Az első nő a Föld körül – Férfi álruhában utazta be a világot, de ki volt Jeanne Baret?

Egy találkozás, amely megpecsételte a sorsát

Egyszerű Loire-völgyi földművesek lányaként 1740-ben született a franciaországi Burgundiában, egy La Comelle nevű kis faluban. Hasonló származású társai közül sokan írástudatlanságra ítéltettek, ráadásul nagyon alacsony volt a várható élettartamuk. Jeanne Baret azonban kivétel volt, különleges sors jutott neki, tele kalandokkal és kihívásokkal, és nemcsak világutazóként, de botanikusként is nagy eredményeket ért el. Hogyan jutott idáig? 

Kamaszkorára elveszítette szüleit, húszévesen azonban fordulatot vett az élete, miután találkozott Philibert Commerson természettörténésszel. Commerson a francia felvilágosodási mozgalom egyik fő alakja volt, olyan ismert emberekkel levelezett, mint például Voltaire. A fiatal Jeanne a francia tudós és felesége házánál szolgált, majd hamarosan segíteni kezdett Commersonnak a növényfajok gyűjtésében, megőrzésében és kategorizálásában. 

A francia társadalom két ellentétes végéről származtak, és a növények iránti szenvedélyük hozta össze őket. 

Commerson a rendszertan, azaz a taxonómia – az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudomány – kiválósága volt. Eközben Jeanne-t a helyiek „füvesasszonyként” ismerték. Egészen gyermekkorától tanulmányozta a növényeket, gyógynövényeket, úgy nőtt fel, hogy megtanulta a hagyományos népi gyógyászatban betöltött szerepüket. Abban a korban a férfi orvosok, sebészek, akadémikusok és vegyészek hagyományosan olyan parasztasszonyokra támaszkodtak, mint Jeanne, hogy beszerezzék a tanulmányaikhoz és munkájukhoz szükséges növényeket.

Kép

Philibert Commerson − Forrás: Wikipédia

A franciák első világ körüli expedíciója

A tudós feleségének 1762-ben bekövetkezett halála után Jeanne házvezetőnő szerepbe került, majd kettejük kapcsolata elmélyült, szerelem szövődött közöttük. Nem sokkal később Párizsba költöztek – látszólag Commerson karrierjének előmozdítása érdekében, de valószínűleg azért is, hogy elkerüljék a vidéki társadalom rosszallását, ugyanis nem voltak házasok. Ekkor Jeanne Baret már az első gyermekét várta. Azt gondolták, Párizsban majd könnyebben elfogadják szokatlan kapcsolatukat. 

A francia törvények akkoriban előírták, hogy a házasságon kívül teherbe esett nőknek „terhességi bizonyítványt" kellett beszerezniük, amelyben megnevezhették születendő gyermekük apját. 

Jeanne nem volt hajlandó megnevezni gyermeke apját, de a történészek nem kételkednek abban, hogy Commerson volt az. Kisfiukat végül örökbe adták, de sajnos egy éven belül meghalt. Jeanne Baretnek állítólag egy második fia is született, aki szintén gyermekkorában hunyt el. 

Az 1760-as évek közepén XV. Lajos király egy hároméves felfedező expedícióra adott engedélyt Louis Antoine de Bougainville katonatisztnek. A gróf volt az első francia ember, aki világ körüli útra indulhatott, de akkor még nem tudta, hogy expedíciójának köszönhetően az első nő is körbeutazza majd a földet. Új gyarmatokat és kereskedelmi lehetőségeket keresni Franciaország számára – ezzel a céllal indult a vállalkozás. Bougainville 1766. november 15-én indult el Nantes-ból a La Boudeuse fregattal, az expedíció másik hajója az Étoile volt.

Tudósokat is vitt magával, a csillagász Pierre-Antoine Veront, az orvos Louis-Claude Laporte-ot és François Vives-t, a térképész Charles Routier de Romainville-t, a történész Louis-Antoine Starot de Saint-Germaint és nem utolsósorban Philibert Commersont.

„Jean” a fedélzeten – a tudós asszisztense

A francia természettudós élete nagy lehetőségét hozta el az utazás: megbízták, hogy legyen az expedíció botanikusa, gyűjtsön új növényfajokat, és mérje fel a természeti környezetet. Engedélyt kapott, hogy egy szolgálót vigyen magával, azonban a brit haditengerészettől eltérően a nőket nem engedték fel a francia haditengerészeti hajókra. 

Így, mivel nem akartak évekre elszakadni egymástól, a szerelmespár úgy döntött, Jeanne férfinak álcázva csatlakozik az expedícióhoz. 

Franciaország Atlanti-óceán partján fekvő Rochefort kikötőjéből indultak az Étoile, vagyis a Csillag fedélzetén. Jeanne férfinak öltözött, melleit vászonkötéssel kötözték le, és az indulás előtti este megjelent a rakparton. 

Kép

Rochefort kikötője egy 1776-os rajzon − forrás: Wikimedia

Commerson úgy tett, mintha sosem találkoztak volna, és Jeanne-t „Jean” néven nevezte ki inasának. Az álruhás Jeanne tudományos asszisztensi és ápolónői feladatokat is ellátott, hiszen a tudós tengeribetegséggel és lábfekéllyel küzdött. Romantikus kapcsolatukat titkolniuk kellett. 

Tudományos munkájukhoz sok felszerelést vittek magukkal, ezért a kapitány kabinjában kaptak szállást, ehhez saját WC tartozott, ami megkönnyítette az utazónő számára, hogy titokban tartsa kilétét. Ettől függetlenül gyorsan elkezdtek keringeni a pletykák, hogy „Jean” valójában nő, hiszen a 30 méter hosszú, kilenc méter széles hajón nem volt könnyű elrejtőzni. A legénység tagjai számon is kérték Jeanne-t, aki azzal védekezett, hogy kasztrálták, ezért tűnik nőnek.

