Ki hisz az „előtte–utána” fotóknak? – A szépészeti beavatkozások torz tükre

„Tükröm-tükröm, mondd meg nékem”

Sajnos nem meglepő, hogy egyes plasztikai sebészek megszerkesztett képekkel reklámozzák a munkájukat. Tanulmányok sora támasztja alá, hogy a közösségi médiában felbukkanó „előtte–utána” fotók java része manipulált: a megvilágítás, a páciens arckifejezése, sminkje és frizurája mind hatással van arra, hogyan érzékeljük a beavatkozások eredményeit.

A fényképek közelebbi vizsgálata másfelől nyugtalanító tendenciát tár fel: a finom szerkesztési technikák a hibátlan eredmények látszatát kelthetik, ami nem feltétlenül tükrözi a műtőkben és a rendelőkben végzett eljárások valóságát. Ezt igazolta egy korábban elvégzett tanulmány is, amelyben a szakemberek azt találták, hogy az Instagramon legnépszerűbb, plasztikai sebészet témájú hashtagekkel ellátott, „előtte–utána” posztok 97 százaléka vizuális „feljavításon” esett át.

Egy, a Plastic and Reconstructive Surgery Global Open szaklap hasábjain publikált vizsgálat több mint kétezer orvosesztétikai szolgáltató Instagramra feltöltött fényképét vette górcső alá. „Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a különféle plasztikai eljárásokról készült, átlagosnak nevezhető előtte–utána fotók amellett, hogy közepes vagy rossz minőségűek, 40 százalékban potenciálisan megtévesztők is” – fogalmaz dr. Danny Soares floridai arcplasztikai sebész, az értekezés vezető szerzője. Ezek a fotók el tudják torzítani a valóságot azáltal, hogy posztolóik a bevett fényképészeti előírásokat, szabványokat figyelmen kívül hagyva szerkesztik meg őket. 

A leginkább félrevezető fotók a kezelés utáni pillanatokban készültek, mielőtt a beavatkozáson átesett testfelület szövetei gyógyulni, hegesedni kezdenek.

Ráadásul ezek a tartalmak erősödnek fel igazán a közösségi felületeken. „Mivel a drámai előtte–utána összehasonlítások hevesebb reakciót váltanak ki a felhasználókból, a rossz minőségű fotók sokkal gyorsabban terjednek – fűzi hozzá. – Emellett sok köztük a páciensek által készített szelfi is, gyakorta kedvező megvilágítással, sminkkel, szögekkel és szűrőkkel megszerkesztve – amiket az orvosesztétikai szolgáltatók általában anélkül vesznek át a saját profiljukra is, hogy beismernék a feljavítást, vagyis a végeredmények befolyásolását” – magyarázza dr. Soares. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Ráncba szedett valóság

Ügyes megvilágítással a bőr tökéletlenségeit, egy jól eltalált frizurával az arcfelvarrás hegeit is leplezni lehet, míg egy szélesebb mosoly máris megemeli az arcot, a pofazacskókat – csak hogy néhány trükköt említsünk azok közül, amelyek a plasztikai beavatkozások hatásait kozmetikázhatják. Soares és munkatársai úgy vélik, a kendőzetlen valóságot a közvetlenül a műtétek utáni, vagy még a műtőasztalon készült fotók sem adják vissza. 

A szakemberek szerint fontos tudni, hogy az esztétikai sebészeti beavatkozásokat követő gyógyulási folyamat hónapokig, de akár évekig is eltarthat. 

A klinikai fotókat ideális esetben egy erre a célra kialakított helyiségben készítik, mindig ugyanazzal a fényképezőgéppel, ugyanazokkal a beállításokkal. A pácienseket gondosan, az objektívtől előírt távolságban, és több szögből is megörökítik. A hátterek (egyszínű, matt) és a megvilágítás (világos, kiegyensúlyozott) is minden esetben azonosak. Semmi – se hajviselet, smink, ruházat vagy ékszer – nem vonja el a figyelmet a dokumentált átalakulásról. Ezek a bevett szabályok a nem sebészeti beavatkozásokra is vonatkoznak, állítja dr. Soares. Elviekben legalábbis. 

