Évtizedes javulás a gyermekvállalási mutatókban
Az utóbbi években sokat hallhattunk a demográfiáról, a házasodást és a gyermekvállalást ösztönző intézkedésekről, de vajon mekkora javulást mutatnak a számok? Az Eurostat adatai szerint Magyarország tíz év alatt sereghajtóból az EU átlagánál is jobb eredményeket elérve a középmezőnybe került, de ahogy a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzése rámutat: a növekedés mértéke nálunk volt a legnagyobb mind a termékenység, mind a házasságkötések esetében.
A gyermekvállalási kedv legjobb mutatója a teljes termékenységi arányszám, amely azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Míg 2010-ben ez a szám 1,23 volt, mára 1,55-re emelkedett, ezzel meghaladva az EU átlagát (1,53). Praktikusan ez azt jelenti, hogy míg Magyarországon 2010-ben öt vágyott gyermekből csak három született meg, most már ott tartunk, hogy négy gyermek jön a világra.
A mögöttünk álló évtized folyamán négy jelentősebb változás következtében emelkedett a termékenységi ráta. A 2012-es első emelkedés valószínűleg a családi adókedvezmény bevezetésének köszönhető. A 2014-es második növekedés összefüggésben állhat a foglalkoztatási adatok javulásával, a családi adókedvezmények családi járulékkedvezménnyel való kiegészítésével és a gyed Extra bevezetésével, amelynek köszönhetően sokkal rugalmasabban lehetett már igénybe venni a gyermekgondozási ellátásokat. A 2016-os növekedést a KINCS elemzői a munkaerőpiaci adatok további javulásával, a reálbér növekedésével és az otthonteremtési program elindításával, a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetésével magyarázzák. Az 1,55-ös érték elérésében pedig a Családvédelmi Akcióterv szerepe meghatározó.
A visegrádi országok adatait nézve láthatjuk, hogy mind a négy ország teljes termékenységi arányszáma a gazdasági fellendülésüknek és a kiterjedt családpolitikának köszönhetően magasabb volt 2019-ben, mint 2010-ben. A magyarországi számok emelkedése összhangban volt a cseh és a szlovák görbe felfelé ívelésével, habár az ő esetükben körülbelül feleakkora volt a növekedés mértéke.
Nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltó változás, ahogy a házasságkötések száma emelkedett Magyarországon 2010 óta. 2020-ban közel dupla annyi házasságot kötöttek (89,5 százalékkal többet), mint egy évtizeddel korábban. Ezzel a növekedéssel Magyarország érte el a legnagyobb növekedést a házasságkötések számában az egész Európai Unióban.
Fontos tudni, hogy a házasságnak demográfiai szempontból azért van jelentősége, mert kevésbé bomlékony párkapcsolati forma a többihez képest, és a házasságban, stabil párkapcsolatban élő párok több gyermeket is vállalnak azokkal szemben, akik élettársi vagy látogató kapcsolatban élnek. Így tehát érthető, hogy a házasságok számának növekedése magával hozta a termékenység növekedését is. Egyértelműen láthatók a jelei annak is, hogy egyre több gyermek él stabil és biztos hátteret adó családi közegben.
Magyarországon a házasságon kívüli szülések aránya 2010-ben még viszonylag magas volt (40,8 százalék), majd az évtized közepéig tovább növekedett, 2016-ban azonban elkezdett csökkenni ez az arány. Ennek oka, hogy a magyarországi családpolitika számos intézkedésével (CSOK, babaváró stb.) sokakat buzdít az esküvőre és a házasságban történő gyermekvállalásra.
Nemzetközi viszonylatban büszkeségre adhat okot, hogy míg Európa legtöbb országában emelkedett a házasságon kívüli szülések aránya, addig Magyarországon két balti állammal együtt inkább csökkent.
A magyarországi gyermekvállaláshoz kapcsolódó statisztikai adatok tíz év távlatából nemzetközi viszonylatban is elégedettségre adnak okot. Nőtt a termékenységi ráta, a házasságkötések száma, a születések száma, és jelentősen csökkent a válások, valamint a terhességmegszakítások száma is. Kétségtelen tény, hogy a népesség újratermelődéséhez szükséges 2,1-es termékenységi rátához képest még mindig alacsony a magyar mutató, de az kifejezetten örvendetes, hogy míg Európa más tájain csökken a gyermekvállalási kedv, addig Magyarországon közel negyedével emelkedett. Kitartó munkával, kiszámítható, hosszú távú és támogató családpolitikával minden remény megvan arra, hogy egyre több helyen megszülethessenek a vágyott és tervezett gyermekek, és Magyarország minél közelebb kerüljön a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es arányszámhoz.
Készült a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) együttműködésével.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) családtudományi és demográfiai kutatóintézetként a családügyi és családvédelmi intézkedések megalapozása érdekében tevékenykedik azzal a céllal, hogy hazánkban megszülessenek a vágyott gyermekek, javuljon a népesedési helyzet, s a családok erősödjenek és gyarapodjanak.
A KINCS-ről itt olvashat:
www.koppmariaintezet.hu
www.facebook.com/koppmariaintezet
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
