Létezik női és férfi agy? – Interjú Dr. Gerber Gáborral, a Magyar Anatómus Társaság elnökével

– Ha a két nemről beszélünk, akkor a nagy emberi átlagról beszélünk. A biológiában is – mint minden rendszerben – vannak szélsőségek, jóval kisebb számban, mint az átlagos tulajdonságokat hordozók. Velük is foglalkozik a tudomány, ám sokkal nagyobb figyelmet szán a nagy létszámú, tipikus tulajdonságú csoportok vizsgálatának. Normál esetben a társadalmi folyamatokat is a nagy tömegek mainstream viselkedése határozza meg, nem a szélsőségesek kisebb csoportja. Az egészségügyben pedig különösen fontos az emberiség nagy részét lefedő két nem általános jellegzetességeinek és eltérő tulajdonságainak figyelembevétele a betegségmegelőzés és a gyógyítás szempontjából.

– Tudományos kutatások sora bizonyítja évtizedek óta, hogy a két nem képviselői között fizikai és kognitív különbségek vannak. Társadalomtudósok ezeket gyakran bagatellizálják, vagy kialakulásukban jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szociális környezetnek, mint az evolúciónak, a biológiai adottságoknak.
– Amikor a két nem közötti különbségekről beszélünk, sok-sok tanulmány metaanalízissel nyert megállapításaira alapozunk. A képalkotó eljárások, például a mágneses­rezonancia-vizsgálatok ugyanis hatalmas távlatot nyitottak. Ma már nemcsak a boncteremben vagy a műtőben lehet vizsgálni az emberi agyat, idegrendszert, hanem bármikor, működése közben.

A két nem nagy populáción végzett agyi vizsgálataiból megállapíthatók szexdifferenciák, vagyis nemi alapú eltérések. A lebenyek nagyjából egyformák átlagosan a két nemben, de a kisebb területek vizsgálata már jelentős eltéréseket mutat, és ezek kapcsolatban állnak a két nem eltérő kompetenciáival.

Pszichológiai vizsgálatok sora és a mindennapi tapasztalat is megerősíti, hogy a férfiaknak átlagosan jobb a térlátása, a mélységérzékelése, az ezekkel is összefüggő mozgáskoordinációja, míg a nőknek a finommotorikus és bizonyos verbális készségei jobbak, valamint az arcok megjegyzésének és felismerésének képessége. Azok a kérgi területek vastagabbak a nőknél – a frontális lebeny részei, a parietális (falcsonti) lebeny egyes területei –, amelyekhez ezek a tulajdonságok kapcsolódnak. A férfiaknál a nőkéhez képest vastagabb kéregrésszel rendelkező terület az occibitális (nyakszirti) lebeny, amely a látásért felelős agyi részt is tartalmazza. A nők és férfiak tulajdonságbeli eltéréseinek tehát a „hardverben”, a humán agyban is megvannak a különbségei. 
A nőknél dominánsabb a két agyféltekét összekötő idegi pályarendszer, a férfiaknál pedig az egy agyféltekén belüli pályarendszer. Agyvérzésnél, ha sérül a beszédközpont, a nőknél ezt a funkciót könnyebben átveszik más agyi területek, mert erősebb a két agyfélteke közötti összeköttetés. A nőknél kétszer olyan gyakori a depresszió, mint a férfiaknál (a frontális kéreg intenzívebb működése miatt, ami a gyakoribb hangulatváltozásokért is felelős). Ugyanakkor a férfiaknál háromszor gyakoribb az autizmus és kétszer olyan gyakori a Parkinson-kór, mint a nőknél. 

Izgalmas MR-vizsgálatokat végeztek önkéntes anyák magzatain, az idegrendszer fejlődését követték. Már a 18. magzati hét táján is egyértelmű különbségek láthatók a lányok és fiúk kialakuló agyában. 

– Az agyi és képességbeli különbségek tehát nem a születés után, a „férfivá vagy nővé nevelés” hatására alakulnak ki?
– A szexkromoszómák – nőkben az XX, férfiakban az XY – aktivitása ugyanolyan mintázat szerint alakul, mint a kéregvastagságok különbségei, nyilvánvaló összefüggés van tehát a két folyamat között. A biológiai meghatározottság egyértelmű, az említett különbségek nem nevelési folyamat eredményei. Az evolúció során hosszan kialakuló rendszerek működnek bennünk, amelyek a két nem fő csoportját eltérővé tették. 
Ugyanakkor tudatában kell lennünk, hogy nagyon sokfélék vagyunk mi, emberek, és ezt méltányolni kell. De az emberiség nagy tömegét két fő csoport alkotja, a két biológiai nem – ha ezt nem vesszük tudomásul, vagy nem így kommunikáljuk, az nem csupán a tudományt torzítja, hanem a társadalomban is feszültségeket kelthet. Akár az egészségünk is múlhat ezen! Bizonyos betegségek megelőzése, diagnózisa vagy gyógymódja szempontjából a biológiai nem kiindulópont, bárminek is vallja vagy érzi magát a páciens. 

– Tudjuk, hogy egyes gyógyszerek másképp hatnak nőkben és férfiakban. Egyre több szakcikk szól arról is, hogy a vakcinákat is külön kellene kifejleszteni a két nem számára, mert nagyon eltérően reagálnak rá.
– Egyre inkább a személyre szabott kezeléseket tekinti célnak az orvostudomány, ezen az úton pedig az első lépés, hogy az orvos a beteg nemét is figyelembe veszi. A szívinfarktus például nőknél sokkal ritkábban fordul elő, mint a férfiaknál, egészen a menopauzáig – sajnos utána behozzák a statisztikai lemaradásukat. Erre az ismeretre, amely ugyancsak a két nem biológiai eltérését mutatja, épülhet a szívinfarktus nemenként eltérő prevenciója. A biológusok, orvosok kutatják a két biológiai nem jellegzetességeit, nem tekintik „divatjamúltnak” a férfi és nő fogalmának használatát, mert ez hasznára válik az orvostudománynak.

Ez a cikk a Képmás magazin 2021. októberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>