Drágulás – étkezhetünk egészségesen infláció idején?

Hazafelé az élelmiszerboltból újra csak bosszankodom az árak miatt. Nem vettem luxustermékeket, mégis kétszer annyit fizettem, mint amennyire eredetileg számítottam. Tíz darab tojást 700 forintért, húsz deka sajtot közel 2000 forintért, laktózmentes tejet 600-ért, és néhány müzliszeletet két olcsóbb csokival együtt összesen 1500 forintért vettem. Tettem még a kosaramba tíz deka „nem finom, de legalább olcsó” csirkemell-felvágottat, valamint egy csomag zsemlemorzsát (400 forint). És ezekből nem egy hétig eszünk ám a párommal, hanem csak két-három napig! Mi lett volna, ha egy kiló húst és némi gyümölcsöt is veszek?! Újra és újra összeülünk, hogy megnézzük, hol tudnánk meghúzni a nadrágszíjat, de a sajt mellőzésén kívül már nemigen tudunk mit kitalálni, hacsak nem azt, hogy másik üzletbe megyünk az élelmiszerekért, ahol valamivel alacsonyabbak az árak.

egy ember bevásárlás közben
A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Aki szegény, az vékony?

„Nem lehet erre a kérdésre egyértelműen igent vagy nemet mondani, mert sok mindentől függ a válasz. A testsúly alakulásában a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás mellett szerepe van a jövedelemnek, de nem kizárólagosan. Például olyan szociodemográfiai tényezőknek, mint az iskolázottságnak is köze lehet a tápláltsági állapothoz, de nagyon fontos a mentális jóllét is, vagy hogy milyen prevenciós lehetőségek és egészségügyi szolgáltatások vannak egy adott térségben, s hogy egyáltalán ezeket igénybe veszik-e" – mondja Shenker-Horváth Kinga dietetikus, táplálkozástudományi szakember, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa.

A globális infláció mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak azt, hogy egészséges élelmiszereket vásároljanak, különösen az alacsony jövedelmű családoknál állhat fent ez a probléma. Asztalukra sokszor zsiradék, cukros nassok és tésztaféle jut, hús, tejtermékek, zöldség és gyümölcs helyett. Ezeknek az élelmiszereknek az egyoldalú fogyasztása tápanyaghiányos étrendhez vezet, ami növeli különböző betegségek kockázatát, és negatívan befolyásolhatja a gyermekek tanulási képességét is. Azok a családok, akik nem a tehetősebb réteghez tartoznak, általánosságban sajnos nem jó minőségű, tápanyagokban szegény élelmiszerekben, ételekben gondolkodnak. Egyre többen vannak olyanok is, akik hiába akarnak zöldséget vagy gyümölcsöt venni, nem tehetik meg, hiszen sokat drágultak ezek az élelmiszerek is. Sok szülő, miközben gyermekeinek igyekszik továbbra is egészségesen és változatosan főzni, a saját táplálkozásában már „igénytelenebbé” válik, vagy egyszerűen azt eszik, amit éppen meg tud fizetni. Azonban olyan családok is vannak, akik kevesebb pénzből is igyekeznek egészségtudatosan vásárolni és étkezni.

Mi a helyzet a tehetősebbekkel?

A középosztálytól felfelé is jelentkezik már az árérzékenység, de körükben még, ha drágul is a zöldség, a gyümölcs, akkor is vesznek belőlük. Vannak, akik továbbra is keresik a bioélelmiszereket, illetve figyelnek a táplálkozásukra, kevesebb zsíros, sós és cukros élelmiszert fogyasztanak, próbálnak változatosan étkezni. Persze sokszor lehet a tehetősebbeknél is találkozni azzal, hogy a kényelmi, feldolgozott élelmiszereket és a gyorséttermi ételeket részesítik előnyben.

„Amit biztosan ki lehet jelenteni, hogy kevés pénzből is lehet egészségesen és sok pénzből is lehet egészségtelenül táplálkozni” – vallja a dietetikus szakértő.