Dr. Melinda Haws nashville-i plasztikai sebész, a The Aesthetic Society elnöke egyetért azzal, hogy a közösségi média évszázados fotózási normákat borít fel. „Azok az orvosok, akik a valóságot bemutató előtte–utána fotókat posztolnak, elmarasztaló kritikát, akár még árnyéktiltást is kaphatnak kéretlen tartalom közzétételéért.” Az árnyéktiltás, angolul „shadow banning” a közösségi platformokat üzemeltetők eszköze, amellyel korlátozzák egy poszt vagy felhasználói fiók elérését.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

A megtévesztés virágkorát éljük a közösségi médiában

A plasztikai sebészet népszerűbb, mint valaha, köszönhetően az olyan szépségjavító alkalmazásoknak is, mint például a Snapchat vagy a Facetune: sok páciens a filterezett fotóival keresi fel az esztétikai orvost, hogy megmutassa, milyen eredményre vágyik. 

Azt viszont sokan nem értik meg, hogy a szakember is csak a páciens által „hozott” biológiai alapanyagból tud kiindulni. 

Például arcplasztika esetén az adott arcszerkezetből, amely az arcvázból, az izmokból, a kötőszövetből, a bőrből, a porcból és a zsírszövetből, valamint a gyógyuláshoz elengedhetetlen vérellátásból áll. Bár az esztétikai orvosok manapság bámulatos dolgokra képesek, korlátozza őket az, amivel dolgozniuk kell, egy csipetnyi biológiai kiszámíthatatlansággal fűszerezve.

Miért árasztják el a közösségi médiát az ilyen típusú felvételek? Sokan ezt a közösségi média „könyörtelen” természetével magyarázzák: a felhasználó erős nyomásnak van kitéve, hogy minél inkább figyelemfelkeltő, like-vadász tartalmat tegyen közzé. „Az Instagramon azonnali és folytonos a késztetés, hogy »etessük a vadat«” – fogalmaz dr. Troy Pittman. A Washingtonban és New Yorkban praktizáló plasztikai sebész úgy véli, ez lehet az oka annak is, hogy egyre több „műtőasztalról” posztolt fotó kerül nyilvánosságra. 

Ebben benne van a szenzációhajhászat is, hisz van valami pikáns egy orvosi műtőből posztolni, ráadásul ott és azonnal. 

Ám ezek sem tekinthetők legitim utóképeknek, mivel a gyógyulási fázis és annak hatása csak jóval később mutatkozik, hívja fel a figyelmet a doktor. 

Érdekes módon egy orvos sem tesz ki ilyen típusú fotókat a honlapjára, hiszen ezekben a képgalériákban szinte elvárás a szabványosítás. Ugyanez vonatkozik az orvosi rendelőkben kihelyezett, portfólió jellegű fotóalbumokra is, amik még ebben a digitális korban is meglepően hasznosak – véli dr. Pitmann. Sok páciens ugyanis nem egyezik bele abba, hogy a sebész a közösségi médiában posztolja vagy a honlapján közzétegye a róla készült felvételeket, azt viszont megengedi az orvosnak, hogy személyes konzultáció keretében mutogassa a képeit a leendő pácienseknek.

Végül, de nem utolsó sorban „szögezzük le, nem azért készítünk előtte–utána képeket, hogy legyen mit megmutatni az Instagramon” – jegyzi meg dr. Steven Teitelbaum. A kaliforniai plasztikai sebész úgy fogalmaz, ezek a fotók eredeti rendeltetésük szerint a páciens egészségügyi dokumentációjához készülnek, egyfelől oktatási céllal, másrészt azért, mert ez is a része a lelkiismeretes orvosi munkavégzésnek.