Az ételszivárványtól a krumplikísérletig – 6 játék a gyerekek egészséges étkezéséért

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta szorgalmazza a gyermekek tápláltsági szintjének monitorozását: hazánkban eddig háromszor, 2010-ben, 2016-ban és 2019-ben mérték fel az elsős és másodikos korosztály elhízottságát. Bár a legutóbbi kutatás eredményeire még várnunk kell, elöljáróban elmondható, hogy az adatok nem változtak jelentős mértékben az öt évvel ezelőttihez képest. Eszerint a hétévesek 20,9 százaléka, azaz minden ötödik gyerek túlsúlyos.

Bár az arány jelentős, Magyarország még mindig csak a középmezőnyhöz tartozik a gyermekkori elhízás tekintetében.

További pozitív adalék, hogy a probléma súlyosbodásának sikerült gátat szabni, azaz a túlsúlyos gyerekek száma nem növekszik, mindössze évről évre stagnál.

Ebben igen nagy szerepe van a központi irányelveknek, például a rendszeres testmozgás támogatásának, a közétkeztetés szigorú szabályozásának, valamint a népegészségügyi termékadóval (NETA) sújtott ételek és italok tilalmának az iskolákban.

Emellett elengedhetetlen, hogy tudatos szülőként mi is kivegyük részünket a gyermekek egészséges szokásainak bevezetéséből, ahogy erre Ádám Judit dietetikus és perinatális szaktanácsadó rámutat: „Érdemes arra is odafigyelni, hogy már a hozzátáplálástól kezdve tudatosan kínáljuk a gyermeket, valamint az ezt követő években mutassunk mi magunk is jó példát, mert az egészséges élet alapjait leginkább ezáltal tudjuk megteremteni”. A rendszeres testmozgás, a pihentető alvás és a stresszmentes napi rutin mellett ennek nagyon fontos pillére az egészséges étkezés. Lássuk, hogy milyen játékos gyakorlatokkal terelgethetjük a jövő generációját a minden tápanyagszükségletet kielégítő étrend felé!

1. Tele a tányér!

Egy fejlődő szervezetnek kiegyensúlyozott, azaz fehérjében, gabonában, rostokban és vitaminokban gazdag, ellenben cukorban, sóban és zsírban szegény étrendre van szüksége. Annak szemléltetésére, hogy milyen tápanyagokból pontosan mennyit kell naponta fogyasztani, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ki is dolgozott egy remek, életkorok szerinti bontásban elérhető anyagot – ez az OKOSTÁNYÉR.

Ezt a tudást ne habozzunk mi is átadni a gyerekeknek, méghozzá egy kreatív, rajzolós foglalkozás keretében! Szerezzünk be papírtányérokat, és a kicsikkel történő beszélgetést követően kérjük meg őket, hogy a tányért megfelelő cikkelyekre osztva rajzolják le a napi menüjüket. Azaz, hogy arányosan mennyi zöldséget/gyümölcsöt, gabonát, fehérjét (húst és tejterméket) kell elfogyasztaniuk egy nap, ha egészségesen akarnak élni.

2. Zöldségből szobor?

„A legtöbb gyermek szereti a gyümölcsöket, abból legalább öt-hat félét szívesen fogyaszt. A zöldségek elutasítása ennél sokkal gyakoribb. Jellemző, hogy ez a probléma még csecsemőkorban kezdődött, de az is elképzelhető, hogy a szülők életmódjában, táplálkozási szokásaiban gyökerezik. A zöldségek és a gyümölcsök nélkülözhetetlen forrásai a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak, ezért különösen fontos, hogy a fejlődő szervezet ezekhez hozzájusson” – fogalmaz Ádám Judit.

Egy gyermeknek naponta legalább 3 adag zöldséget és 1 adag gyümölcsöt kell elfogyasztania, ez utóbbit lehetőleg nyers változatban, hiszen hőkezelés hatására a vitaminok mennyisége csökken. Ha tehetjük, válasszunk helyben termett, szezonális darabokat, hiszen ezzel nemcsak a családi kasszát, de a környezetet is kíméljük!

A zöldségekkel és gyümölcsökkel való megismerkedésnek remek módja, ha egy rövid játék erejéig nem ételként, hanem egy kreatív tevékenység alapanyagaként tekintünk rájuk. Vásároljunk különféle formájú, színű és méretű zöldségeket és gyümölcsöket, ha kell, vágjuk fel őket, és indulhat is a családi móka: fogpiszkálók segítségével hozzunk létre belőlük ember- és állatfigurákat! A gyerekek garantáltan imádni fogják.

