„A gyerekem még vacsora után is ennivalóért rimánkodik” – Elhízásjárvány dúl közöttünk?

Sírba viszel! – Talán többen éltünk már ezzel a szófordulattal egy fárasztó munkanap után, mikor este kedvenc csemeténk még lámpaoltás után is szívesen ugrált volna az ágy tetején, ha engedtük volna neki, vagy mikor kamasz gyermekünk ismét minden kreativitását latba vetve felborzolta a családi kedélyeket. De ez így van rendjén, mióta világ a világ. Arra viszont minden bizonnyal felkapnák a fejünket, ha gyermekünk szájából hangzana el ez a mondat. Pedig a túlsúlyos, vagy elhízott, túltáplált gyermekek nem járnának messze a valóságtól…

Mi a baj a dagi gyerekekkel?

Számos anyagcsere- és endokrin eltérés, illetve egyes szervek működészavara az elhízás káros következménye lehet már gyermekkorban is. A szénhidrátanyagcsere-zavar több szerv inzulinérzékenységének a csökkenését eredményezi, amelyet eleinte szervezetünk emelkedett inzulinelválasztással tart egyensúlyban. Ennek kimerülésével megjelennek a vércukor-szabályozás zavarai, amelyek az idő múlásával 2-es típusú cukorbetegséghez vezethetnek. A legtöbb elhízott gyermeknél észlelünk emelkedett vérzsír (koleszterin, triglicerid) szintet. A fent leírt elváltozások már fiatalkorban elindítják az érelmeszesedést és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását eredményezhetik. Okoznak más endokrin eltéréseket is, pl. a leányoknál fokozott androgénhatást (férfi nemi hormon), ennek jellegzetes tünete a férfias szőrnövekedés, menstruációs cikluszavar.

Szervi eltérések közül említésre méltó a szív- és érrendszeri elváltozások, a magasvérnyomás betegség, a szív bal kamrafalának megvastagodása. Súlyos fokú elhízás esetén a légzőszervrendszert érintő hatás az alvás közben jelentkező légzéskimaradások, ezek csökkentik az agy oxigénellátottságát. Már fiataloknál is megjelenhet a májfunkciók enyhe zavara, kialakulhat zsírmáj. Nem ritkák a mozgásszervi elváltozások, lúdtalp, szerzett ó-láb. Gyakoriak esetükben a különböző bőrelváltozások gombás bőrfolyamatok, gennyes gyulladások, aknék.

A zsírszövet nemcsak energiaraktárként működik, hanem endokrin szervként gyulladáskeltő anyagokat is termel.

Ezen gyulladáskeltő anyagok és a keringő magas inzulinszint elhízottakban gyakrabban vezet rosszindulatú, tumoros megbetegedések előfordulásához. Nem elhanyagolhatók a túlsúly hatására kialakuló pszichés zavarok sem.

Mi is az elhízás?

Az elhízás a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodását jelenti, akkor következik be, ha az energiabevitel hosszú időn át meghaladja energiafelhasználást. Kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyszerű, mindennapi elhízás mellett ide tartozik a túlsúlyosak 98-99%-a, említést érdemelnek a genetikai szindrómákhoz, az endokrin betegségekhez, a monogénes öröklődésű és a gyógyszerszedéshez társuló elhízás formák. A genetikai szindrómákra általában a csont- és izomrendszer deformitásai, a szellemi és növekedési visszamaradottság hívja fel a figyelmet. Az endokrin elhízás hátterében valamilyen lezajlott központi idegrendszeri megbetegedés (gyulladás, tumor) állhat. A hasnyálmirigy béta sejtjeinek elváltozása lehetséges, ilyenkor alacsony vércukorértékeket mérünk. Felhívhatja figyelmünket ilyen típusú betegségre a túlsúly egyenlőtlen eloszlása, a lassú növekedési ütem, szellemi elmaradottság (Cushing-kór, pajzsmirigy-alulműködés, mellékpajzsmirigy funkciózavara). Okozhatja polycystás ovarium szindróma is. Monogénes öröklődésű elhízottat mindössze 200-at tartanak számon a világon.

Tehát mi a legvalószínűbb? Hogy elhízott gyermekünk sokat eszik és keveset mozog.

Ki számít elhízottnak?

Ebben segít a testtömeg indexkiszámítása és a köldöknél mért haskörfogat. Korosztályos bontásban léteznek percentilis táblázatok, interneten is hozzáférhetők, amelyek alapján tájékozódhatunk gyermekünk alkati adottságairól. Háziorvosunk, védőnőnk, iskolaorvosunk segítségét is kérhetjük. Hazai adatok szerint gyermekeink 15%-a túlsúlyos vagy elhízott, és ez a szám évről évre növekszik.

Mit tehetünk?

Életmódváltás – sokat hallottunk már róla. Egészséges, rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása, a natív cukrok elkerülése és rendszeres testmozgás. A kórházakban országszerte jól képzett dietetikus szakemberek adnak tanácsot, mit és mennyi ennivalót érdemes adnunk elhízás esetén.

Gyermekek esetében fogyást kizárólag extrém fokú túlsúly kapcsán javaslunk, súlygyarapodás-mentes növekedés a cél.

A diétás tanácsadást komplex kórházi kivizsgálás szokta megelőzni. Vizsgálatokat végzünk pajzsmirigyműködés, szénhidrát-, zsíranyagcsere-zavar irányába, 24 órás vérnyomás-monitorizálást kezdünk. Nyaranta egy-egy kórház fogyókúrás, életmód táborokat is szervez, amely átsegítheti az ifjoncokat a kezdeti nehézségeken, lendületet adhat, hogy korgó gyomorral is betartsák az előírt kalóriaszegény étrendet.

Egy, az elhízással, civilizációs betegségekkel foglalkozó orvoskongresszuson hangzott el az alábbi mondat: „Megszületett az a generáció, akit a szüleik fognak eltemetni.”

Mindezek tükrében talán könnyebb nemet mondanunk jól megtermett, a kiadós főétkezés után is ennivalóért rimánkodó lurkónknak, és belátni, hogy ahhoz, hogy hízzunk, enni is kell. Tegyünk azért, hogy a fentebb leírt idézet ne váljon valóra!

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>