„Szeretnék többet forgatni Magyarországon” – Bordán Lili a művészet univerzális nyelvét beszéli

A Hadik a neves 18. századi hadvezér, Hadik András hőstetteit dolgozza fel. Hogyan lett a tiéd Erzsébet porosz királyné szerepe? Kiszemelt rá téged a rendező, vagy castingoltak?

Nekem még Amerikában Steinhauser Andi castingos ajánlotta a figyelmembe ezt a szerepet. Elküldte a szövegkönyvet a vonatkozó jelenetekkel, amit megtanultam, és a saját előadásomban visszaküldtem videón a rendezőnek, akivel ezt követően online találkoztunk. Aztán eltelt fél év, és csörgött a telefonom. Épp Magyarországon voltam, az Erzsébet hídon hajtottam át autóval, amikor Szikora János közölte, hogy rám osztaná Erzsébet királynő szerepét. Mint később kiderült, eleve látott bennem valamit, amitől úgy érezte, én tudnám hitelesen eljátszani a porosz királynét.

Milyen a te Erzsébet királynéd?

Ő Frigyes Vilmos porosz király felesége, 1840-től 1861-ig volt Poroszország királynéja. Mivel férje sokat volt távol, ő vezette a kastélyudvart. Áttért az evangélikus hitre, rengeteget olvasott, emellett filozófiai és vallási témájú könyveket fordított franciáról és angolról magyarra. A kortársak a Frigyessel való házasságát boldognak írták le, ő azonban meglehetősen magányos volt. Férjével csupán évi egyszer, a születésnapján találkozott. Egy szeretetre méltó, intelligens nőről beszélünk, akinek nincs kire támaszkodnia. Aztán megjelenik Hadik András…

A főbb szerepekben Trill Zsolt, Molnár Áron, Szabó Győző, László Zsolt, Horváth Lili láthatók. Neked talán a Hadik Andrást játszó Trill Zsolttal volt a legtöbb közös jeleneted, nemde?

Igen, és Molnár Áronnal, aki Gvadányi Józsefet játssza a filmben. Minden kolléga nagyon szimpatikus volt, Trill Zsoltban azt csodáltam leginkább, hogy rendkívül ösztönösen tud játszani. Szikora János pedig az első olyan rendező az életemben, aki egyben színész is. Ez a „kettősség” nagy segítség volt számomra, ugyanis tudta, milyen instrukciókra van szüksége egy színésznek, ráadásul lélektanilag is felkészített a szerepre, aminek köszönhetően könnyen képes voltam azonosulni Erzsébet királyné érzéseivel, drámájával és humorával.

A hazai rendezők közül még kikkel dolgoznál szívesen?

Sok remek színész és rendező van Magyarországon, régebben is így volt ez, elég, ha csak Szabó Istvánra vagy Jancsó Miklósra gondolunk. Szívesen dolgoznék egyszer Enyedi Ildikóval, Szász Jánossal vagy Deák Kristóffal is, Kristóffal egyébként ismerjük egymást. Ha látom a neten egy magyar film trailerét, rendszerint utánaolvasok, és van, hogy felveszem a kapcsolatot az alkotóval online, csak hogy picit beszélgessünk.

Szeretek magyar nyelven játszani, és nem titok: szeretnék többet forgatni Magyarországon.

Két éve Szabados Mihály adott interjút a Képmásnak, amelyben Téged is említett: „Ha akcentusod van, az egyértelműen hátrány. Legtöbbször be se hívnak castingra. Ugyanez a helyzet, ha meglátják, hogy nem amerikai a neved. Egyértelműen azok vannak nagyobb előnyben színészként, akik nem Magyarországon születtek, mint például Gáti Kati vagy Bordán Lili.” Te hogy látod, valóban könnyebb érvényesülni Amerikában színészként azoknak, akik kint születtek, mint azoknak, akik később telepedtek le?