3. A szivárvány minden színében

Szintén a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét edukálja ez a játékos gyakorlat, és a kicsik már az alapanyagok beszerzésében is részt tudnak venni. „Abszolút hasznosnak látom azt, ha – amikor csak lehet – bevonjuk gyermekünket a bevásárlásba. Menjünk együtt piacozni, boltba, és engedjük, hogy mindent megnézzen. A zöldségespultnál adjunk néhány dolgot a kezébe, tanítsuk meg az adott élelmiszer nevét, meséljünk neki róla” – hangsúlyozza a dietetikus. E feladat előkészületeinél extra élményt nyújthat, ha arra kérjük a kicsiket, hogy színek szerint válasszák ki a zöldségeket és gyümölcsöket.

Kép

Kép: Freepik

Hazaérve mossuk meg és daraboljuk fel ezeket együtt, majd egy fehér felületre (vagy akár egy ívelt formájú tésztára, amit később kisütünk) rakjunk ki belőlük egy szivárványt. A közösen létrehozott színpompás alkotás ráadásul abban is segít, hogy átbeszéljük a gyerkőccel a különböző zöldségek és gyümölcsök előnyeit – például azt, hogy a piros bogyósgyümölcsöknek jellemzően magas az antioxidáns-tartalma, aminek köszönhetően jó néhány súlyos betegség kockázata csökkenthető.

4. Találd ki, hogy mi vagyok!

Nem véletlenül ajánlják már a hozzátáplálás kezdetétől, hogy hagyjuk a gyerekeknek, hogy a fogásokat megfogják, beléjük nyúljanak vagy akár szét is kenjék őket.

A taktilis ingerek ugyanis fejlesztik az agyat, a kicsik így könnyebben elfogadják az új ízeket, hiszen az ételekkel – a látáson, ízlelésen, szagláson túl – egy további aspektusból is megismerkedhetnek.

Az egészséges alapanyagok megkedveltetésének ez a módja ráadásul a későbbiekben is beválik!

Helyezzünk hát néhány keményebb állagú szezonális zöldséget és gyümölcsöt egy zsákba: most ősszel például szilvát, körtét, gránát-, birs- vagy sima almát, céklát, karfiolt és sütőtököt. A gyerkőcöket kérjük meg, hogy a kezükkel nyúljanak a zsákba, és tapintás útján próbálják meg felismerni a benne található finomságokat. Közben bátran beszélgessünk velük az adott zöldségről vagy gyümölcsről: kóstolták-e már, szeretik-e, milyen elkészítési módjai léteznek, és milyen hasznos tápanyagok találhatók bennük.

5. Vízbarkochba

Ön tudja, mennyi egy gyerek szükséges napi folyadékbevitele? „A hazai ajánlás 6-17 év közötti gyermekek számára készült.”

„Eszerint naponta legalább 8 pohár (tehát nyolcszor 1,5-3 deciliter) folyadékot igyon a gyermek, és ebből legalább 5 pohár legyen tiszta ivóvíz”

– válaszolja meg a kérdést Ádám Judit.

Ez a játék segíthet a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel megtanításában, méghozzá a barkochba eszközeivel. Egy pohár aljára ragasszunk egy állatot ábrázoló matricát, majd töltsük meg szénsavmentes vízzel. A gyerkőcnek ki kell találnia az állatot, és igen-nem kérdésekkel juthat közelebb a válaszhoz. Minden elfogyasztott korty víz után új kérdezési lehetőséget kap, miközben a pohár alján rejtőző állatot újra és újra felénk mutatja – mintegy emlékeztetőül.

6. Sótudomány

Az egészséges étkezés megkedveltetésének további remek módja, ha érdekes, látványos kísérleteket mutatunk be a különböző alapanyagokkal. Úgyhogy töltsünk meg két kis tálat meleg vízzel, majd keverjünk sót az egyikbe (ezt címkézzük is fel, hogy később is tudjuk, melyik tálban mi van). Vágjunk félbe egy krumplit, és a két darabot a nyitott oldalukkal lefelé helyezzük a két tálba! Körülbelül 30 perc múlva láthatjuk is a kísérlet eredményét: a sós oldatba áztatott krumpli összezsugorodik.

Ezen a szemléltető példán keresztül remekül elmagyarázhatjuk a kicsiknek, hogy amiképpen a só kiszívja a vizet a krumpliból, úgy a túlzott sófogyasztás is dehidratációt, szomjúságot okoz a szervezetünknek. Vagyis az egészséges étkezés fényében érdemes mértékkel sózni!