Egészséges és pénztárcabarát praktikák a dietetikustól

  • Használjuk fel a kuponokat, figyeljük az akciókat, nézzünk szét a diszkontláncok és élelmiszerüzletek saját márkás árui között, mert olcsóbbak, és hasonló minőséget nyújtanak, mint a nagy márkák termékei.
  • A nagyobb kiszerelésű élelmiszerek egységáron kedvezőbbek, így érdemes a bevásárlások alkalmával ezzel is számolni különböző termékek esetében.  
  • Jól jöhetnek a fagyasztott áruk, hiszen ezek olcsóbbak és mindig betakarítást követően, szezonálisan fagyasztják le őket, vagyis kevésbé fenyeget a tápanyagveszteség veszélye. A fagyasztott bogyós gyümölcsöket adagolhatjuk például forró zabkásához, adhatunk a lecsóhoz és a pörkölthöz fagyasztott spenótot, vagy pároljunk meg bármilyen fagyasztott zöldséget köretként egy kis olajon, vajon vagy margarinon, ha az van otthon!
  • A pazarlás elkerüléséhez nem árt tisztában lenni az alábbi termékek eltarthatóságával a fagyasztóban
    a tej 1 hónapig áll el,
    a felvágottak 1-2 hónapig,
    a főtt-sült és a nyers húsok 2-3 hónapig
    a nyers halak 2-4 hónapig
    a kenyér 3 hónapig
    a vaj 3 hónapig
    a fűszernövények 3 hónapig
    a gyümölcsök 6 hónapig
    a zöldségek kb. 1 évig

A felmérések azt mutatják, hogy az infláció nem rúgta még be annyira azt a lélektani határt, amitől az emberek visszafognák az élelmiszerpazarlást. A penész megjelenése a különböző élelmiszereken például nem minden esetben jelenti azt, hogy ki kell dobnunk az egészet. Az alacsonyabb víztartalmú, kemény húsú zöldségek (pl. sárgarépa, cékla, zeller, burgonya, pasztinák, csicsóka) esetében a penészes részt kb. 3 cm sugarú körben ki lehet vágni, és bátran lehet a maradék részt fogyasztani. Ez érvényes a kemény sajtokra is. A penészes, magas víztartalmú zöldségeket, gyümölcsöket, lágy, szeletelt sajtokat és a pékárukat viszont már tényleg ne fogyasszuk el. Ha látjuk, hogy a banánok kezdenek túlérni, inkább tegyük azokat egy mélyhűtő zacskóba, hiszen remek turmixalapot képeznek, sőt, még egészséges házi fagyit is készíthetünk belőlük. Így nem dobunk ki feleslegesen élelmiszert, és ezáltal pénzt az ablakon.

Kép
élelmiszerárak
Kép: Freepik
  • Manapság a hüvelyesek, mint a lencse-, a borsó- és a babfélék még viszonylag olcsónak számítanak, és tápanyagtartalom szempontjából is nagyon értékesek. Magas a fehérje- és rosttartalmuk, valamint bővelkednek vitaminokban és ásványi anyagokban. Érdemes kipróbálni, ha például a spagettihez darált húsból csak a recept szerinti mennyiség felét használjuk, amit lencsével egészítünk ki.
  • A zabkása tápláló és olcsó, reggelire remek választás lehet a szendvicsek vagy a tojásos ételek mellett. Bármilyen megmaradt gyümölccsel feldobhatjuk, tej és joghurt helyet használhatunk vizet és ízesíthetjük fahéjjal vagy házi lekvárral.
  • Próbáljunk ki különböző szénhidrátforrásokat, mint például a kölest, a kuszkuszt és a hajdinát, amelyeket ugyanolyan könnyű megfőzni, mint a rizst, de több élelmi rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak a fehér rizshez képest.
  • Érdemes tavasszal és nyáron felkutatni a szedd magad lelőhelyeket, amelyek friss gyümölcsök saját kezű beszerzésére kiválóan alkalmasak. Ilyen földeken a gyümölcsök szedése töredékébe kerül, mint ha egy zöldséges standnál vásároltuk volna meg őket. A legjobb, ha többen összeállnak, ládákat vesznek, s annyi gyümölcsöt szednek együtt, ami belefér, aztán otthon következhet a befőzés, hogy legyen télire is lekvár.
  • Vásároljunk piacokon is, és keressük a helyi, idényjellegű termékeket! A friss, szezonális áru a legmagasabb tápanyagtartalommal rendelkezik, ezeknek a legfinomabb az íze, és szezonjukban a legolcsóbbak, valamint helyben teremnek meg, nem utaznak földrészeken át, így még a fenntarthatóság fontos célkitűzése is érvényesül.

A globális infláció miatt egyre több háztartásban jelenthet problémát, hogy mi kerüljön az asztalra a hónap végén, főként, ha gyermekek is vannak a családban, de ilyenkor sem szabad kétségbe esni, mert mint látjuk, megfelelő tervezéssel és kis odafigyeléssel nem kell feltétlenül vagyonokat költeni arra, ha valaki egészségesen akar étkezni.

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti