„Vérpénzben” fogadnak – menstruációjuk vélt menete alapján tesznek téteket női sportolókra

Épp csak elcsitult az észak-amerikai profi női kosárlabda-bajnokság (Women's National Basketball Association – WNBA) háza táján kirobbant nyár végi botrány – amikor az idei szezon több mérkőzésén egyesek neonszínű vibrátorokat dobáltak be a pályára a meccsek alatt –, ismét egy, a WNBA játékosaira nézve megalázó jelenséget értek tetten: ezúttal a tengerentúli sportfogadás online berkeiben.

Vérpénz és mérföldkövek

Az úgynevezett „periodbetting” – magyarul nagyjából „ciklus alapú sportfogadás” (az angol period – jelentése női ciklus, és a betting – fogadás szavakból összerakott kifejezés) lényege, hogy a szerencsejátékosok megpróbálják kitalálni, az adott női sportoló, ez esetben kosárlabdajátékos, éppen hol tarthat a menstruációs ciklusában. Majd ez alapján jósolják meg a sportteljesítményét, illetve egy-egy mérkőzés lehetséges végkimenetelét.

Egy, a közösségi felülete alapján igen népszerű, sportfogadásokkal foglalkozó tartalomkészítő ezeket a téteket beszédesen „vérpénznek” nevezte el. 

Az Instagramon közel 30 ezer követővel rendelkező FadeMeBets több ezer kedvelést és megosztást gyűjtött már össze a játékosok menstruációs ciklusára alapozó fogadási stratégiájával. Módszere mellett érvelve állítja, 16-ból 11 esetben beigazolódott a női kosárlabdajátékosok menstruációs ciklusával kapcsolatos jóslata, körülbelül 68,75 százalékos pontossággal. 

„A késői luteális fázis végén jár, ami azt jelenti, hogy csökkenőben az erő, visszaesőben az aerob rendszer. Gyakrabban fog elfáradni, mint egy normál játék során” – ilyen megállapítások kísértében tett közzé az influenszer egy posztot Caitlin Clark világhírű női kosarasról, a WNBA szezon közepén. 

Tény, a menstruáció fizikai teljesítményre gyakorolt hatásával egyre többen foglalkoznak az utóbbi időben, sorra születnek tudományos tanulmányok is a témában. Közös nevezőjük az a felismerés, hogy a női sportolók teljesítménye valószínűleg jobban függ a ciklustól, mint azt korábban feltételezték. 

Mérföldkőnek számított e folyamatban a kínai úszónő, Fu Yuanhui 2016-os riói olimpián adott emlékezetes nyilatkozata is. A sportoló egyik, kevésbé sikeres versenyszáma után kendőzetlenül arról beszélt a nyilvánosságnak: menstruációja miatt nincs túl jó formában, gyengének és fáradtnak érzi magát. 

A vártnál rosszabb teljesítményéért egyértelműen a ciklusát okolta. 

Hasonló felismerésre persze bárki ugyanígy juthat, aki rendszeresen menstruál, és saját magán tapasztalja a hormonális ingadozások diktálta energiaszint-változásokat, akár egészen szélsőséges léptékekben is egy-egy ciklusa során. Ahhoz viszont, hogy értsük, általában mi megy végbe ilyenkor a nők testében, nem árt tisztában lennünk a menstruációs ciklus folyamatával, különböző szakaszaival, ahogy egyediségének lehetőségeivel is.

Így néz ki egy menstruációs ciklus – papíron legalábbis 

A női ciklus általában véve 28 napig tart, de lehet rövidebb vagy hosszabb is. Négy szakaszból áll: az első a 2–7 napig tartó menstruációs szakasz, a nők ilyenkor általában kevésbé energikusak, és szívesebben vannak egyedül. A második, úgynevezett follikuláris szakaszban – ami általában 7–10 napig tart – a hormonszint emelkedésével a hangulat, a fizikai aktivitás és a libidó is megnőhet. A nők a ciklus folyamán ilyenkor érezhetik a leginkább energikusnak, kockázatvállalónak és kreatívnak magukat. 

Ezt a szakaszt követi az ovuláció néhány (1–3) napja, amikor a domináns tüszőből kiszabadul a petesejt. Az ösztrogénszint általában véve ilyentájt a legmagasabb. A menstruációs ciklus negyedik, luteális fázisa a leghosszabb, rendszerint 12–16 napig tart. E szakaszban a kirepedt tüszőből sárgatest lesz, a testhőmérséklet megemelkedik, felkészítve a szervezetet a következő menstruációra. Ezzel egy időben az energiaszint egyre alacsonyabb lesz, és ilyenkor jelenhetnek meg a premenstruációs szindróma (PMS) fizikai, lelki tünetei. 

