiválja az idegrendszert, támogatja a szenzoros és motoros fejlődést, ritmusa pedig nyugtató hatású, elősegíti a figyelem fenntartását, az összpontosítást és a tanulási folyamatokat.”
A terapeuta arra is felhívja a figyelmet, hogy a lovak rendkívül érzékenyen reagálnak az ember testbeszédére és viselkedésére. Ez a gyermekek számára biztonságérzetet nyújt, ez pedig különösen fontos azoknak, akik önbizalomhiánnyal küzdenek vagy nehezen alakítanak ki kapcsolatot másokkal. A lovasterápia egyszerre hat a testre, az érzelmekre és a gondolkodásra. „A foglalkozások eredményeként javulhat a koordináció, az egyensúly, a testtartás, a légzés, a reflexek gyorsasága és a motoros tervezés képessége. Emellett csökkenhet az izmok feszessége és a kóros izommerevség, növekedhet az ízületek mozgástartománya, mérséklődhetnek a helytelen mozgásminták, és sok esetben a gyermekek közérzete, étvágya, valamint emésztése is kedvezően változik.”
Balogh Csilla szerint a találkozás a lovakkal már akkor elkezdődik, amikor a gyermekek meglátják őket vágtatni vagy békésen legelészni, és megcsodálhatják impozáns megjelenésüket. „Képzeletükben a ló a szabadság, az erő, a szépség és a kaland szimbóluma. Amikor megsimogatják, kapcsolatba kerülnek valamivel, amit csodálnak: érzik a ló testének melegét, szőrének tapintását és légzésének ritmusát. Ezek a gazdag érzékszervi élmények hozzájárulnak a testtudat és az érzékelés fejlődéséhez."
„A ló nem támaszt elvárásokat, egyszerűen jelen van. Az állat hátán ülve a gyermekek új nézőpontból tapasztalhatják meg a világot, ami szabadságérzetet és önbizalmat ad számukra.”
A lovasterápiát az teszi egyedivé más terápiás módszerekhez képest, hogy a terapeuta szakmai tudása, a ló sajátos közvetítő szerepe és a gyermek aktív részvétele egyszerre érvényesül benne. A lóval való együttműködés során a gyermek egy önálló akarattal rendelkező élőlénnyel kerül kapcsolatba. Ahhoz, hogy az állat együttműködjön vele, figyelnie kell rá, alkalmazkodnia kell hozzá, és egyértelmű jelzéseket kell adnia. Ez a folyamat türelemre, felelősségvállalásra és kitartásra tanít, ami különösen értékes azoknak a gyermekeknek, akik életük más területein gyakran bizonytalanságot, kudarcokat vagy korlátokat tapasztalnak.
Gyógyító alkotás
Oana Dorneanu művészetterapeuta és pszichoterapeuta, a bukaresti EntuziArt Egyesület alelnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutatások is alátámasztják a művészetterápia szerepét a gyógyulás támogatásában (WHO, 2019).
„A művészetterápia hatékonysága egyrészt a kreatív alkotófolyamatban, másrészt az azt kísérő terápiás kapcsolatban rejlik. A művészetterápiában képzett pszichoterapeuta együttérzése, feltétel nélküli elfogadása, valamint megtartó- és hordozóképessége olyan biztonságos teret teremt, amelyben a gyermek vagy fiatal szabadon kifejezheti önmagát, és olyan élményeket is feldolgozhat, amelyeket nehéz szavakba önteni. Donald Winnicott pszichoanalitikus és gyermekorvos ezt a terápiás keretet »átmeneti térként« írta le: a belső világ és a külső valóság közötti zónaként, ahol a játék és a kreativitás támogatja a fejlődést.
Ebben a térben a képek, színek, formák és szimbólumok utat nyitnak olyan élményekhez és érzelmekhez, amelyek még nem váltak tudatossá.
A művészetterápia segítheti a betegség és a kezelések elfogadását azáltal, hogy támogatja a beteget az alkalmazkodás folyamatában, valamint a betegség előtti énkép elvesztéséhez kapcsolódó gyász megélésében. Emellett hozzájárulhat az önismeret fejlődéséhez is, a saját erőforrások, korlátok, szükségletek és megküzdési módok felismerésén keresztül. Csoportos formában a sérülékenység vagy egy pozitív alkotói élmény megosztása csökkentheti az elszigeteltség érzését, és elősegítheti olyan kapcsolatok kialakulását, amelyek a kölcsönös elfogadásra és támogatásra épülnek.”
A művészetterápia eszköztára rendkívül sokszínű: a rajzolás, festés, agyagozás és kollázskészítés mellett a zeneterápia, a táncterápia és a drámaterápia módszereit is magában foglalja. A módszer kiválasztása függ az életkortól, a diagnózistól, az adott gyermek sajátosságaitól. „Művészetterapeutaként szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy minden gyermek más és más önkifejezési formára reagál a legnyitottabban. Az autizmus-spektrumzavarral élő, ADHD-val diagnosztizált vagy különböző fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekek esetében rajzot, festést, zenét és mozgást alkalmaztunk. A látássérült gyermekekkel pedig a rendelkezésre álló érzékszervek bevonásával teremtünk lehetőséget a belső világ feltárására, például agyagozás, zene vagy mesék segítségével” – osztja meg tapasztalatait Oana Dorneanu.
A szakember a MOL Gyermekgyógyító program egyik legnagyobb értékének azt tartja, hogy a gyermekek valós szükségleteit helyezi a középpontba.
„Több egymást követő pályázati ciklusban is támogatásban részesültünk, ez lehetővé tette, hogy valami rendkívül értékeset biztosítsunk a kedvezményezettek számára: a folytonosságot. A terápiában a jelentős változások ritkán következnek be egyik napról a másikra; idővel a bizalomra és biztonságra épülő kapcsolatban bontakoznak ki.”
A cikk megjelenését a Közösségekért Alapítvány támogatta.
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>