Növények, kövek és kagylók mintáit gyűjtötte 

Amikor átlépték az Egyenlítőt, megtartották az úgynevezett Crossing the line, azaz Határátlépési ceremóniát, ami egy megalázó rituálé a legénység tagjai számára. A kényszerű rituálé része, hogy a legénység tagjainak testét bepiszkítják. Jeanne azonban nem vette le a ruháit, így sokáig piszkos öltözékben kellett folytatnia az expedíciót. 

Nem merte kimosni a ruháit, hiszen így tarthatta csak meg a titkát. 

Az Étoile 1767 júniusában érte el Rio de Janeirót, ahol találkoztak az expedíció másik hajójával és annak parancsnokával, Louis Antoine de Bougainville admirálissal. Ekkor kezdődött az igazi botanikai munka. 

Commerson és Jeanne minden nap partra szálltak. Commerson rossz egészségi állapota miatt Jeanne vitte a nehéz terepi felszerelést, növények, kövek és kagylók mintáit gyűjtötte össze. A legnehezebb és legveszélyesebb körülmények között is kivívta a legénység tiszteletét erejével, bátorságával és rugalmasságával. 

„Minden elismerést meg akarok adni neki a bátorságáért. Szembe mert nézni a stresszel, a veszélyekkel és mindennel, amire reálisan számítani lehet egy ilyen úton. Azt gondolom, hogy az ő kalandos életének helyet kellene kapnia történelmünk híres nőalakjai között” – így fogalmazott memoárjában Nassau-Siegen hercege, aki szintén a legénység tagja volt.

Hogyan derült ki a titok?

Különböző történetek keringtek arról, végül hogyan derült ki, hogy a természettudós inasa valójában nő. Körülbelül másfél évig sikerült megőrizniük a titkot a nagyjából százfős legénység előtt. 

Bougainville admirális későbbi hivatalos beszámolója szerint, amikor elérték Tahitit, és a partra eveztek, a szigetlakók körülvették és megfenyegették Jeanne-t, majd azt kiabálták, hogy nő, végül a legénység tagjainak kellett megmenteniük. 

Hogy valójában mi történt, nem tudni. De a történet másik, szomorú változata szerint nem a tahiti őslakosok, hanem a legénység tagjai jöttek rá, hogy útitársuk valójában nő, és miután szembesítették vele, szexuálisan bántalmazták, megerőszakolták Pápua Új-Guineán. 

Innentől csak a kabinba zárva folytathatta az utat, mígnem az expedíció elérte 1768 novemberében Ile de France-t – egy francia kereskedelmi állomást, amelyet ma Mauritius néven ismerünk. Mivel a helyi kormányzó Commerson régi barátja volt, a botanikust és Jeanne-t vendégül látta a szigeten.

Évszázadokig nem ismerték el botanikai eredményeit

A következő három évet Mauritiuson töltötték, botanikai expedíciókat végezve a közeli Madagaszkár és Réunion szigetein. Commerson egészségi állapota azonban annyira megromlott, hogy 1773-ban elhunyt, így Jeanne magára maradt.

Hogy fenntartsa magát, kocsmákban vállalt csapos állást a sziget fővárosában, Port Louisban. 

Párja és mentora halála után nagyjából egy évvel feleségül ment egy francia altiszthez, akivel nyolc év után visszatért a szülőföldjére. Ezzel ő lett az első nő, akiről úgy tartják, hogy körbehajózta a földet, igaz, akkor még senki nem ismerte el ezt a teljesítményét. A Commerson végrendeletéből származó pénznek és a francia állami nyugdíjnak köszönhetően hátralévő életét Saint-Aulaye kis településén élte le, 67 évesen hunyt el.

Dél-amerikai növény viseli a nevét 

Commersonnal együttműködve Jeanne több mint 6000 növénymintát gyűjtött utazásai során, és számos új fajt azonosított, sok közülük ma megtalálható a múzeumgyűjteményekben, kutatóintézetekben, vetőmagbankokban. Az egyik szigeten talált, szegfűszerű növényt, Bougainvillea brasiliensisnek nevezte el az expedíciót vezető admirális tiszteletére, ami magyarul a murvafürt nevet viseli. A botanikus pár által talált több mint 70 növényfajt neveztek el Commersonról, míg Baretről, aki a munka oroszlánrészét végezte, több mint két évszázadig egyet sem. Ezt 2012-ben pótolták, amikor a Solanum Baretiae – ami a krumpli és paradicsom rokona – dél-amerikai növényt nevezték el róla. Majd 2018 -ban a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió egy hegyvidéket is Jeanne Baret után nevezett el a Plútón. Egészen 2010-ig kellett arra várni, hogy könyv jelenjen meg az életéről.

Kép

A Solanum Baretiae − Forrás: Wikipédia

Hiába végzett fontos tudományos munkát, a közvélemény számára érdekesebb volt az a története, hogy magát férfinak álcázva jutott fel a hajóra. Ez évszázadokig elhalványította tudományos eredményeit. Baret idejében még javában folyt a vita arról, szükséges-e, illetve helyénvaló-e a nőket egyáltalán beavatni a tudományba. Míg egy női potyautas kuriózum volt, egy női tudós már-már a természet rendje ellen valónak számított. A botanikus azonban nem hagyta, hogy kora normái eltántorítsák a céljaitól: végül ő lett az első nő, akit a francia állam havi járadékban részesített tudományos munkásságáért.