Mindezek ismeretében teljes joggal fogalmazódhat meg a kérdés, amit a Guardian cikkírója is feszeget: mégis mi alapján tudná egy internetes influenszer, vagy bárki más kitalálni, hogy egy női sportoló éppen hol tart a menstruációs ciklusában? Így arra a megállapításra jut, hogy a ciklus alapú sportfogadás alapja nem lehet más, mint pusztán találgatás. 

„Arról nem beszélve, hogy csak idő kérdése, hogy egyesek menstruációkövető alkalmazásokat törjenek fel” – fűzi tovább aggodalmait, hozzátéve: sok applikáció már most is kiszivárogtat érzékeny felhasználói adatokat. 

„Az év elején például egy amerikai szövetségi esküdtszék megállapította, hogy a Meta törvénysértést követett el, amikor a Flo nevű népszerű, menstruációkövető alkalmazás személyes adatait a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjtötte” – teszi hozzá a szerző. Hasonló bírálatot fogalmazott meg a ciklusalapú fogadás „módszertanával” kapcsolatban egy, a Wired által megszólaltatott sportorvos is. Amy West szerint az efféle megközelítésnek nincs sok alapja, miután az egyéni menstruációs ciklusok jelentős eltéréseket mutathatnak.

„Nem minden nő egyforma. Valóban, egy ciklus hagyományosan 28 napos, de mivel mindenki más és más, ez egyénenként, hónapról hónapra változik – mondja a doktornő. – Az pedig, hogy olyasvalaki bocsátkozzon jóslásokba ezzel kapcsolatban, aki nem is ismeri közelről az illetőt, teljes ostobaság” – szögezi le a szakember. Nem beszélve arról, hogy egy menstruációs ciklus hosszát, lefolyását például a stressztől kezdve az alváshiányon, utazáson, gyógyszerszedésen, hormonális egyensúlyzavarokon át a nem megfelelő táplálkozásig számtalan külső és belső hatás is befolyásolhatja. 

Divatos trend, nagy üzlet vagy hasznos tudás?

Mára számtalan trend nőtte ki magát, nagyrészt a közösségi médiának köszönhetően: „ciklusszinkron” jelzővel már nemcsak edzésprogramot, akár komplett életmódvezetési segédletet is igénybe vehetünk, amiben, ha akarjuk, számtalan applikáció is megtámogat. S hogy miben tér el egy úgynevezett ciklusalapú edzés egy hagyományosnak mondható edzéstől? 

Ez a módszertan ahelyett, hogy egy hónap folyamán végig ugyanazt az edzéstípust végeztetné, a gyakorlatokat, a terhelést a menstruációs ciklus aktuális szakaszának megfelelően alakítja ki. 

Bár tény, hogy a menstruáció egyes szakaszai eltérő típusú testmozgásokra tesznek minket inkább alkalmassá, egyes szakértők szerint a megközelítés sokkal jobban hangzik, mint amennyire tudományosan alátámasztott.

A ciklusszinkronizálás egyik legnagyobb „bökkenőjét” szintén abban látják, hogy minden nő és női ciklus teljesen egyedi, az egyéni kivitelezést pedig nehezen tartják elképzelhetőnek a mindennapi gyakorlatban. Nemcsak azt nem lehet általánosan megmondani, kit mennyire visel meg egy-egy menstruációs szakasz, azok hossza is teljesen eltérhet. 

Ráadásul a menstruációs ciklus fittségre gyakorolt hatásáról szóló legtöbb kutatás általában véve 28 napos, szabályos mintázatú ciklusokkal számol. Ugyanígy a hormonszintek, azok változásai, ingadozásainak léptéke is nagy eltéréseket mutathat – és nem csak személyenként, de egyes ciklusonként is.

Röviden: bár a menstruációs ciklus és az edzések összehangolásának ötlete logikusnak tűnik, a végkifejlet ez esetben is mindenkinél teljesen eltérő eredményekhez vezethet. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem érdemes tudnunk, mi zajlik ilyenkor bennünk. Már csak amiatt is, hogy tisztában legyünk azzal, mi tartozik a normális tartományba, és mikor érdemes orvoshoz fordulni.