Mindig voltak és lesznek olyanok, akik befutnak, függetlenül attól, kint születtek-e, vagy később költöztek ki, de összességében mindenkinek rögös az útja. Itthon, ha elvégzed a színművészetit, nagy esélyed van leszerződni egy társulathoz, vagy szabadúszóként érvényesülni. Kint nem ilyen egyértelmű ez, mert a színészet ott szabad piac. Persze – mint mindenütt a világban – fontos, hogy tehetséges, szakmailag alázatos legyél, és kell szerencse meg kapcsolatok is. Nem engedheted meg magadnak, hogy otthon ülj a lakásodban, és várd, hogy megkeressenek egy szerepre, csak mert korábban már szerepeltél egy sorozatban vagy filmben. Én proaktív vagyok, kimozdulok, nyitok a világ, a filmes események felé. Most épp itt vagyok Magyarországon a Hadik premierje miatt, egyúttal jelzem, hogy kész vagyok ismerkedni, dolgozni, ha érdekes szerepről van szó.

Anyukád Bordán Irén, az 1970-es évek magyar filmjeinek egyik meghatározó színésznője. Példakép számodra?

Persze, mindig tiszteltem őt, mert annyira jó ember és anya! Sokat tanulok tőle a mai napig. Nagyon más személyiségek vagyunk, ő sok szempontból sokkal összeszedettebb, mint én, de, ha most ő ülne itt, akkor valószínűleg ő mondaná ugyanezt rám. A lényeg, hogy rálátunk egymás vakfoltjaira.

Akik ismerik anyut, azt mondják róla, tökéletes ember, értsd ezt úgy, hogy mindig mindenbe beleadja a száz százalékot, a környezete is mindig rendezett.

Felteszem, akkor te is maximalista vagy valamilyen szinten, hiszen ezt láttad, ez volt a minta.

Igen, de már sikerült leadni belőle az évek során. Az anyaság is kellett hozzá.

Miért kellett leadni belőle? Szorongást okozott?

Igen, de már el tudom fogadni, hogy nem felelhetek meg mindenkinek, s hogy nem lehet mindig minden élethelyzetben maximálisat nyújtani. Nem mindig tudok tökéletes feleség és anya lenni. Szükségem van arra, hogy szakmailag is kiteljesedjek, mert ez feltölt, és egy kiegyensúlyozott nő a családjának is harmóniát és jó kedvet sugároz.

Clio lányod 2020-ban, Maya pedig tavaly novemberben született. A férjeddel hogyan ismerkedtél meg?

Régebben, úgy tíz évvel ezelőtt fél éven át randiztunk, de a munka őt New Yorkba szólította. Aztán én férjhez mentem, de a férjemmel elég hamar rájöttünk, hogy más célok vezérelnek minket. Nem sokkal az után, hogy elváltam, valahogy újra levelezni kezdtünk, aztán elég hamar össze is költöztünk, házasságot kötöttünk, majd megszülettek a lányaink. Valószínűleg meg kellett hogy érjünk egymásra.

Laza, túlóvó, az arany középutat képviselő – milyen anyuka vagy? 

Próbálom nem agyonaggódni magam. Esések mindig lesznek, de ahelyett, hogy nagyon félteném és óvnám a gyerekeket, megpróbálom megtanítani nekik, hogyan vigyázzanak magukra.

A szüleid már egy ideje Magyarországon élnek, és úgy tudom, az otthonotokon kívül mindig angolul beszéltetek. Clióval hogyan csinálod? Kétnyelvű lesz?

Szeretném, ha mindkét lányomnak lenne legalább egy alap magyar nyelvtudása. Cliónak néha nehéz magyarul válaszolnia, de folyamatosan ragadnak rá a kifejezések, a szavak.

Mit érzel, ha a magyar nemzeti himnuszt hallod?

Még sosem sírtam sem az amerikai, sem a magyar himnusz alatt, de nem azért, mert nem érintenek meg, hanem mert én az országokhoz soha nem elsősorban érzelmileg kötődtem. Engem az az univerzális nyelv érdekel, amely segítségével a különböző nemzetek egymáshoz tudnak kapcsolódni, ez a nyelv pedig a film, a művészet nyelve.

Hiszek abban, hogy a történelem, a családunk története sejtszinten bennünk él. Az amerikai kultúra egy külső réteg rajtam, amit felvettem, a magyar pedig olyan, amit egyre jobban szeretnék megismerni és megérteni.

Ebből a szempontból hasonlítunk Erzsébet porosz királynéval. Ő osztrák királylány volt, porosz királyné lett. Bár én a jazz, a baseball és a Don’t worry, be happy közegében nevelkedtem, mégis ösztönösen keresem az itthoni embereket, kapcsolatokat és szakmai lehetőségeket.