Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Jogi tanulmányai után, a hetvenes években kezdett publikálni, első írása 1977-ben jelent meg a Mozgó Világban. Pár évig szerkesztőként dolgozott, majd szabadúszó íróként kezdett publikálni.

Gyermekkora színhelyére, Gyulára helyezi első regénye, a Sátántangó cselekményét, amely 1985-ös megjelenésekor az év irodalmi szenzációja lett Magyarországon. A regény a kommunizmus bukása előtti időkben játszódik, egy nincstelenek lakta faluban. A közösséget két idegen érkezése rázza fel, akikben a remény és az utolsó ítélet hírnökeit vélik látni. 

A regényből 1994-ben film is készült jó barátja, Tarr Béla rendezésében.

Karnevál és anarchia

Susan Sontag amerikai kritikus szerint Krasznahorkai az „apokalispszis mestere”, akinek további művei is az „apokaliptikus eposzok” közé sorolhatók. 

Az ellenállás melankóliája (1989) című regény egy közép-kelet európai kisváros pusztulását festi meg, ahol egy kísérteties cirkusz érkezése ébreszt fel erőszakot. „Álomszerű jeleneteket és groteszk jellemzéseket alkalmazva Krasznahorkai László mesterien ábrázolja a rend és a rendetlenség brutális küzdelmét” – fogalmaz a Svéd Akadémia.

A Háború és háború (1999) a tengeren túlra vezeti az olvasót: egy vidéki levéltáros egy különös kéziratra bukkanva New Yorkba utazik, hogy ott találja meg nemcsak a szöveg, hanem saját élete értelmét is. 
E könyv párjaként is felfogható a Báró Wenckheim hazatér (2016), amelyben egy szerencsejáték-függő férfi Buenos Airesből tér vissza Magyarországra. Miközben abban bízik, hogy viszontlátja gyerekkori szerelmét, a helyi közösséggel sem kerülheti el a találkozást, akik benne remélik a Messiást. A regény „egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról”, olvasható a leírásában.

A Herscht 07769: Florian Herscht Bach-regénye (2021) egy kortárs németországi városról fest képet, ahol anarchia, gyújtogatások, gyilkosságok követik egymást. A történteket egy naiv férfi, Herscht szemén keresztül látjuk, akinek rá kell döbbennie, hogy épp azokban az erőkben bízik, amelyek a pusztítás mögött állnak.

Ő a 17. Nobel-díjasunk

Az írónak eddig tíz regénye emellett több elbeszéléskötete jelent meg. 1987-ben József Attila-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott és külföldön is több elismerésben részesült, mint a brit Nemzetközi Man Booker-díj és az amerikai Nemzeti Könyvdíj (National Book Award). Számos országban jelentek meg művei.

Az irodalmi Nobeli-díjra már korábban is esélyes volt. Eddig egyetlen magyar származású író, Kertész Imre kapta meg ezt az elismerést. 

Korábban 16 magyar vagy magyar származású ember részesült Nobel-díjban, legutóbb Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Nobel-díjasaink teljes listája az MTI ábráján látható:

Kép forrása: MTI

Krasznahorkai László teljes biográfiája hivatalos oldalán, angol nyelven itt érhető el.